"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2022. október 25.
A főbb eredmények
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv
A tagállamok energiaügyi miniszterei általános megközelítést fogadtak el az épületek energiahatékonyságára vonatkozó új követelmények megállapításáról szóló javaslatról. A módosított irányelv fő célkitűzése, hogy 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes épület legyen, 2050-re pedig a meglévő épületeket is kibocsátásmentes épületekké alakítsák át.
Az építőipari ágazat kulcsszerepet tölt be az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. De ezen túlmenően, a ma elért megállapodás hozzájárul ahhoz is, hogy a polgárok jelentős energiamegtakarítást érjenek el. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítani fogják a polgárok életminőségét, és egyúttal csökkentik majd az energiaszámláikat, valamint enyhítik az energiaszegénységet is.
Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi, amelynek célja, hogy az uniós jogszabályokat összhangba hozza azzal a célkitűzéssel, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, továbbá hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A javaslat rendkívüli fontosságú, hiszen uniós szinten az épületek felelnek az energiafogyasztás 40%-áért, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért.
„Irány az 55%!”: környezetbarátabb épületek az EU-ban (Infografika)
Gázcsomag
A miniszterek irányadó vitát tartottak a „gázcsomagról”, amely a megújuló gázokra és a földgázra, valamint a hidrogénre vonatkozó közös belső piaci szabályokról szóló irányelvjavaslatot és rendeletjavaslatot foglalja magában.
A megbeszélés célja az volt, hogy további politikai iránymutatást nyújtsanak a Tanács munkájához az olyan legsürgetőbb témákban, mint a hidrogénpiacok fejlesztése, a határokon átnyúló díjak és a díjkedvezmények, valamint a betáplálás. A miniszterek megvitatták a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok és a hidrogén hatékonyan működő belső piacának kialakítását támogató különböző szétválasztási modelleket, különösen a hidrogénre vonatkozó jövőbeli szabályozási keretet és annak fokozatos bevezetését. A miniszterek általánosságban támogatták a szétválasztást és a hidrogénpiacok létrehozására vonatkozó rugalmas határidőket. Sokan támogatták a független szállításirendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szétválasztási modellnek a hidrogénpiacon a gázpiachoz hasonló módon történő bevezetését. További munkára lesz szükség a hidrogénhálózatok határokon átnyúló díjainak mértékével, valamint a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra vonatkozó díjkedvezmények közötti differenciálás lehetőségeivel kapcsolatban. Néhány miniszter támogatta, hogy céljaink eléréséhez vegyük figyelembe az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént is.
A hidrogénnek a földgázrendszerbe történő kötelező betáplálási szintjét a miniszterek inkább kétoldalú megállapodások keretében szabályoznák. A miniszterek arról is tárgyaltak, hogy célszerű lenne-e a kötelező maximális betáplálási szintet csökkenteni, illetve önkéntessé tenni. Véleménycserét folytattak továbbá arról, hogy érdemes volna-e elhalasztani a maximális betáplálási szint bevezetését.
A gázcsomag az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi, amelynek célja, hogy az EU elinduljon a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé vezető úton. Az energiával kapcsolatos rövid távú intézkedéseket tartalmazó, nemrégiben elfogadott vészhelyzeti rendeletekkel ellentétben ez a javaslat a közép- és hosszú távú megoldásokra összpontosít.
Az energiával kapcsolatos vészhelyzeti intézkedések
A Bizottság ismertette a miniszterekkel a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, a határokon átnyúló gázcsere és a megbízható ár-referenciaértékek révén történő fokozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2022. október 18-án elfogadott javaslatát,
A miniszterek ezt követően az Európai Tanács 2022. október 21-én elfogadott következtetései, valamint a földgázárak által a villamosenergia-számlákra gyakorolt hatás enyhítését szolgáló szakpolitikai lehetőségekről szóló bizottsági informális dokumentum fényében véleménycserét folytattak a javaslatról, hogy politikai iránymutatást adjanak a Tanács munkájához. A miniszterek általánosságban üdvözölték a javaslat főbb elveit, és hangsúlyozták, hogy a szolidaritás szellemében gyors és európai szinten koordinált erőfeszítésekre van szükség. A miniszterek egyetértettek abban, hogy minden meghozott intézkedésnek hozzá kell járulnia az ellátásbiztonság garantálásához, Unió-szerte alacsonyabb energiaárakat kell eredményeznie a háztartások és a vállalkozások számára, ugyanakkor ösztönöznie kell a kereslet csökkentésére és meg kell őriznie az egységes piac integritását, valamint az EU 2050-ig elérendő klímasemlegességi célját kell szolgálnia.
Litvánia az „egyéb” napirendi pont keretében felhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy az EU által elismert biztonsági szinteknek megfelelően kell garantálni az asztraveci (Belarusz) atomerőmű nukleáris biztonságát.
A Bizottság tájékoztatást nyújtott az ukrajnai és a moldovai energiaágazatban a közelmúltbeli orosz pusztító támadásokat követően kialakult helyzetről. A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot a helyzet miatt, ismételten támogatásukról biztosították Ukrajnát, és kijelentették, hogy – különösen a jelenlegi energiaválság idején – elkötelezettek az Ukrajnával és Moldovával folytatott energiaügyi együttműködés megerősítése mellett.
Az építőipari ágazat kulcsszerepet tölt be az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. De ezen túlmenően, a ma elért megállapodás hozzájárul ahhoz is, hogy a polgárok jelentős energiamegtakarítást érjenek el. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítani fogják a polgárok életminőségét, és egyúttal csökkentik majd az energiaszámláikat, valamint enyhítik az energiaszegénységet is.
