Hogyan lép fel az EU a káros online tartalmakkal szemben?

Hogyan segíti a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet a káros tartalmak elleni küzdelmet?

A közösségi média és az online platformok térnyerése nyomán gyorsan terjedhetnek a hamis vagy félrevezető információk is, amelyek alakítják a közvéleményt, aláássák a közbizalmat, és veszélyt jelentenek a demokratikus folyamatokra és a társadalmi kohézióra.

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet előmozdítja az online propagandával, félretájékoztatással és álhírekkel szembeni küzdelmet azzal, hogy szigorú követelményeket vezet be, amelyek értelmében az online platformok:

elszámoltathatók a jogellenes tartalmakért, és pénzbírságok szabhatók ki rájuk, ha nem felelnek meg a rendeletben foglalt szabályoknak

kötelesek kockázatértékelést végezni a káros információk tekintetében

kötelesek átláthatóságot biztosítani az algoritmusok működésével kapcsolatban

gondoskodniuk kell a felhasználók általi bejelentést lehetővé tévő eszközökről és szigorúbb szabályokat kell alkalmazniuk a hirdetésekre

válsághelyzet esetén válságreagálási mechanizmus keretében korlátozniuk kell az álhíreket

független ellenőrzésen esnek át a jogellenes tartalmak felszámolása érdekében kifejtett erőfeszítéseik tekintetében

Mi a különbség a propaganda, a félretájékoztatás és az álhírek között?

propaganda

tények manipulációja a közvélemény befolyásolása céljából

félretájékoztatás

valótlan információk nyújtása rossz szándék nélkül

álhírek

félrevezető információk nyújtása a megtévesztés céljával

A propaganda, a félretájékoztatás és az álhírek különböző módokon befolyásolják az embereket, ugyanakkor mind hozzájárulnak a valóság eltorzításához.

A propaganda olyan információ, amelyet szándékosan azzal a céllal alakítanak és terjesztenek, hogy – általában egy politikai vagy ideológiai program mentén – befolyásolják az emberek gondolatait vagy viselkedését. A propaganda tartalmazhat ténybeli információkat is, de általában egyoldalú vagy elfogult, és tervszerűen hangsúlyoz adott nézőpontokat.

A félretájékoztatás olyan nem helytálló információ, amelyet az azt valósnak gondoló emberek terjesztenek a megtévesztés célja nélkül. A félretájékoztatás forrása lehet félreértés, híresztelés vagy nem kellően alapos utánajárás.

Az álhíreket szándékosan azzal a céllal gyártják, hogy valótlan vagy túlzó hírekkel félrevezessék az embereket, zavart keltsenek, vagy bújtatott politikai menetrendet népszerűsítsenek. Az álhíreket gyakran a valódi hírekről szóló tudósításokhoz hasonló módon tálalják a közönség felé.

Álhírek az EU-ban

A különösen politikai események és fejlemények kapcsán terjesztett káros online tartalmak továbbra is komoly problémát jelentenek az EU-ban. Az Eurobarometer 2018-ban felmérést végzett arról, mennyire ismerik fel az EU polgárai az online álhíreket, és hogyan viszonyulnak azokhoz.

Az európaiak 65%-a havonta több alkalommal szembesül álhírekkel

Forrás: Eurobarometer 464

71%-uk biztos abban, hogy felismeri az álhíreket

Forrás: Eurobarometer 464

Az emberek a rádiót tartják a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a közösségi médiát pedig a legkevésbé megbízható hírforrásnak

Forrás: Eurobarometer 464

Lásd még