"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács elfogadta a gazdasági és egyéni korlátozó intézkedések 14. csomagját, amely az orosz gazdaság nagy értéket képviselő ágazatait veszi célba, és tovább nehezíti az uniós szankciók kijátszását.
A Külügyek Tanácsa ezt követően megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről.
Az ezt követő megbeszélések középpontjában az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás állt.
Több légvédelmi eszközt és több lőszert kell juttatnunk Ukrajnának, és több támogatást kell nyújtanunk saját ipari kapacitásainak fejlesztéséhez. Vlagyimir Putyin folytatja a támadást, mely elsősorban az energetikai infrastruktúra ellen irányul. Egyértelmű, hogy Ukrajna sebezhetőségét akarja bizonyítani, nekünk pedig azt kell bizonyítanunk, hogy támogatni fogjuk Ukrajnát.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A miniszterek üdvözölték, hogy a múlt héten határozat született az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó rendkívüli nyereségek felhasználásáról, melyek felett az Európai Békekeret fog rendelkezni. Ezáltal gyorsan hasznosítani lehet majd azokat a rendkívüli nyereségeket, amelyek az Ukrajna javát szolgáló korlátozó intézkedések következtében Európában immobilizált orosz eszközökből származnak. Ez az összeg várhatóan 1,4 milliárd eurót fog kitenni a következő hónapban.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy a Tanács az Ukrajna felé tett uniós biztonsági kötelezettségvállalások véglegesítésén dolgozik, és hogy a végleges döntéssel az EU egyértelmű üzenetet küld majd Oroszországnak arról, hogy elkötelezett Ukrajna további támogatása mellett.
A közel-keleti helyzet
A Külügyek Tanácsa megvitatta a közel-keleti fejleményeket, kiemelt figyelmet szentelve a helyszínen kialakult helyzet áttekintésének, a gázai humanitárius helyzetet és a túszok szenvedését is ideértve.
A főképviselő hangsúlyozta: három héttel azt követően, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke előterjesztette tűzszünetre vonatkozó tervét, mely elnyerte a nemzetközi közösség határozott támogatását, továbbra sincs jele annak, hogy tűzszünet jöhetne létre. A főképviselő azt is kiemelte, hogy tűzszünet hiányában a humanitárius segítségnyújtás leküzdhetetlen akadályokba ütközik.
Ezzel összefüggésben a Tanács megvitatta a Palesztin Hatóság és az UNRWA, valamint más ENSZ-szervezetek támogatásának kérdését.
A miniszterek arra is kitértek, hogy Izrael északi határán fokozódnak a feszültségek, és nagy a kockázata annak, hogy a hatások a régió más területeire is átgyűrűznek. A főképviselő támogatását fejezte ki az Egyesült Államoknak és Franciaországnak, amiért aktívan közvetíteni igyekeznek az Izrael és a Hezbollah közötti konfrontáció enyhítése érdekében, és támogatásáról biztosította Libanont és Ciprust, melyek ellen a Hezbollah fenyegetést intézett.
Végezetül a Tanács megvitatta a konfliktus politikai rendezéséhez nyújtott uniós támogatás kérdését, és megállapodott abban, hogy folytatja és szorosabbra fűzi a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést a kétállami megoldásra irányuló politikai folyamat újraindítása érdekében. A miniszterek az EU–Izrael Társulási Tanács összehívásának lehetőségét is áttekintették.
Nyugat-Balkán
Ezt követően az uniós tagállamok külügyminisztereinek megbeszéléseihez hat nyugat-balkáni partnerország külügyminisztere is csatlakozott, hogy munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést folytassanak a kül- és biztonságpolitika terén tanúsított közös szerepvállalás megerősítéséről.
Készen állunk arra, hogy még jobban elmélyítsük a fokozatos integrációt, és kibővítsük a nyugat-balkáni partnereknek nyújtott támogatásunkat. Elvárjuk tőlük, hogy álljanak ki velünk együtt a szabályokon alapuló nemzetközi rend és különösen Ukrajna védelmében, főként az Ukrajna elleni orosz invázió elleni fellépés céljából hozott intézkedések tekintetében. Ha felsorakoznak közös kül- és biztonságpolitikánk mellett, azzal kifejezésre juttatják stratégiai döntésüket és az uniós tagság iránti elkötelezettségüket. Szoros kapcsolatok ápolása a Putyin-rezsimmel az egyik oldalon, közös jövő építése az EU-val és az EU-ban a másikon – a kettő nem egyeztethető össze.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Grúzia
A Külügyek Tanácsa – a Tanács májusi ülésén tartott véleménycsere folyományaként – megbeszélést folytatott Grúziáról. A Tanács mindenekelőtt az országban bekövetkezett politikai fejleményeket vitatta meg, a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény elfogadását és végrehajtását is ideértve.
Sajnálatunkra szolgál, hogy széles körben dezinformáció folyik az Európai Unióval és az uniós értékekkel kapcsolatban, amelyben hivatalos szereplők is részt vesznek. Meglepetéssel fogadtuk azokat a legmagasabb szinten kifejezésre juttatott grúz véleményeket, miszerint ez a törvény közelebb hozza az országot az Európai Unióhoz. Hadd fogalmazzak világosan: ez nem igaz. A törvény és az azt övező negatív fejlemények eltávolítják Grúziát az Európai Uniótól. [...] Növelni fogjuk a civil társadalomnak és a médiának nyújtott támogatásunkat, fel fogunk lépni a dezinformáció ellen, és erőteljesebben fogjuk támogatni a választási folyamatot.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Tanács megvitatta, milyen lépéseket lehet tenni a helyzet romlása esetén, és megállapodott arról, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket, szükség esetén pedig kiigazítja az uniós intézkedéseket.
Nagy-tavak régió és Tunézia
A Külügyek Tanácsa véleményt cserélt az afrikai Nagy Tavak régiójáról – többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) jelenleg zajló válságról, valamint a válság regionális és geopolitikai következményeiről. A főképviselő bejelentette, hogy az Unió hamarosan különmegbízottat nevez ki az EU e régióra vonatkozó stratégiájának végrehajtására.
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács tájékoztatást kapott a tunéziai politikai fejleményekről, és megvitatta, hogy először közösen ki kell értékelni a helyzetet, ezt követően pedig meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a legjobban működtetni az EU és az ország közötti partnerséget, és fenntartani a tunéziai népnek nyújtott uniós támogatást.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az alábbiakról:
– a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközhöz (Globális Európa) kapcsolódó külső finanszírozási eszköz félidős értékelése
