"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2022. december 6.
Főbb eredmények
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály
A Tanács tárgyalási megbízást („általános megközelítést”) fogadott el a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletjavaslatra, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozóan.
A rendelettervezet kulcsfontosságú eleme az alapvető jogokat tiszteletben tartó, megbízható, biztonságos és jogszerű mesterséges intelligencia európai szintű fejlesztését és elterjedését elősegítő uniós digitális transzformációnak és szakpolitikának.
A javaslat olyan egységes, horizontális jogi keretet ír elő a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amellyel biztosítható, hogy az uniós piacon forgalomban lévő és az Európai Unióban – akár nem uniós szolgáltatók által – alkalmazott mesterségesintelligencia-rendszerek tiszteletben tartsák az uniós értékeket és megfeleljenek az alapvető jogokra vonatkozó hatályos jogi aktusoknak. Célja továbbá a jogbiztonság garantálása a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházások és innováció megkönnyítése érdekében, továbbá az irányítás javítása, valamint az MI-rendszerekre alkalmazandó alapvető jogokra és biztonsági követelményekre vonatkozó hatályos jogszabályok hatékony érvényesítésének az elősegítése.
A mesterséges intelligencia rendkívül fontos szerepet tölt be jövőnk szempontjából. A ma elfogadott általános megközelítéssel sikerült kifinomult egyensúlyt elérnünk. A jogszabály Európa-szerte fellendíti majd az innovációt és a mesterséges intelligencián alapuló technológia elterjedését, és ezzel számos előnyt kínál. Mindemellett maradéktalanul tiszteletben tartja polgáraink alapvető jogait is.
Ivan Bartoš, Csehország digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettese és regionális fejlesztési minisztere
A vita során a miniszterek egyhangúlag támogatták az elnökségi javaslat célkitűzéseit és megközelítését, mert olyan kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, amely figyelembe veszi a tagállamok legfőbb aggályait, ugyanakkor megőrzi az alapvető jogok védelme és a mesterségesintelligencia-technológia elterjedésének előmozdítása közötti kényes egyensúlyt.
A miniszterek kiemelték, hogy ez egy nagyon innovatív és fontos jogalkotási javaslat, amely mind a magán-, mind pedig az állami szereplők körében elősegítheti a biztonságos és jogszerű mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését az egységes piacon. A miniszterek egyetértettek abban is, hogy mivel a maga nemében világviszonylatban ez az első ilyen jogalkotási javaslat, ezért a rendelet globális sztenderdként szolgálhat a mesterséges intelligencia más joghatóságokban történő szabályozásához, és így világszinten előmozdíthatná a technológiai szabályozás európai megközelítését.
Az általános megközelítés elfogadása lehetővé teszi a Tanács számára, hogy tárgyalásokat (háromoldalú egyeztetéseket) kezdjen az Európai Parlamenttel – amint az elfogadja a saját álláspontját – annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a javasolt rendeletről.
Az európai digitális személyazonossági keret (eID)
A Tanács megállapodott az európai digitális személyazonosság (eID) keretéről szóló rendeletjavaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról („általános megközelítés”). Az EU digitális transzformációjának egyik fő elemét jelentő javasolt új keret módosítja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 2014-es rendeletet (eIDAS-rendelet), amely lefektette egy olyan rendszer alapjait, amelyben Unió-szerte biztonságosan lehet online szolgáltatásokat igénybe venni és tranzakciókat lebonyolítani.
A digitális technológiák jelentősen megkönnyíthetik az életünket. Meggyőződésem, hogy az európai digitális személyiadat-tárca elengedhetetlen eszközt jelent polgáraink és vállalkozásaink számára. Jelentős fejlődés ment végbe a tekintetben, ahogyan az emberek a közintézményekkel és a magánjogi szervezetekkel fenntartott mindennapi kapcsolataikban a személyazonosságukat és az ahhoz kapcsolódó hitelesítő adatokat használják, illetve azon a téren is, ahogyan a digitális szolgáltatásokat igénybe veszik. Mindezt úgy, hogy közben az adataik felett is szigorú ellenőrzést gyakorolnak.
Ivan Bartos, a Cseh Köztársaság digitalizációért felelős miniszterelnök-helyettese és regionális fejlesztési minisztere
A felülvizsgált rendelettel a jogalkotó célja az, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson a személyek és a vállalkozások számára a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez, mégpedig egy mobiltelefonon tárolt digitális személyiadat-tárcán (az európai digitális személyiadat-tárcán) keresztül. E tárca használatát el kell ismerniük az uniós közszféra szerveinek, valamint az erős felhasználóhitelesítést igénylő magánszolgáltatóknak és az online óriásplatformoknak. A javaslat az azonosítási attribútumok, valamint a személyazonossághoz kapcsolódó információk megosztását szabályozó jogi keretet is létrehozza. Rendelkezik továbbá a felhasználói ellenőrzésről és az adatvédelemről, valamint a személyazonosító adatoknak a kért konkrét szolgáltatás igényeire korlátozott, célzott megosztásáról.
A vita során a miniszterek egyhangúlag támogatták az elnökségi javaslat célkitűzéseit és megközelítését, mert olyan kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, amely figyelembe veszi a tagállamok legfontosabb aggályait, ugyanakkor megőrzi a kényes egyensúlyt a biztonságos tranzakciók iránti igény és a között, hogy a polgárok ellenőrzést gyakorolhassanak saját adataik felett.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a digitális technológiák jelentősen megkönnyíthetik az életet, és hogy a digitális személyiadat-tárca Európa-szerte nélkülözhetetlen lesz a polgárok és a vállalkozások számára. A miniszterek hangsúlyozták, hogy jelentős előrelépés történt a tekintetben, hogy az emberek hogyan használják személyazonosságukat és tanúsítványaikat a közszférabeli és a magánszervezetekkel való mindennapi kapcsolattartás során, valamint hogy hogyan veszik igénybe a digitális szolgáltatásokat, és egyetértettek abban, hogy az EU digitális transzformációja szempontjából kulcsfontosságú ez a javaslat.
Az általános megközelítés elfogadása lehetővé teszi a Tanács számára, hogy tárgyalásokat (háromoldalú egyeztetéseket) kezdjen az Európai Parlamenttel – amint az elfogadja a saját álláspontját – annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a javasolt rendeletről.
A Tanács tájékoztatást kapott a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletjavaslattal kapcsolatban elért eredményekről.
A javaslat legfontosabb célja biztosítani az adatokból származó értékeknek az adatgazdaság szereplői közötti méltányos elosztását, valamint elősegíteni az adatokhoz való hozzáférést és az adatok felhasználását. Olyan horizontális jogszabályról van szó, amelyet a tervek szerint hamarosan további, ágazatspecifikus jogszabályok fognak kiegészíteni. Ez a jogalkotási javaslat tehát fontos lépést jelent az európai adatgazdaság kiépítésében.
A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a javaslat fő célkitűzéseit, és nyugtázták az elért eredményekről szóló jelentést. A cseh elnökség alatt elért jelentős előrelépés alapján a svéd elnökség idején folytatódni fog a javaslattal kapcsolatos munka a Tanácsban.
A Tanács áttekintette a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről szóló rendeletjavaslattal (a kiberrezilienciáról szóló jogszabállyal) kapcsolatban elért eredményeket.
E javaslat fő célja, hogy az EU horizontális kiberbiztonsági követelményeket állapítson meg az Unió belső piacán értékesített, digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan. A javaslat jelentős javulást eredményez a tekintetben, hogy mind a hardver-, mind pedig a szoftvertermékek vonatkozásában az ellátási lánc egészén és az említett termékek teljes életciklusa során biztosítani lehessen a fokozottabb kiberbiztonságot.
A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a javaslat fő célkitűzéseit, és nyugtázták az elért eredményekről szóló jelentést. A cseh elnökség alatt elért eredmények alapján a svéd elnökség idején folytatódni fog a javaslattal kapcsolatos munka a Tanácsban.
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést folytattak a nemzetközi digitális szerepvállalásról.
Tudatában annak, hogy a digitális ágazat új és kialakulóban lévő technológiái tekintetében az EU-nak el kell mélyítenie a harmadik országokkal folytatott stratégiai együttműködését, a miniszterek megbeszélést folytattak harmadik országok azon régióiról, illetve kategóriáiról, amelyekre az EU-nak a nyitott stratégiai autonómiájának fokozása érdekében összpontosítania kell. Az ilyen kezdeményezések közé tartozhat például az indiai–csendes-óceáni térséggel, Afrikával, Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel való megerősített együttműködés.
Az elnökség által benyújtott vitaindító feljegyzés alapján a Tanács irányadó vitát tartott „Digitális készségek a digitális évtizedre” címmel. Valerija Ionan, a digitális átállásért felelős ukrán miniszterhelyettes videokonferencia útján csatlakozott a vitához.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy ha az EU biztosítani kívánja azt, hogy a társadalom egésze részesüljön a digitális transzformáció előnyeiből, akkor döntő fontosságú, hogy a megfelelő digitális készségek hiánya miatt ebből senki ne maradjon ki. A miniszterek emlékeztettek arra, hogy uniós szinten számos fontos intézkedés és kezdeményezés történt, többek között a digitális készségekre vonatkozóan ambiciózus közös uniós célok kerültek meghatározásra „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló digitális évtized szakpolitikai programja keretében, amelyet a cseh elnökség idején tárgyaltak meg és fogadtak el. A miniszterek ugyanakkor elismerték, hogy e tekintetben további munkára van szükség.
Tekintettel arra, hogy az alapkészségek rendkívül fontosak a munkaképes korú népesség körében, és hogy fokozni kell az annak biztosítására irányuló uniós erőfeszítéseket, hogy rendelkezésre álljanak a zökkenőmentes digitális transzformációhoz szükséges készségek, a miniszterek megbeszélést folytattak az előirányozható egyéb továbbképzési intézkedésekről, kiemelt hangsúlyt helyezve azokra a továbbképzési intézkedésekre, amelyek különösen hasznosak lehetnek a kkv-k számára.
A miniszterek feltérképezték továbbá, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy egyesítsük erőinket annak érdekében, hogy építeni tudjunk a tagállamokban azonosított bevált gyakorlatokra és jó tapasztalatokra, valamint növeljük az IKT-szakemberek és a magas szintű digitális készségekkel rendelkező ágazati szakemberek számát. Ezenkívül a miniszterek véleménycserét folytattak azokról az intézkedésekről, amelyeket elő lehetne irányozni annak érdekében, hogy Unió-szerte segítsük a kulcsfontosságú ipari ökoszisztémákat és különösen a kkv-kat a jó digitális készségekkel rendelkező munkavállalók vonzásában.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében és Valerija Ionan, a digitális átállásért felelős felelős ukrán miniszterhelyettes jelenlétében a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a távközlés területén Ukrajnának nyújtott uniós technikai támogatásról.
A Bizottság naprakész tájékoztatást adott az ingyenes vagy kedvezményes barangolásnak az EU-ban tartózkodó ukrán menekültekre való kiterjesztéséről, valamint az Ukrajnába irányuló távközlési/digitális berendezések szállításának összehangolásáról. A legfrissebb kezdeményezés („Laptops4Ukraine”) december 1-jén indult el azzal a céllal, hogy laptopokat, okostelefonokat és táblagépeket gyűjtsenek össze és szállítsanak el Ukrajnába, reagálva a háború által leginkább érintett ukrán régiókban lévő iskolák, kórházak és közigazgatási szervek alapvető szükségleteire.
Az elnökség emellett tájékoztatta a minisztereket a jelenlegi jogalkotási javaslatok és egy nem jogalkotási kezdeményezés aktuális állásáról.
Az elnökség beszámolt a minisztereknek az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelettel (online adatvédelem) kapcsolatban a Tanácsban végzett munka állásáról, valamint a javaslatról az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokról.
Az elnökség tájékoztatta továbbá a minisztereket a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat vonatkozásában nemrégiben elért megállapodásról. A nyilatkozat aláírására várhatóan az Európai Tanács december 15-i ülésén kerül majd sor.
A Bizottság ezenkívül tájékoztatta a minisztereket a digitális területekre vonatkozó nemzetközi kezdeményezések jelenlegi állásáról, hangsúlyt helyezve a kereskedelmi és technológiai tanácsokra, valamint a digitális partnerségekre.
Az elnökség emellett tájékoztatta a minisztereket a digitális környezettel kapcsolatos uniós szabályok irányításával és végrehajtásával foglalkozó, 2022. október 17-én tartott magas szintű, virtuális formában megrendezett szakértői ülés, valamint az uniós kiberbiztonsággal és innovatív digitális jövővel foglalkozó, 2022. november 3–4-én Prágában tartott konferencia eredményeiről is.
Végezetül a soron következő svéd elnökség ismertette a 2023 első félévére szóló munkaprogramját.
A mesterséges intelligencia rendkívül fontos szerepet tölt be jövőnk szempontjából. A ma elfogadott általános megközelítéssel sikerült kifinomult egyensúlyt elérnünk. A jogszabály Európa-szerte fellendíti majd az innovációt és a mesterséges intelligencián alapuló technológia elterjedését, és ezzel számos előnyt kínál. Mindemellett maradéktalanul tiszteletben tartja polgáraink alapvető jogait is.
