"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A kohéziós politikáért felelős miniszterek videokonferenciája, 2020. június 15.
Főbb eredmények
Az uniós miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy a kohéziós politika milyen szerepet játszik a Covid19-világjárványt követő gazdasági helyreállításban.
A miniszterek felkérést kaptak, hogy folytassanak véleménycserét arról, miként lehet a legjobban biztosítani a következők közötti megfelelő egyensúlyt:
azonnali válságreagálási intézkedések és hosszú távú kohéziós célkitűzések
nemzeti szintű rugalmasság és célzott támogatás a legkevésbé fejlett régiók és a leginkább érintett ágazatok számára
A Covid19-világjárvány gazdasági következményei a kohéziós politikát a helyreállítási intézkedések előterébe helyezik, mivel ez a kulcsfontosságú uniós szakpolitika képes a legjobban megelőzni az egyenlőtlenségek növekedését. A koronavírus-járvány a regionális egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, ami – ha nem kezelik sürgősen – alááshatja az egységes piac működését. A kohéziós politika nagyrészt arra irányul, hogy további támogatást nyújtson valamennyi tagállamnak és régiónak, főként azoknak, amelyek gazdaságát különösen súlyosan érintette a világjárvány, és amelyek a legkevésbé képesek abból kilábalni.
Marko Pavić, Horvátország regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős minisztere
Megbeszéléseik során a miniszterek hangsúlyozták az egészségügyi ágazat erőteljesebb támogatásának fontosságát, valamint azt, hogy teljes mértékben ki kell aknázni a legsúlyosabban érintett ágazatok – például a turizmus és a kultúra – gazdasági potenciálját.
A válságra tekintettel a tagállamok mérlegelték annak lehetőségét, hogy növeljék a strukturális és beruházási alapok közötti átcsoportosítások rugalmasságát. A cél a vészhelyzetekre való felkészültség javítása, illetve a kis- és középvállalkozások körében a munkahelyteremtés további előmozdítása lenne.
Néhány tagállam azon véleményének adott hangot, hogy további mérlegelésre van szükség annak lehetőségéről, hogy a kohéziós politika keretében olyan gyorsreagálási intézkedéseket vezessenek be, amelyek rendkívüli és szokatlan körülmények között alkalmazhatók.
Végezetül a miniszterek megállapodtak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a kohéziós politika eszközeinek megerősítésére annak érdekében, hogy segítsék a társadalmakat a jelenlegi helyzet kezelésében, és megteremtsék gazdaságaik gyors és fenntartható helyreállításának alapjait.
A videokonferenciát Marko Pavić, Horvátország regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős minisztere vezette. Az Európai Bizottságot Elisa Ferreira biztos képviselte.
A videokonferenciát követően a horvát elnökség sajtóközleményt adott ki.
A Covid19-világjárvány gazdasági következményei a kohéziós politikát a helyreállítási intézkedések előterébe helyezik, mivel ez a kulcsfontosságú uniós szakpolitika képes a legjobban megelőzni az egyenlőtlenségek növekedését. A koronavírus-járvány a regionális egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, ami – ha nem kezelik sürgősen – alááshatja az egységes piac működését. A kohéziós politika nagyrészt arra irányul, hogy további támogatást nyújtson valamennyi tagállamnak és régiónak, főként azoknak, amelyek gazdaságát különösen súlyosan érintette a világjárvány, és amelyek a legkevésbé képesek abból kilábalni.
