A Tanács következtetései a bankunió kiteljesítésének ütemtervéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

1. EMLÉKEZTET arra, hogy az elmúlt évek során minden eddiginél gyorsabb ütemben sikerült jelentős előrelépést elérni a bankunió létrehozása terén. A bankunióban részt vevő tagállamok jelentős hitelintézeteinek átfogó felmérését követően 2014-ben teljes körűen létrejött az egységes felügyeleti mechanizmus, valamint 2016-ra üzemkész állapotba került az Egységes Szanálási Mechanizmus is.

2. EMLÉKEZTET továbbá arra, hogy mára csaknem az összes tagállam átültette, nemzeti joganyagába beépítette az egységes szabálykönyv vonatkozó jogi rendelkezéseit. Ennek köszönhetően konzisztensebb szabályozás jött létre, és magas szintű felügyelet érvényesül az Unióban mindenütt: erőteljesebbé váltak a bankokkal szembeni, a tőkekövetelmény-irányelvvel és -rendelettel (CRDIV/ CRR) bevezetett prudenciális követelmények; a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel (BRRD) új bankhelyreállítási és -szanálási keret jött létre; nemzeti betétbiztosítási rendszerek működnek a tagállamokban, és ezt a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv rendelkezései erősítik.

3. Ami az Egységes Szanálási Alapot illeti, ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy 2015. december 8-án megegyezés jött létre egy harmonizált hitelkeret-megállapodásnak a részt vevő tagállamok és az Egységes Szanálási Testület közötti megkötéséről, amelynek értelmében az Egységes Szanálási Testület olyan nemzeti hitelkeretekhez jut, amelyekkel az átmeneti időszakban támogathatja az Egységes Szanálási Alap nemzeti részalapjait abban az esetben, ha az adott részalap bankszanálás következtében forráshiánnyal küzd. Az összes olyan tagállam, amely még nem írt alá ilyen hitelkeret-megállapodást az Egységes Szanálási Testülettel, kötelezettséget vállal annak mihamarabbi, de legkésőbb 2016. szeptemberig való megkötésére.

4. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy mindezek az eredmények az EKB által hozott, valamint a nemzeti szinten bevezetett intézkedésekkel együttesen jelentős mértékben hozzájárultak a pénzügyi stabilitáshoz a pénzügyi piacok fragmentációjának visszafordítása és az erkölcsi kockázat mérséklése révén, valamint csökkentették annak a kockázatát is, hogy közpénzek igénybevételéhez kelljen folyamodni.

5. Az eddig elért jelentős eredményekre építve, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével összefüggésben ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI a bankunió fontosságát, annak kiteljesítésére törekedve.

6. ELISMERI, hogy e célból további intézkedésekre lesz szükség a pénzügyi ágazatbeli kockázatok megosztása és csökkentése tekintetében – a megfelelő sorrendben –, hogy kezelni tudjuk a még előttünk álló kihívásokat.

7. KIEMELI annak a munkának a fontosságát, amely a különböző intézményekben a bankunió résztvevőinek, illetve az EU 28 tagállamának szintjén, valamint nemzetközi szinten zajlik, valamint különösen a Bizottság munkáját, mely a következőkre irányul:

a) módosítási javaslatok benyújtása a vonatkozó jogszabályi keretre vonatkozóan, egyrészt a teljes veszteségviselési képességre (TLAC) vonatkozó követelmény végrehajtása, másrészt a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) felülvizsgálata céljából. A Tanács törekedni fog olyan következetes szabályok és megfelelő összegek biztosítására a hitelezői feltőkésítést lehetővé tevő tőkepufferek tekintetében, amelyek elősegítik a hatékony és rendezett szanálási eljárást a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvvel összhangban, mindazon hitelintézetek vonatkozásában, amelyek esetében a hitelezői feltőkésítés lenne a jóváhagyott szanálási stratégia.

b) javaslat előterjesztése a banki hitelezők hierarchiájával kapcsolatos közös megközelítésre vonatkozóan, annak érdekében, hogy szanálás esetében nagyobb mértékű legyen a jogbiztonság.

c) módosítási javaslatok benyújtása a CRR-re/CRD IV-re vonatkozóan – az átfogó felülvizsgálati folyamat részeként –, melynek kívánt eredményei a következők lennének:

i. a tagállamok számára biztosított választási lehetőségek és nemzeti mérlegelési jogkör harmonizációja vagy további pontosítása, mely hozzájárulhatna a pénzügyi fragmentáció csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez is;

ii. a fennmaradó bázeli reformok végrehajtása, illetve befejezése; ezek közé tartozik a tőkeáttételi mutató bevezetése, mely a rendszerszempontból jelentős bankok esetében 3%-nál magasabb lehetne, valamint a nettó stabil finanszírozási ráta bevezetése;

d) jogalkotási javaslat benyújtása a tőkepiaci unióval összefüggésben a fizetésképtelenségi jogban érvényesítendő minimumharmonizációra vonatkozóan, amely támogathatja egyúttal azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a jövőben csökkenjen a nemteljesítő hitelállományok szintje;

e) további munka annak megvizsgálása céljából, hogy a forráskivonási moratóriumokra vonatkozó szabályoknak, illetve azok alkalmazásának a harmonizációja hozzájárulna-e – és ha igen, hogyan – az érintett intézménynek az illetékes hatóságok általi, a beavatkozás előtti és esetleg az utáni stabilizációjához.

8. Ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA a következő alapvető lépések szükségességét:

a) A 7. pontban említett bizottsági javaslatok kapcsán a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy azokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2016 végéig nyújtsa be. Ennek alapján azután a Tanács azonnal megkezdi a szakértői szintű munkát a gyors végrehajtás érdekében. A Tanács hangsúlyozza, hogy a globális szabályozási standardok – köztük a bázeli előírások – uniós alkalmazása során figyelembe kell venni az európai sajátosságokat;

b) A Tanács nyugtázza a tagállamok azon szándékát, hogy az Egységes Szanálási Alap közös védőhálója kapcsán 2016 szeptemberében megkezdjék a munkát, amennyiben valamennyi részt vevő tagállam addigra teljes mértékben átültette nemzeti jogába a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet. Ezzel összefüggésben a Tanács át fogja tekinteni az elfogadott áthidaló finanszírozási intézkedéseket, megjegyezve egyúttal, hogy a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az említett időpontig aláírják a hitelkeret-megállapodást. A miniszterek újólag megerősítik, hogy a közös védőhálónak legkésőbb az átmeneti időszak végéig teljes körűen működnie kell. Amikor a részt vevő tagállamok elvégezték a szükséges munkát, az a) pontban említett kockázatcsökkentési intézkedésekkel összhangban dönthetnek arról, hogy a védőháló még az átmeneti időszak vége előtt megkezdje működését;^[1]

c) Az állampapír-kitettségek szabályozása kapcsán a Tanács megállapodik abban, hogy megvárja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság eredményeit. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság eredményei nyomán a Tanács mérlegelni fogja, hogy európai kontextusban milyen lehetséges további lépésekre kerüljön sor;

d) Az európai betétbiztosítási rendszerrel (EDIS) kapcsolatosan a Tanács szakértői szinten folytatni fogja a konstruktív munkát. Politikai szinten a tárgyalások akkor fognak megkezdődni, amint megfelelő előrehaladás történt a fent említett kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben a Tanács nyugtázza a tagállamok azon szándékát, hogy az európai betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos politikai tárgyalások megkezdésekor kormányközi megállapodásra támaszkodjanak.

e) A Tanács évente értékelni fogja a bankunió kiteljesítéséhez vezető fent említett intézkedésekkel kapcsolatban elért eredményeket.

9. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a valamennyi tagállamot érintő intézkedésekről továbbra is az EU 28 tagállama szintjén fognak folyni az egyeztetések annak biztosítása érdekében, hogy a bankunióhoz való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva álljon valamennyi tagállam számára, valamint az egységes piacnak az EU keretein belüli megóvása céljából.

---

[1] Az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójával kapcsolatos intézkedések költségvetési szempontból középtávon semlegesek lesznek, annak keretében valamennyi részt vevő tagállam egyenlő bánásmódban részesül majd, és a bankunióban részt nem vevő tagállamok számára nem jelentenek költségeket.

Ülések