A COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozó
A COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozóra a világ vezetőinek részvételével került sor október 31. és november 13. között, az egyesült királysági Glasgow-ban. De mit is takar a COP26 és mi volt a vezetők találkozójának célja?
A COP26-ról dióhéjban
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP26) nagyszabású rendezvény, amelyen a világ összes országának vezetője részt vesz azzal a céllal, hogy megállapodjanak egymással arról, miként lehetne fokozni az éghajlati válság megoldására irányuló globális fellépést.
Közel 30 év telt el azóta, hogy a világ vezetői első alkalommal gyűltek össze az éghajlatváltozás elleni cselekvés közös szándékával. Az ENSZ akkor egy olyan éghajlatváltozási egyezmény aláírására kérte fel az országokat, amelynek keretei között mindannyian kötelezettséget vállalnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére.
Az egyezményt aláíró országok – hivatalos nevükön a felek – azóta éves szinten üléseznek az elért eredmények és a kihívások megvitatása céljából (a 2020. évi konferencia a Covid19-világjárvány miatt elmaradt).
A COP rövidítés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciáját (angolul: conference of the parties) jelöli. A COP26 az egyezmény feleinek huszonhatodik konferenciája, amelyet az Egyesült Királyság Olaszországgal partnerségben rendezett meg:
A felek a találkozó során áttekintették, hogy milyen előrelépést értek el kötelezettségvállalásaik teljesítése terén, amelyeket a Párizsi Megállapodás azon célkitűzése keretében tettek, hogy a globális felmelegedés az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, valamint erőfeszítések történjenek annak érdekében, hogy mindössze 1,5 °C-ra korlátozódjon.
Miért volt fontos a COP26?
A tudomány álláspontja szerint a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása a legjobb módja annak, hogy megóvjuk bolygónkat az éghajlatváltozás veszélyes hatásaitól. Ennek ellenére a világ jelenleg nem ezen az úton halad: a globális hőmérséklet emelkedik.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a globális felmelegedés a világ valamennyi régiójában egyre jelentősebb – és bizonyos esetekben visszafordíthatatlan – változásokat idéz elő a csapadékviszonyokban, az óceánokban és a széljárásban. Világszerte egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek az olyan szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámok, az árvizek és az erdőtüzek.
Égető fontosságú, hogy intézkedéseket hozzunk az éghajlatváltozás ellen. A COP26-on a világ vezetői annak céljából vettek részt, hogy közösen lépjenek fel a hőmérséklet-emelkedés és az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.
A COP26 fő céljai a következők voltak:
- ambiciózusabb célok teljesítésének vállalása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő csökkentése érdekében
- annak megvitatása, hogy mely intézkedésekkel lehet alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz
- az éghajlat-politikai fellépés finanszírozásának növelése, különösen a fejlődő országok esetében
Mi volt az EU üzenete a COP26-konferenciára?
Az EU jó példával kíván elöl járni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem terén. Az Unió az évek során több olyan környezetvédelmi jogszabályt fogadott el, amelyek világviszonylatban is a legelőremutatóbbak közé tartoznak, valamint teljesítette a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos korábbi céljait. Az EU idén a Párizsi Megállapodással összhangban megújította éghajlatvédelmi törekvéseit, és ennek keretében vállalta, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátásokat, sőt az európai klímarendelet révén jogi kötelezettséggé tette ennek a célnak a teljesítését.
Az éghajlatváltozás azonban globális fenyegetést jelent, ezért az EU fellépése önmagában még nem elegendő.
A COP26 alkalmával az EU arra ösztönzött másokat, hogy fokozzák a kibocsátáscsökkentésre és az alkalmazkodási erőfeszítések növelésére irányuló kötelezettségvállalásaikat és fellépéseiket annak érdekében, hogy ezáltal a Párizsi Megállapodás célkitűzései elérhető közelségben maradjanak.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásának legnagyobb hozzájárulójaként az EU eleget tesz azon kötelezettségvállalásának, hogy finanszírozást nyújt fejlődő országoknak, ezzel segítve őket az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Emellett továbbra is hozzájárul annak a globális célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy 2025-ig évente 100 milliárd USD-t mozgósítsanak erre a célra. Az EU felkéri a többi fejlett országot, hogy ők is járuljanak hozzá a fejlődő országok támogatásához.
- A Tanács meghatározta a COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozóján képviselendő uniós álláspontot (sajtóközlemény, 2021. október 6.)
- A Tanács következtetései az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról (sajtóközlemény, 2021. október 5.)
- Az éghajlatváltozással kapcsolatos legutóbbi uniós szakpolitikai intézkedések (háttér-információk)
- Európa hozzájárulása a klímafinanszírozáshoz (infografika)
Ki képviselte az Uniót a COP26-konferencián?
A COP-ülésen az Uniót a Tanács és az Európai Bizottság képviselte. Az uniós küldöttséget a Tanács és a Bizottság tisztviselőiből álló csoport alkotta. A küldöttséget Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Janez Janša szlovén miniszterelnök, az EU Tanácsának soros elnöke vezette.
A Tanács részéről a 27 uniós tagállam nevében Szlovénia vett részt a konferencián és az ott folytatott megbeszéléseken. Arról, hogy az EU egésze milyen álláspontot képviseljen a tárgyalások során – amelyeknek az volt a céljuk, hogy az országok megújított kötelezettségvállalásokat tegyenek –, még a konferencia előtt, a Környezetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén megállapodás született.
A Tanács mind az Unión kívüli országokkal, mind a nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokban fontos szerepet tölt be azáltal, hogy jóváhagyja a tárgyalási irányelveket és a megállapodások megkötését.
5 tény az EU klímasemlegességi célkitűzéséről
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából. Az uniós vezetők 2019-ben jóváhagyták azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Erre azon kötelezettségvállalások nyomán került sor, amelyeket az EU és tagállamai 2015-ben, a Párizsi Megállapodás aláírásával tettek. Mit jelent a klímasemlegesség, és hogyan fogja az EU ezt a célkitűzést úgy megvalósítani, hogy közben polgárai jóllétét is előmozdítja?