KAP: közvetlen kifizetések 2013 után
Miben változik a közvetlen kifizetések rendszere?
Közvetlen kifizetéseknek nevezzük a mezőgazdasági termelőknek fizetett alapszintű jövedelemtámogatást, amelyet az általuk biztosított közjavak és nyújtott közszolgáltatások után kompenzációként kapnak. E támogatás fokozatosan átcsoportosításra kerül a tagállamokon vagy a régiókon belül annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a legnagyobb eltéréseket az uniós mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások között.
A közvetlen kifizetések csökkentése: A nagy gazdaságoknak nyújtott, évi 150 000 euró feletti közvetlen kifizetések összege legalább 5%-kal csökkenni fog. Az így megtakarított összegeket a tagállamok vidékfejlesztésre fordítják.
Környezetbarát gazdálkodás
A KAP-reformban a környezetbarát gazdálkodási (kizöldítési) gyakorlatok közé tartoznak az alábbiak:
- meghatározott minimális nagyságú állandó gyepterület fenntartása,
- legalább háromféle növénykultúra termesztése a szántóterületeken,
- tájképi jellegzetességekkel – sövényekkel, tavakkal, parlagföld-sávokkal, erdős vagy a talaj és a víz minőségére kedvezően ható növénykultúrával borított területekkel – rendelkező minimális nagyságú terület fenntartása.
A tagállamok között a kifizetések szintjét illetően fennálló egyenlőtlenségek részben kiegyenlítésre kerülnek: Azon tagállamok esetében, ahol a hektáronkénti átlagos közvetlen kifizetési szint jelenleg nem éri el az uniós átlag 90%-át, ez a szint fokozatosan emelkedni fog. A cél az, hogy 2019-re az uniós minimumszint hektáronként körülbelül 196 EUR legyen. E kiegyenlítést azon tagállamok finanszírozzák, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje meghaladja az uniós átlagot.
Az új és a fiatal (40 év alatti) mezőgazdasági termelőknek járó közvetlen kifizetések szintje a tevékenység első 5 évében magasabb lesz. Ez ki fogja egészíteni a vidékfejlesztési programok keretében rendelkezésre álló egyéb támogatási intézkedéseket.
A jövőben azok a mezőgazdasági termelők, akik a közvetlen kifizetések révén csak kisebb összeghez jutnak, részt vehetnek egy egyszerűsített „kistermelői rendszerben”. Ennek révén a kistermelők és a nemzeti hatóságok számára is csökkennek az adminisztratív terhek.
„Kizöldítés” : A mezőgazdasági termelők a közvetlen kifizetések 30%-ához csak akkor juthatnak hozzá, ha az éghajlat és a környezet számára kedvező termelési eljárásokat alkalmaznak. A biotermelés automatikusan a kizöldítés feltételeit teljesítő eljárásnak minősül. A kizöldítés követelményeinek be nem tartása szankciókat von maga után.
A jövőben csak az „aktív mezőgazdasági termelők” kapnak finanszírozást. Az új szabályok kimondják, hogy azon nagy földtulajdonosok, akik nem végeznek tényleges termelői tevékenységet, illetve a nagy kiterjedésű gyepterületekkel rendelkező vállalkozások (pl. repülőterek) nem igényelhetnek mezőgazdasági termelői támogatást.
A tagállamok nagyobb rugalmassággal használhatják fel nemzeti keretösszegüket. A tagállamok a rendelkezésükre álló alapokat azok 15%-a erejéig szabadon átcsoportosíthatják a KAP két pillére között. Azon tagállamok pedig, melyekben a közvetlen kifizetéseket célzó keretösszeg az uniós átlag alatti, a 2. pillérben rendelkezésre álló forrásaik akár 25%-át is átcsoportosíthatják az 1. pillérbe.