A közös agrárpolitika bemutatása
Közös agrárpolitikája (KAP) révén az EU biztosítja az élelmezésbiztonságot, ösztönzi a fenntartható mezőgazdaságot, és támogatja a vidéki térségeket.
A mezőgazdasági termelők és a vidéki térségek támogatása
Az EU mezőgazdasági politikáját – azaz a közös agrárpolitikát – számos uniós jogszabály alkotja. Az 1962-ben létrehozott KAP a legrégebbi uniós szakpolitika. Finanszírozása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésben 386,6 milliárd EUR-t – vagyis uniós polgáronként napi mintegy 0,34 EUR-t – tesz ki.
A közös agrárpolitika:
- hozzájárul ahhoz, hogy megfizethető, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek álljanak az EU-ban élő 447 millió uniós polgár rendelkezésére
- 7 millió kedvezményezett támogatásával segít megfelelő életszínvonalat biztosítani a mezőgazdasági termelők részére
- költségvetésének 40%-ával a természeti erőforrások megőrzéséhez és az éghajlat-politikai fellépéshez járul hozzá
A szakpolitika három elemből áll:
- a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések
- a piacok stabilizálását célzó intézkedések
- a vidéki térségek támogatása
A mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések
Az EU közvetlen kifizetésekkel támogatja a mezőgazdasági termelőket annak érdekében, hogy:
- stabil jövedelmet biztosítson számukra, valamint védje őket az áringadozásokkal és a gyenge termőévek következményeivel szemben
- olyan közjavakat állítsanak elő, amelyeket a piacok általában nem honorálnak anyagilag. Ezek közé tartozik például a mezőgazdasági területek gondozása, valamint az élelmiszer-biztonsági, a környezetvédelmi és az állatjóléti előírásoknak való megfelelés
- a gazdálkodás nyereségessé váljon
Ez a támogatás garantálja, hogy az élelmiszer-kínálat megbízható, bőséges és megfizethető legyen, a mezőgazdasági termelők pedig teljesítsék a világviszonylatban a legszigorúbbak közé tartozó biztonsági, környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti előírások mindegyikét. Azok a mezőgazdasági termelők, akik nem teljesítik az előírásokat, kevesebb támogatásban részesülnek, illetve nem kapnak támogatást („megerősített feltételrendszer”).
A piacok stabilizálását célzó intézkedések
A KAP számos piaci intézkedést tartalmaz. Ezek célja a mezőgazdasági piacok stabilizálása, a piaci válságok megelőzése és a – például a rövid távú túlkínálat miatt jelentkező – nagy fokú áringadozások ellensúlyozása. Ezek az intézkedések a következők:
- uniós finanszírozás a tagállamok részére az ágazatok valamelyikében felmerülő problémák kezelése érdekében
- a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó egyedi szabályok
- eseti beavatkozás válság idején: vagy kormányok által, amelyek termékeket – így például búzát, rizst, illetve tejport – tudnak vásárolni és tárolni, vagy pedig magánszereplőknek termékek – így például cukor vagy olívaolaj – tárolásához nyújtott támogatás formájában
Ezek a piaci intézkedések a közös piacszervezésről szóló rendelet keretébe tartoznak.
Az EU 2026-ban aktualizálta ezeket a szabályokat annak érdekében, hogy megerősítse a mezőgazdasági termelők alkupozícióját, és biztosítsa, hogy méltányos árat kapjanak az általuk előállított élelmiszerekért. A végrehajtott változtatások megkönnyítik a mezőgazdasági termelők számára, hogy:
- egyértelmű írásbeli szerződések alapján és tisztességes feltételek mellett folytassák tevékenységeiket
- ösztönzőket kapjanak a termelői szervezetekhez, például a szövetkezetekhez és a társulásokhoz való csatlakozás céljából
- kollektív tárgyalásokat folytassanak a szerződésekről
- élvezzék annak előnyeit, hogy egyértelmű szabályok vonatkoznak a „hús” megnevezés és a hússal kapcsolatos elnevezések használatára
A vidéki térségek támogatása
A közös agrárpolitika a 2000-es évek eleje óta hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez és jóllétéhez, valamint az e térségekben élő népesség megtartásához.
Európa közel fele olyan terület, amely jellemzően vidéki térség. Ezek a 447 milliós uniós népesség 25%-ának adnak otthont. E vidéki területek egyben az EU legkedvezőtlenebb helyzetű régiói közé tartoznak, egy főre jutó GDP-jük jóval az uniós átlag alatt van.
A KAP keretében megvalósuló uniós vidékfejlesztési intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy:
- a gazdaságok korszerűbbé váljanak
- növekedjenek az infrastruktúrába – így többek között a konnektivitásba és az alapvető szolgáltatásokba – irányuló beruházások
- javuljon a mezőgazdasági ágazat versenyképessége
- generációs megújulás menjen végbe a mezőgazdasági termelők körében
Emellett az EU kohéziós politikája kiegészíti a vidékfejlesztési politikát, különösen azáltal, hogy támogatja a különböző régiók kiegyensúlyozott fejlődését.
A KAP egyszerűsítése
A Tanács 2025. december 18-án új intézkedéseket fogadott el a KAP egyszerűsítése érdekében. A cél az európai mezőgazdaság versenyképességének fokozása a bürokrácia csökkentése, a mezőgazdasági termelők – köztük a mezőgazdasági kistermelők és az induló innovatív vállalkozások – támogatása, az innováció ösztönzése és a termelékenység növelése révén. Az új intézkedések:
- csökkentik a mezőgazdasági termelőkre és a nemzeti közigazgatásokra háruló adminisztratív terheket, és egyszerűbbé teszik az ellenőrzéseket
- növelik a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatásokat, és egyszerűsítik a feltételességre vonatkozó szabályokat
- csökkentik a helyszíni ellenőrzések számát, és eltörlik az éves teljesítményalapú záróelszámolást
- javítják a mezőgazdasági termelők válság idején történő finanszírozását
A javasolt intézkedések a mezőgazdasági termelők számára évente akár 1,6 milliárd EUR, a nemzeti közigazgatások számára pedig több mint 200 millió EUR összegű megtakarítást is eredményezhetnek.
A 2023–2027-es finanszírozási időszak
Az EU rendszeresen felülvizsgálja a közös agrárpolitika finanszírozását azzal a céllal, hogy azt hozzáigazítsa az uniós mezőgazdasági ágazat előtt álló új kihívásokhoz.
Az új finanszírozási időszak 2023-ban kezdődött, és 2027-ig tart. Ebben a ciklusban az EU a következőkre helyezi a fő hangsúlyt:
- a források méltányosabb elosztása a kisebb gazdaságok és a fiatalabb mezőgazdasági termelők jobb támogatása érdekében
- az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok megvalósításához való hozzájárulás
- a tervezés tekintetében nagyobb rugalmasság biztosítása a tagállamok számára
A KAP finanszírozására vonatkozó szabályok (2023–2027)
A 2027 utáni közös agrárpolitika
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2025. szeptember 22-i ülésén a mezőgazdasági miniszterek megvitatták a KAP Bizottság által javasolt jövőbeli keretét.
A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy az új finanszírozási struktúra – beleértve a jövedelemtámogatásra és válsághelyzetek esetén nyújtott kifizetésekre szánt 293,7 milliárd EUR-t – hogyan fog igazodni a nemzeti és regionális partnerségi tervekhez annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsa a fenntartható mezőgazdasági növekedést és rezilienciát.
Miért van szükség támogatásokra a mezőgazdaságban?
Az agrár-élelmiszeripar az EU egyik legnagyobb gazdasági ágazata, amely 40 millió munkahelyet biztosít. Mintegy 10 millió mezőgazdasági termelő dolgozik annak érdekében, hogy kiváló minőségű és megfizethető élelmiszerek álljanak az uniós polgárok rendelkezésére. Munkájuk során a természeti erőforrások megőrzésére törekednek.
A mezőgazdasági ágazat azonban más ágazatokhoz képest egyedi kihívásokkal szembesül:
- nagymértékben függ az időjárástól és az éghajlattól, valamint szélsőséges időjárási eseményeknek – így például aszályoknak vagy árvizeknek – van kitéve, ami a termelés ingadozásához vezet
- a termeléshez időre és tervezésre van szükség, így a kínálat kiigazítása késéssel valósul meg
Ez piaci instabilitást és áringadozást okozhat.
Emellett az agrár-élelmiszeripari ágazat olyan kihívásokkal is szembesül, mint például a globális verseny, a gazdasági és pénzügyi válságok, az éghajlatváltozás, valamint a bemeneti anyagok – köztük az üzemanyag és a műtrágya – árának ingadozásai.
Annak ellenére, hogy az élelmiszer-termelés milyen jelentős szerepet tölt be, és hogy az átlagjövedelem nőtt az elmúlt 20 évben, a mezőgazdasági termelők jövedelme még mindig majdnem 40%-kal alacsonyabb, mint a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók jövedelme.
Hogyan arányul a mezőgazdasági termelők jövedelme az uniós átlagjövedelemhez?
2005-ben – 31%
2010-ben – 37%
2015-ben – 41%
2022-ben – 64%
A KAP finanszírozása
A közös agrárpolitika finanszírozása két, az uniós költségvetés részét képező (pillérnek is nevezett) alapból történik:
- az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen támogatást biztosít, és piaci intézkedéseket finanszíroz
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pedig a vidékfejlesztéshez nyújt forrásokat.
A kifizetéseket nemzeti szinten az egyes uniós tagállamok kezelik, a vidékfejlesztés pedig a tagállamokkal való társfinanszírozásban valósul meg.
A Tanács szerepe a közös agrárpolitikában
Az EU Tanácsának az a feladata, hogy – általában az Európai Parlamenttel közösen – rendes jogalkotási eljárás keretében jogszabályokat fogadjon el. Ezek a jogszabályok az Európai Bizottság javaslatain alapulnak. A Tanács és a Parlament 2021 végén új KAP-szabályokat hagyott jóvá a 2023–2027-es időszakra vonatkozóan. 2024 tavaszán pedig néhány változtatást hajtottak végre a szabályokon annak érdekében, hogy azok rugalmasabbá váljanak, és hogy csökkenjenek a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek.
Az uniós tagállamok az Európai Bizottsággal együttműködve irányítják a KAP napi működését. A Tanács biztosítja, hogy a tagállamok részt vegyenek a szakpolitikai munka minden területén, különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos teendőkben. Ezeket a jogi aktusokat a Bizottság fogadhatja el, például a jogszabályokban szereplő technikai részletek aktualizálása céljából.
A Mezőgazdasági Különbizottság (SCA) készíti elő a Tanács munkáját a KAP keretébe tartozó valamennyi kérdés vonatkozásában. Az SCA a tagállamok kormányainak képviselőiből áll, és 1960 óta létezik.
Európa élelmezése: a közös agrárpolitika 60 éve
Az EU hat évtizeddel ezelőtt, 1962-ben hozta létre közös agrárpolitikáját. A KAP korunkban az uniós agrár-élelmiszeripari termékek nyitott egységes piacát támogatja. Tematikus összeállításunkban a támogatásban részesülő európai mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek nyilatkoznak a KAP-ról.
Lásd még
A termelőtől a fogyasztóig
Élelmezésbiztonság és az élelmiszerek megfizethetősége
Az élelmiszerek és az italok földrajzi árujelzői
Legutóbbi frissítés: 2025. december 18.