"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség vezetőinek találkozója videokonferencia keretében, 2021. december 2., 2021. december 2.
A főbb eredmények
Az EU, valamint a hét latin-amerikai és karibi ország (LAC) vezetői 2021. december 2-án videokonferencia keretében találkoztak.
A találkozón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke látta el az elnöki teendőket. Az EU-t Charles Michel elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte. A találkozón részt vett Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.
A mai vezetői találkozó fontos lépés az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti párbeszéd újraindítása felé a legmagasabb szinten. Reményeink szerint egyúttal az első lépést is jelenti egy teljes körű kétoldalú regionális csúcstalálkozó megszervezéséhez, amint azt a körülmények lehetővé teszik.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
A latin-amerikai és karibi partnereket a regionális és szubregionális szervezetek elnökségét 2021-ben betöltő LAC-országok (Brazília, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Kolumbia, Mexikó és Suriname) állam-, illetve kormányfői képviselték.
Az ülés fő témája: „Együttes erővel a Covid19-válság utáni fenntartható helyreállításért” volt.
A Covid19-re való reagálás és a helyreállítás
Az uniós vezetők újólag megerősítették, hogy készek fokozni az együttműködést a Covid19-világjárvány kezelése érdekében.
Az EU az „Európa együtt megközelítés” keretében a tagállamokkal közösen eddig már 3 milliárd eurónyi azonnali egészségügyi támogatást nyújtott Latin-Amerikának és a Karib-térségnek. Az EU több mint 130 millió adag oltóanyagot exportált a latin-amerikai és karibi országokba. Az Unió a COVAX legfőbb támogatói közé tartozik, amely eszköz keretében több mint 50 millió adag oltóanyagot sikerült eljuttatni a régióba. Az uniós tagállamok további 10 millió adag oltóanyagot adományoztak, amelyből a latin-amerikai és karibi országok csaknem fele részesült.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) mintegy 85 millió euró összegű hitelt nyújt majd Argentínának a rezilienciára és a világjárványokra való felkészültségre irányuló kezdeményezések finanszírozására, valamint az oltóanyagok beszerzésének támogatására.
Az EU készen áll arra is, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségek nyílnak az oltóanyagok régión belüli gyártásának és elosztásának a támogatására.
Stratégiai társulásunk most minden eddiginél nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír: az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség együttesen az ENSZ tagjainak közel harmadát alkotja és hét G20-tagot számlál. Ennélfogva döntő szerepet játszhatunk a multilaterális törekvések alakításában és az olyan kulcsfontosságú globális kihívások kezelésében, mint a Covid19, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Egészségügyi felkészültség
Az EU készen áll arra, hogy támogassa a regionális kezdeményezéseket, köztük például a Latin-Amerikára és a Karib-térségre vonatkozó, az egészségügyi önellátásra irányuló ENSZ–ECLAC-tervet, valamint a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet folyamatban lévő erőfeszítéseit.
Kiemelve a multilaterális válasz fontosságát, az uniós vezetők felkérték a latin-amerikai és karibi partnereket, hogy támogassák a világjárványokkal kapcsolatos megelőzésre, felkészültségre és reagálásra vonatkozó új nemzetközi eszközzel kapcsolatos munkát.
Az uniós vezetők bejelentették, hogy az NDICI – Globális Európa (2021–2027) keretében 3,4 milliárd eurót bocsátanak Latin-Amerika és a Karib-térség rendelkezésére a világjárványt követő fenntartható, hosszú távú helyreállítás támogatására.
Az EU ezenkívül az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) révén több mint 12 milliárd euró összegű köz- és magánberuházásokat kíván mozgósítani a régióban.
Legalább 800 millió eurót a Karib-térség támogatására és a Cotonoui Megállapodást követő megállapodás végrehajtására különítenek el.
Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem
Az uniós vezetők bejelentették, hogy az „Európa együtt” keretében új kezdeményezés indul majd, amelynek célja az Amazonas-vidéken zajló erdőirtás megállítására irányuló erőfeszítések támogatása. Kiemelték továbbá, hogy az EU 1 milliárd euróval járul hozzá a glasgow-i COP26 konferencián bejelentett globális erdőfinanszírozási kötelezettségvállaláshoz.
Az EU pénzügyi támogatást fog nyújtani a latin-amerikai és karibi partnereknek a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez. Az uniós vezetők felajánlották továbbá, hogy megerősítik az együttműködést az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében.
A vezetők várakozással tekintettek az elé, hogy 2022-ben létrejöjjön az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti digitális szövetség, amelynek célja az emberközpontú digitalizáció közös előmozdítása. A szövetség a két régiót Portugálián és Brazílián keresztül összekötő transzatlanti optikai kábel (EllaLink) közelmúltbeli telepítésére épül majd. A kábelt a tervek szerint hamarosan kiterjesztik más latin-amerikai és karibi országokra is.
A Global Gateway („globális átjáró”) elnevezésű uniós konnektivitási stratégia 2021. december 1-jei elindítását követően az EU együtt fog működni a latin-amerikai és karibi országokkal annak érdekében, hogy közösen egyéb életképes projekteket azonosítsanak, például a zöld hidrogénben rejlő potenciál fejlesztése és a fenntartható nyersanyag-értékláncok Latin-Amerikával és a Karib-térséggel közös létrehozása terén.
Az uniós vezetők szorgalmazták a két régió közötti kereskedelmi és társulási megállapodások kiterjedt hálózatának teljes körű igénybevételét a gazdasági helyreállítás, a munkahelyteremtés, valamint az üzleti és beruházási lehetőségek ösztönzésére az Atlanti-óceán mindkét partján.
Társadalmi kohézió és küzdelem az egyenlőtlenségek ellen
Az uniós vezetők kiemelték, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása elengedhetetlen a tartós helyreállításhoz, és különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportokra, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának előmozdítására. Az „Európa együtt” keretében a biztonságra és a jog érvényesülésére vonatkozó új regionális kezdeményezés indul majd, amely támogatni fogja a polgárok biztonságával, a szervezett bűnözéssel és a jogállamisággal kapcsolatos kétoldalú regionális együttműködést.
A vezetők megbeszélést folytattak a növekvő egyenlőtlenségek kezelését és a társadalmi kohézió előmozdítását célzó együttműködésről is. 2022-ben az „Európa együtt” egyik kezdeményezésének középpontjában a kapcsolódó strukturális kihívások kezelése áll majd, például reziliens szociális védelmi rendszerek kiépítése, a költségvetési politikák átalakítása és az inkluzív közpolitika kialakításának előmozdítása révén.
Az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy összefognak a Covid19-világjárvány utáni fenntartható helyreállítás érdekében
Háttér-információk
Az ülés előkészítése
A vezetői találkozón megvitatandó témákat a 2020. december 14-i nem hivatalos EU–LAC miniszteri találkozón határozták meg. A találkozót az EU Tanácsának akkori német elnöksége rendezte meg Berlinben, virtuális formában.
Az EU–LAC vezetői találkozó előkészítéseként Charles Michel elnök részt vett a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) 2021. szeptember 19-i hatodik csúcstalálkozóján.
Az EU kapcsolatai Latin-Amerikával és a Karib-térséggel
Az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség országait a hasonló gondolkodásmód jellemzi, és köztük szoros kapcsolatok állnak fenn, hiszen történelmük, kultúrájuk, népeik és értékeik közös múltra tekintenek vissza. Együttesen az ENSZ tagjainak harmadát alkotják, és a G20-ak hét tagját képviselik.
A Portugáliát és Brazíliát összekötő transzatlanti tenger alatti optikai kábel (BELLA, Building the Europe Link with Latin America) révén jelentősen nőtt az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség digitális összekapcsoltsága. A kábelt 2021 márciusára sikerült kiépíteni, és azt hivatalosan június 1-jén, az EU Tanácsának portugál elnöksége és az Európai Bizottság által közösen szervezett 2021. évi digitális közgyűlésen avatták fel.
A két régió közötti partnerség nem más, mint társulási, kereskedelmi, politikai és együttműködési megállapodások hálózata. E megállapodásokban az EU mellett a 33 latin-amerikai és karibi ország közül 27 vesz részt.
Stratégiai társulásunk most minden eddiginél nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír: az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség együttesen az ENSZ tagjainak közel harmadát alkotja és hét G20-tagot számlál. Ennélfogva döntő szerepet játszhatunk a multilaterális törekvések alakításában és az olyan kulcsfontosságú globális kihívások kezelésében, mint a Covid19, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás.
