- Nemzetközi csúcstalálkozó
Keleti partnerségi csúcstalálkozó, 2021. december 15.
A főbb eredmények
Az EU, az uniós tagállamok és a keleti partnerországok vezetői 2021. december 15-én Brüsszelben találkoztak a keleti partnerség hatodik csúcstalálkozójának keretében.
A találkozón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke látta el az elnöki teendőket. Az EU-t Charles Michel elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte.
A keleti partnerek közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vett részt a találkozón. Belarusz felfüggesztette a keleti partnerségben való részvételét, az EU azonban továbbra is együttműködik a belarusz néppel.
A csúcstalálkozó végén a vezetők együttes nyilatkozatot fogadtak el.
A vezetők hangsúlyozták, hogy partnerségük továbbra is szilárdan a közös alapvető értékeken, a kölcsönös érdekeken, valamint a közös szerepvállaláson, a felelősségvállaláson, az inkluzivitáson, a differenciáláson és a kölcsönös elszámoltathatóságon nyugszik.
A keleti partnerség célja a stabilitás, a jólét és a kölcsönös együttműködés előmozdítása, a szükséges reformok iránti elkötelezettség előbbrevitele, valamint a globális és regionális kihívások kezelése.
Az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti nyilatkozatot adott ki.
Közös értékek
A vezetők hangsúlyozták arra irányuló közös elhatározásukat, hogy tiszteletben tartják közös alapvető értékeiket:
- a demokrácia és a jogállamiság megerősítése
- az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is
- a nemek közötti egyenlőség előmozdítása
- befogadó társadalmak kialakítása
- a nemzetközi jog elveinek és normáinak teljes körű tiszteletben tartása
Az EU továbbra is határozottan támogatja valamennyi keleti partnerének függetlenségét és szuverenitását, valamint a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását.
Továbbra is mély aggodalommal tölt el bennünket a folyamatos destabilizáció és a nemzetközi jog elveinek folyamatos megsértése a keleti partnerség régiójának számos részében, ami fenyegetést jelent a békére, a biztonságra és a stabilitásra nézve. Szorgalmazzuk, hogy további erőfeszítések történjenek a keleti partnerség régiója megoldatlan konfliktusainak békés, a nemzetközi jog elvein és normáin alapuló rendezésének előmozdítása céljából. A keleti partnerség csúcstalálkozója – Együttes nyilatkozat
A vezetők üdvözölték az EU erőfeszítéseit, fokozott szerepvállalását és erőteljesebb szerepét a konfliktusmegelőzésben, a konfliktusrendezésben és a bizalomépítésben.
Újólag megerősítették, hogy minden partnernek szuverén joga megválasztani ambíciószintjét, továbbá az Európai Unióval fenntartott kapcsolatai keretében elérendő céljait. A keleti partnerség nem mások ellen irányul, hanem a szomszédság valamennyi országának békéjéhez és jólétéhez való hozzájárulást célozza.
Partnerség
A vezetők üdvözölték a keleti partnerek és az EU között már korábban megkötött, illetve jelenleg tárgyalás alatt álló megállapodásokat, ezen belül:
- a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, valamint Ukrajnával kötött társulási megállapodás teljes körű hatálybalépését, valamint az ezen országokkal kialakított mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek maradéktalan megvalósulását
- az EU és Örményország közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás 2021. márciusi hatálybalépését
- az EU és Azerbajdzsán közötti új átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalások során tett előrelépést
Az EU elismerte a társult partnerek (Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna) triójának arra irányuló kezdeményezését, hogy erősítsék az EU-val folytatott együttműködést.
Az EU sajnálattal veszi tudomásul a belarusz hatóságok azon döntését, hogy felfüggesztik az ország részvételét a keleti partnerségben, és várakozással tekint az együttműködés folytatása elé, amint a békés, demokratikus átmenethez szükséges feltételek megvalósulnak annak érdekében, hogy egy közös értékeken és érdekeken alapuló közös menetrendre lehessen építeni.
Az EU ennek megtörténtéig továbbra is együttműködik a belarusz polgárokkal, civil társadalommal és független médiával, és támogatja őket, többek között a demokratikus Belarusz gazdasági támogatását célzó, összesen akár 3 milliárd EUR-t biztosító átfogó terv révén.
Korábbi nyilatkozatait megismételve az EU elítélte a migránsoknak és menekülteknek a belarusz hatóságok általi, eszközként való felhasználását, valamint az összes olyan eseményt, amikor migránsokat politikai célokból eszközként használnak fel.
Együtt erősebbek vagyunk: a keleti partnerség (Infografika)
Reziliencia és jólét
A vezetők ígéretet tettek arra, hogy a reziliencia megerősítése érdekében a következőkre fognak összpontosítani:
- a jogállamiság megerősítése
- hatékony, átlátható és elszámoltatható közigazgatás létrehozása az összes kormányzati szinten
- a csalás, a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni küzdelem
- a szervezett bűnözés elleni küzdelem
- a biztonság és a kiberreziliencia megerősítése, ideértve a hibrid fenyegetések területét is
A vezetők vállalták, hogy elő fogják mozdítani a fokozatos konvergenciát a kül- és biztonságpolitika területén, összhangban a partnereknek az EU felé tett kötelezettségvállalásaival.
Emellett ismét felhívták a figyelmet arra, hogy milyen fontos a stratégiai kommunikáció megerősítése a rezilienciaépítés szempontjából, ideértve a dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelmet is.
Az EU és az érdekelt partnerek üdvözölték, hogy Örményországgal és Ukrajnával a közelmúltban aláírták a közös légtérről szóló megállapodásokat, amelyek új lehetőségeket fognak teremteni mind a fogyasztók, mind pedig az üzemeltetők számára.
Üdvözölték továbbá a Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával a Horizont Európához, vagyis az EU kutatási és innovációs keretprogramjához (2021–2027) való társulásuk vonatkozásában elért megállapodásokat.
- Horizont Európa (háttér-információk)
- Örményország csatlakozik a Horizont Európa programhoz (Európai Bizottság)
- Grúzia csatlakozik a Horizont Európa programhoz (Európai Bizottság)
- A Moldovai Köztársaság csatlakozik a Horizont Európa programhoz (Európai Bizottság)
- Ukrajna csatlakozik a Horizont Európa programhoz (Európai Bizottság)
A vezetők törekedni fognak arra, hogy a zöld átállásnak a körforgásos gazdasággal, a zöld növekedéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos beruházások és együttműködés révén történő előmozdításával, valamint a biológiai sokféleség megerősítésével növeljék a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát.
Az EU támogatja a partnerországok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy – a szén fokozatos kivezetése, a nemzetileg meghatározott hozzájárulások ambiciózusabbá tétele, valamint e hozzájárulások végrehajtásának felgyorsítása révén – 2050-re elérjék a klímasemlegességet, a COP26 keretében tett kötelezettségvállalásokkal összhangban.
A keleti partnerségi szakpolitika 2020 után
A vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó keleti partnerségi szakpolitika alapján megerősítsék együttműködésüket.
A keleti partnerségi szakpolitikának a 2020 utáni időszakra vonatkozó öt hosszú távú célkitűzése alapvetően a helyreállításra, a rezilienciára és a reformokra irányul, melyek a jövőbeli menetrend kulcsfontosságú építőelemei. A hosszú távú célkitűzések a következők:
- reziliens, fenntartható és integrált gazdaságok kialakítása
- elszámoltatható intézmények, jogállamiság és biztonság
- a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fejlesztése
- reziliens digitális transzformáció
- reziliens, a nemek közötti egyenlőséget biztosító, méltányos és befogadó társadalmak létrehozása
E célkitűzésekhez ambiciózus, 2,3 milliárd eurós regionális gazdaságélénkítési és beruházási terv társul (melynek országspecifikus kiemelt kezdeményezések is részét képezik), amelynek célja a Covid19 utáni társadalmi-gazdasági helyreállítás támogatása és a hosszú távú reziliencia megerősítése a zöld és digitális átállás felgyorsítása révén. A terv várhatóan mintegy 17 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházást fog mozgósítani.
A gazdaságélénkítési és beruházási terv céljaihoz többek között a következő beruházások fognak elsőként hozzájárulni:
- 100 energiahatékony intelligens autóbusz szállítása Jerevánnak a forgalmi torlódások és a légszennyezés csökkentése érdekében (Örményország)
- Grúzia vidéki területein 1000 közösség élhet majd a nagy sebességű internet biztosította előnyökkel
- a konnektivitás javítása és a transzeurópai közlekedési hálózat kiterjesztése Moldovára
- az épületek energiahatékonyságának növelése Moldovában és Ukrajnában
- a kis- és középvállalkozások támogatása Azerbajdzsánban és Ukrajnában
A gazdaságélénkítési és beruházási terv az „Európa együtt” megközelítés keretében a világjárvány leküzdéséhez nyújtott jelentős támogatást, valamint az oltáshoz és a digitális Covid19-igazolványok kidolgozásához nyújtott támogatást követi.
- A keleti partnerség jövőbeli prioritásai (az Európai Bizottság tájékoztatója)
- A keleti partnerségi szakpolitika 2020 után (háttér-információk)
A 2020 utáni keleti partnerségi szakpolitikát az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2020 márciusában közös közleményben határozta meg. A közleményt és annak célkitűzéseit a Tanács a 2020. májusi következtetéseiben, a keleti partnerség vezetői pedig 2020 júniusában videokonferencia keretében üdvözölték. Az új menetrend további részleteit a 2021 júliusában elfogadott közös szolgálati munkadokumentum tartalmazza.
- Közös közlemény: A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után, 2020. március 18. (Eur-Lex)
- A Tanács következtetései a keleti partnerségre vonatkozó, 2020 utáni szakpolitikáról, 2020. május 11.
- Közös szolgálati munkadokumentum: „Helyreállítás, reziliencia és reform: a keleti partnerség 2020 utáni időszakra vonatkozó prioritásai”, 2021. július
A keleti partnerség: Helyreállítás – Reform – Reziliencia (Infografika)
Szolidaritás
A vezetők emlékeztettek arra, hogy a Covid19-et követő társadalmi-gazdasági helyreállítás és a hosszabb távú fejlesztés lehetőséget kínál arra, hogy megerősítsük a rezilienciát a fenntartható konnektivitásba való beruházás, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítása révén.
Nyugtázták továbbá, hogy az EU és tagállamai továbbra is elkötelezettek amellett, hogy támogassák a partnerországokat a világjárvány kezelésében és az oltási folyamatban, küzdjenek az oltásellenes dezinformáció ellen, és előmozdítsák a hosszabb távú egészségügyi rezilienciát.
A Covid19-válságra való, az „Európa együtt” megközelítésen alapuló, globális szintű reagálás keretében az EU és tagállamai 2,5 milliárd EUR összegben nyújtottak támogatást a partnerországoknak a koronavírus okozta válság leküzdéséhez és a hosszú távú társadalmi-gazdasági helyreállításukhoz. Ebből az összegből csaknem 1,5 milliárd EUR jutott Grúziának, a Moldovai Köztársaságnak és Ukrajnának makroszintű pénzügyi támogatás formájában.
75 millió EUR-t az oltási folyamat és az oltóanyagokhoz való hozzáférés előmozdításának céljára bocsátottak rendelkezésre. Ebből 40 millió EUR-t az oltóanyagok bevezetését célzó, folyamatban lévő WHO-projektre, 35 millió EUR-t pedig a Lengyelország által koordinált azon mechanizmusra fordítanak, amely az oltóanyagoknak a tagállamokból a keleti partnerség országaiba való szállítását hivatott elősegíteni, kiegészítve ezáltal azt a több mint 13 millió vakcinadózist, amelyek eddig a COVAX-eszközön és az uniós oltóanyag-megosztási mechanizmuson keresztül kerültek adományozásra. E mechanizmus keretében Portugália várhatóan már a következő hetekben több mint 400 000 BioNTech/Pfizer oltóanyagot adományoz Örményországnak.
A vezetők üdvözölték a digitális Covid19-igazolványok Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával, valamint hamarosan Azerbajdzsánnal történő kölcsönös elismerését, ami lehetővé teszi a biztonságosabb és könnyebb utazást az EU-ba, illetve az EU-ból.
Közös felelősségviselés
A vezetők a közös felelősségviselés fokozására szólítottak fel, és újólag megerősítették a társadalom minden része inkluzív szerepvállalásának fontosságát. Hangsúlyozták továbbá a civil társadalommal, különösen a fiatalokkal való további párbeszéd szükségességét, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának a fontosságát.
A keleti partnerségnek továbbra is szerves részét képezi a civil társadalommal – többek között a keleti partnerség civil társadalmi fórumán keresztül – megvalósított együttműködés, valamint az alulról építkező civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szélesebb körű bevonása és célzott támogatása.
További kezdeményezések
A csúcstalálkozót megelőzően több más kezdeményezés is elindult a keleti partnerség támogatása céljából.
Az új keleti partnerségi kereskedelmi információs szolgálat (Eastern Partnership Trade Helpdesk) az „EU4Business” kezdeményezés részét képezi. Célja az, hogy előmozdítsa a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kereskedelmi versenyképességét a keleti partnerség országaiban és az EU-ban.
A Moldovának nyújtandó, 60 millió EUR összegű költségvetési támogatásról szóló finanszírozási megállapodás segíteni fogja az országot a súlyos gázválság hatásainak kezelésében. Az EU–Moldova Társulási Tanács 2021. október 28-i, hatodik ülésén bejelentett és 2021. december 15-én aláírt megállapodás révén a legkiszolgáltatottabb polgárok segítséget fognak kapni növekvő energiaszámláik kifizetéséhez.
Az Európai Bizottság új, 30 millió eurós támogatási csomagot mozgósított a belarusz népnek az országon belül és azon kívül történő támogatása céljából. A csomag középpontjában a fiataloknak, a független médiának, a külföldre költözött kkv-knak és a kulturális szereplőknek a támogatása áll.
A keleti partnerség keretében elért eredmények
- az EU és a keleti partnerség országai közötti kereskedelem volumene meghaladta a 65 milliárd eurót (ez tíz év alatt 22%-os növekedést jelent)
- az EU a keleti partnerség hat országa közül négy ország legnagyobb kereskedelmi partnere
- az EU a keleti partnerség országaiban több mint 185 000 kkv-t támogatott, ezzel 1,65 millió álláshelyet teremtett vagy segített fenntartani
- több mint 80 000 cserelehetőség nyílt a fiatalok számára
- a keleti partnerség helyi önkormányzatainak közel 50%-a elkötelezte magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett
Főbb kísérő rendezvények
A keleti partnerség keretében folytatott együttműködés nem csupán a kormányok közötti kapcsolatokra korlátozódik. A fiatalok, a helyi önkormányzatok, a civil társadalom, a média, az üzleti világ képviselői és más érdekelt felek mind aktívan részt vesznek a csúcstalálkozót kísérő, számukra rendezett rendezvényeken.
A vezető tisztviselők ülésének résztvevői prioritásokat és célokat határoztak meg a közös szolgálati munkadokumentum alapján.
A keleti partnerség országainak külügyminiszterei véleménycserét folytattak a partnerség előmozdításáról; a megbeszélések előterében a kormányzás és a beruházások kérdése, valamint a reziliencia, a helyreállítás és a reformok szolgálatába állított partnerség megerősítése állt.
A november 23-án és 24-én online megrendezett ötödik keleti partnerségi ifjúsági fórumon fiatalok, ifjúságsegítők és politikai döntéshozók vitáztak értékekről és a fiatalok demokratikus folyamatokban való részvételéről, illetve a legfontosabb eredményekről, kihívásokról és a fiatalok részvételi lehetőségeiről a keleti partnerség 2020 utáni prioritásainak összefüggésében.
A keleti partnerség civil társadalmi fórumának tizenharmadik éves közgyűlésére 2021. november 30. és december 2. között, online került sor. A találkozón több mint 300 civil társadalmi szervezet, valamint a keleti partnerség és az EU döntéshozói vettek részt, hogy megvitassák a csúcstalálkozót megelőző utolsó lépéseket és kihívásokat, valamint az új szakpolitikai dokumentumokban meghatározott törekvéseket és szakpolitikai célkitűzéseket.
Az Európai Bizottság és a Német Külkapcsolati Tanács magas szintű rendezvényt tartott a keleti partnerséggel foglalkozó szellemi műhelyek hálózata számára. Az első ilyen rendezvényre 2020 szeptemberében került sor „Az EU keleti partnersége zűrzavaros időkben” címmel.
A Keleti Partnerség Regionális és Helyi Önkormányzatainak tizedik éves konferenciája (CORLEAP) a keleti partnerség országainak helyi önkormányzataival fenntartott kapcsolatok elmélyítésének fontosságára összpontosított.
Háttér
A keleti partnerek: tények és adatok
- Az EU kapcsolatai Örményországgal – tájékoztató (EKSZ)
- Az EU kapcsolatai Azerbajdzsánnal – tájékoztató (EKSZ)
- Az EU kapcsolatai Belarusszal – tájékoztató (EKSZ)
- Az EU kapcsolatai Grúziával – tájékoztató (EKSZ)
- Az EU kapcsolatai Moldovával – tájékoztató (EKSZ)
- Az EU kapcsolatai Ukrajnával (tájékoztató, EKSZ)
EU Neighbours East (Az EU keleti szomszédai)
Ez a hírportál az EU keleti partnereivel – Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával – folytatott együttműködéshez kapcsolódó legfrissebb információkat tartalmazza. Külön weboldalt szentel a keleti partnerség hatodik csúcstalálkozójának, amely nyolc nyelven érhető el.
Az előző csúcstalálkozó
A keleti partnerség ötödik csúcstalálkozójára 2017-ben került sor.
20 cél 2020-ra
A 2017. évi csúcstalálkozón a vezetők elfogadták a „20 cél 2020-ra” elnevezésű ambiciózus munkatervet, melynek célja, hogy javuljon a keleti partnerség országai polgárainak életminősége. A munkaterv az együttműködés négy, prioritást élvező területét jelöli ki.
- 20 cél 2020-ra (háttér-információk)
- 20 cél 2020-ra: kézzelfogható eredmények a polgárok számára (az EKSZ tájékoztatója)
A keleti partnerség jövőjéről annak 10. évfordulója alkalmából folytatott konzultáció nyomán világossá vált, hogy a 20 célkitűzés megfelelt a célnak és konkrét és kézzelfogható eredményeket hozott.
Európai Ifjúsági Nagykövetek
Az Európai Ifjúsági Nagykövetekre irányuló kezdeményezés 2016 júniusában indult útjára, az első száz fiatal kinevezésével. A kezdeményezés a keleti partnerség országaiban, az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban élő olyan proaktív fiatalok nem politikai jellegű, önkéntes hálózata, akik szeretnének kapcsolatokat teremteni, élményeket megosztani és egy jobb jövő érdekében együtt dolgozni. Jelen pillanatban több mint hétszáz Európai Ifjúsági Nagykövet dolgozik harmincnégy országban.
A keleti partnerség hatodik csúcstalálkozója alkalmából a keleti partnerországok Európai Ifjúsági Nagykövetei tematikus vitákat szerveznek a vezető médiacsatornákon, amelyeket népszerű platformokon keresztül élőben közvetítenek emberek százezrei számára. A viták témái, amelyeket maguk az Európai Ifjúsági Nagykövetek választanak ki, a fiatalok számára fontos jövőbeli uniós beruházási és együttműködési területek köré összpontosulnak és a magas szintű csúcstalálkozó napirendjére épülnek.
A vitákat élőben közvetítjük az EU Neighbours East (Az EU keleti szomszédai) Facebook-oldalon.
- Young European Ambassadors (Európai Ifjúsági Nagykövetek) (EU Neighbours East)
- EU Neighbours East (Az EU keleti szomszédai) (Facebook)
Dezinformációs narratívák a keleti partnerségről
A keleti partnerség és tagjai dezinformációs kampányok célpontjai, amelyek megfosztják a polgárokat a kezdeményezéssel és annak előnyeivel kapcsolatos egyértelmű és ellenőrizhető információktól.
A keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport (Európai Külügyi Szolgálat) tájékoztatót állított össze a keleti partnerséggel és a partnerországokkal kapcsolatos leggyakoribb dezinformációs narratívák ismertetése céljából.
Hasznos linkek
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Az ülés nyomán készült dokumentumok
Sajtóközlemények
Sajtóinformációk
Sajtókapcsolat
-
Symeon Piperidis Press officer
- +32 478 83 12 21
- +32 2 281 84 72
Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.
Akkreditáció és sajtóesemények
Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.
Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.
Kövesse munkánkat!
- Iratkozzon fel e-mail-értesítéseinkre, hogy megkapja a legfrissebb információkat erről és a hasonló ülésekről.
- Kövesse az @EUCouncilPress-t a legújabb sajtóhírekért.
Fényképek és videók
Egyéb ülések: Nemzetközi csúcstalálkozó
Korábbi ülések
Legutóbbi frissítés: 2025. július 16.