Általános Ügyek Tanácsa, 2015.11.17–18., 2015. november 17–18.

Az ülés főbb eredményei

A Tanács a magyarázó jegyzetekkel ellátott tervezett napirend alapján megkezdte az Európai Tanács 2015. december 17–18-i ülésének előkészítését. „Ma megkezdtük az Európai Tanács következő ülésének előkészítését: áttekintettük azt a hat kérdést, amelyet az európai vezetőknek meg kell vitatniuk a csúcstalálkozójukon. A hat kérdés a következő: terrorizmusellenes küzdelem a párizsi támadásokat követően; migráció – az állam-, illetve kormányfők e pont kapcsán értékelik majd a már meghozott határozatok végrehajtását; az öt elnök jelentése az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről; az egységes piac kiteljesítése; az Egyesült Királyság népszavazással kapcsolatos tervei; az Oroszországgal való kapcsolatok és az ukrajnai helyzet” – tájékoztatott Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere, a Tanács elnöke.

A luxemburgi elnökség egyik prioritása a jogállamiságról szóló politikai párbeszéd elindítása volt. Örömömre szolgál, hogy a soron következő holland elnökségnek feltett szándéka, hogy mai véleménycserénkre építve továbbvigye ezirányú erőfeszítéseinket.” Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere és Európa-ügyi minisztere

2014 decemberében döntés született arról, hogy a tagállamok minden évben egyszer párbeszédet folytatnak a jogállamiságról; a mai volt az első párbeszéd a sorban. A miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal szembesültek ezen a területen, és hogy ezekre hogyan lehet a legmegfelelőbb választ adni. Külön foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a digitális korszakban hogyan lehet érvényre juttatni a jogállamiság elvét. „A luxemburgi elnökség egyik prioritása a jogállamiságról szóló politikai párbeszéd elindítása volt – nyilatkozta Jean Asselborn, majd hozzátette: – örömömre szolgál, hogy a soron következő holland elnökségnek feltett szándéka, hogy mai véleménycserénkre építve továbbvigye ezirányú erőfeszítéseinket.”

A miniszterek a fentieken túl áttekintették, hol tartanak a tárgyalások a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság között arról a megállapodásról, amely arra hivatott, hogy hatékonyabbá tegye az uniós jogalkotást. A minőségi jogalkotásra vonatkozó intézményközi megállapodás egyik fő célja annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok és szakpolitikák a lehető legkevesebb költség mellett érjék el céljukat. A három intézmény még az év vége előtt szeretne megállapodásra jutni.

Kohéziós politika

Az elnökség felkérte a kohéziós politikáért felelős minisztereket, hogy az Általános Ügyek Tanácsának keretében vitassák meg a következő kérdéseket:

A kohéziós politika az egyik legfontosabb olyan eszköz, amelynek révén az EU hozzájárulhat a zöld gazdasághoz.” Camille Gira, államtitkár, Luxemburg

Az ENSZ decemberben, Párizsban megrendezésre kerülő éghajlatváltozási konferenciájának fényében a Tanács következtetéseket fogadott el. Ezekben felvázolja, hogy a kohéziós politika és általánosságban a 2014–2020-as időszakra szóló európai strukturális és beruházási alapok hogyan segíthetik elő a karbonszegény gazdaság felé való elmozdulást. „A kohéziós politika az egyik legfontosabb olyan eszköz, amelynek révén az EU hozzájárulhat a zöld gazdasághoz. A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok 110 milliárd eurót biztosítanak a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésekre, és ezen belül 45 milliárd eurót a karbonszegény gazdaság felé történő elmozdulás támogatására” – ismertette Camilla Gira, Luxemburg fenntartható fejlődési és infrastrukturális államtitkára, a Tanács elnöke.

A Tanács a fentieken túl következtetéseket fogadott el, amelyekben áttekinti az európai területi együttműködés, ismertebb nevén az Interreg létrehozása óta eltelt 25 év tapasztalatait, és azt, hogy az együttműködés miként járult hozzá a kohéziós politikához. Az ülés résztvevői emellett megbeszélést folytattak arról, hogy az Interreg milyen hozzáadott értéket képvisel a határokon átnyúló kulturális és intézményes tanulás tekintetében.

A miniszterek végezetül következtetéseket fogadtak el, amelyekben ismertetik, hogy a tagállamok milyen prioritásokat és elvárásokat fűznek az európai strukturális és beruházási alapok egyszerűsítéséhez ami a kedvezményezettek és a programirányításban és -ellenőrzésben érintett valamennyi szerv számára egyaránt folyamatos kihívást jelent.

• Outcome of the Council meeting