"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A villamosenergia-piac szerkezetének reformja: a Tanács megállapodásra jutott
A Tanács a mai napon megállapodásra jutott (általános megközelítést alakított ki) az uniós villamosenergia-piaci szerkezetre vonatkozó szabályok módosítására irányuló javaslatról (EMD-rendelet). Ez lehetővé fogja tenni a Tanács elnöksége számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel a végleges megállapodás elérése érdekében.
Büszkén mondhatom, hogy a mai napon stratégiai jelentőségű lépést tettünk az EU jövőjének szolgálatában. A ma elért megállapodás néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. E megállapodásnak köszönhetően a fogyasztók az EU egészében sokkal stabilabb energiaárakkal számolhatnak, csökkenni fog a fosszilis tüzelőanyagok árától való függésük és védettebbek lesznek a jövőbeli válságokkal szemben. Emellett fel fogjuk gyorsítani a megújuló energia elterjesztését, amely olcsóbb és egyben tisztább energiaforrást kínál a polgáraink számára.
Teresa Ribera Rodríguez, a spanyol kormány megbízott harmadik miniszterelnök-helyettese, az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívások kezeléséért felelős miniszter
A reform célja csökkenteni a villamosenergia-árak függését a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó áraitól, megvédeni a fogyasztókat a meredek áremelkedésektől, felgyorsítani a megújuló energia szélesebb körű alkalmazását, továbbá javítani a fogyasztók védelmét.
A javaslat az uniós villamosenergia-piac szerkezetére irányuló szélesebb körű reform részét képezi, amely magában foglalja az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének a nyomon követés és az átláthatóság fokozása révén történő javításáról szóló rendeletet (REMIT-rendelet) is. A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (energiaügy) 2023. június 19-i ülésén általános megközelítés elfogadására került sor a REMIT-rendeletre vonatkozóan.
Hosszú távú villamosenergia-piacok
A reform célja a hosszú távú villamosenergia-piacok stabilizálása az energiavásárlási megállapodások piacának fellendítése, a kétirányú különbözeti szerződések általánossá tétele, valamint a határidős piac likviditásának javítása révén.
A Tanács megállapodott abban, hogy a tagállamok előmozdítják az energiavásárlási megállapodások elterjedését, többek között az indokolatlan akadályok és az aránytalan vagy diszkriminatív eljárások vagy díjak felszámolása révén. Az intézkedések közé tartozhatnak többek között a piaci árakra épülő, állami támogatású garanciarendszerek, a magángaranciák, illetve az energiavásárlási megállapodások iránti kereslet összevonására szolgáló eszközök.
A Tanács megállapodott abban is, hogy – egyes kivételektől eltekintve – a kétirányú különbözeti szerződéseket kell kötelezően alkalmazni olyan esetekben, amikor hosszú távú szerződésekben közfinanszírozás is szerepel. (A kétirányú különbözeti szerződések olyan szerződések, amelyeket közjogi jogalanyok köthetnek a beruházások támogatása érdekében, és amelyek alapján a közjogi jogalanyok kiegészíthetik a piaci árakat, amikor azok alacsonyak, illetve egy meghatározott árküszöb felett kérhetik a villamosenergia-termelőktől bizonyos összegek visszafizetését. Ezáltal meg lehet akadályozni, hogy e termelők túlzott extraprofitot könyvelhessenek el.)
A kétirányú különbözeti szerződések a szélenergián, a napenergián, a geotermikus energián, a tározó nélküli vízenergián és az atomenergián alapuló új villamosenergia-termelő létesítményekbe történő beruházásokra vonatkoznának. Mindez kiszámíthatóságot és jogbiztonságot garantálna.
A kétirányú különbözeti szerződésekre vonatkozó szabályokat csak az e rendelet hatálybalépését követő hároméves (a két vagy több ajánlattételi övezethez kapcsolódó, tengeri eszközökkel kapcsolatos hibrid projektek esetében ötéves) átmeneti időszakot követően kellene alkalmazni, és ezáltal a folyamatban lévő projektek számára is garantált lenne a jogbiztonság.
A Tanács rugalmasabbá tette a kétirányú különbözeti szerződések révén az állam által generált bevételek újraelosztásának módját. A bevételeket a végfelhasználók részére kell majd kiosztani, de ezeket a közvetlen ártámogatási rendszerek költségeinek finanszírozására, illetve olyan beruházásokra is fel lehet majd használni, amelyek célja csökkenteni a végfelhasználók villamosenergia-költségeit.
Kapacitásmechanizmusok
A kapacitásmechanizmusok olyan támogatási intézkedések, amelyeket a tagállamok az erőműveknek nyújtandó ellentételezésre vezethetnek be a villamosenergia-ellátás közép- és hosszú távú biztonságának garantálása érdekében. A Tanács megállapodott abban, hogy megszünteti e rendelkezések ideiglenes jellegét.
A Tanács 2028. december 31-ig eltérést vezetett be a szén-dioxid-kibocsátási határértékekre vonatkozó meglévő követelményektől annak érdekében, hogy bizonyos generátorok szigorú feltételek mellett támogatásban részesülhessenek a kapacitásmechanizmusok keretében.
A tagállamok abban is egyetértettek, hogy egyszerűsíteni kell a kapacitásmechanizmusok jóváhagyására vonatkozó eljárásokat. A Tanács olyan változtatásokat javasolt, amelyek a kapacitásmechanizmusok jelenlegi keretében alkalmazott eljárás észszerűsítését célozzák. Felkérte továbbá a Bizottságot, hogy részletes jelentésben vizsgálja meg a kapacitásmechanizmusok alkalmazására vonatkozó eljárás egyszerűsítésére nyíló további lehetőségeket. Három hónappal e rendelet hatálybalépését követően a jelentést az eljárás egyszerűsítésére irányuló javaslatoknak kell követniük.
Fogyasztóvédelem
A Tanács egyértelműbbé tette a fogyasztók védelmére vonatkozó rendelkezéseket. Megállapodott abban, hogy a következők révén megerősíti a fogyasztók védelmét: bevezeti a szabad ellátóválasztást, valamint lehetővé teszi, hogy választani lehessen dinamikus villamosenergia-árat tartalmazó, valamint határozott idejű, rögzített áras szerződések között – kivéve, ha az ellátók nem kínálnak rögzített áras szerződéseket, és amennyiben ez nem csökkenti a rögzített áras szerződések általános rendelkezésre állását.
Annak érdekében, hogy megvédje a felhasználókat a nagykereskedelmi piac ingadozásaival szemben, a Tanács szigorította az ellátói fedezeti stratégiákra vonatkozó szabályokat. Megállapodott abban, hogy – amennyiben még nincsenek ilyen rendszerek – „végső menedékes ellátói” rendszerek létrehozásával védi a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználókat az ellátásból való kizárással szemben. E rendszerek biztosítják majd az ellátás folyamatosságát legalább a lakossági fogyasztók számára.
Megállapodás jött létre arról is, hogy minden felhasználó számára biztosítják a jogot az energiamegosztási rendszerekben (tehát a saját termelésű energia felhasználását, megosztását és tárolását lehetővé tévő rendszerekben) való részvételre, és hogy minden fogyasztói jogot kiterjesztenek az energiamegosztási rendszerekben részt vevő végfelhasználókra.
Megfizethető energia válság idején
A jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok szabályozott árakat alkalmazhatnak az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetű háztartások tekintetében – és átmeneti intézkedésként a háztartások és a mikrovállalkozások tekintetében is, függetlenül attól, hogy fennáll-e villamosenergiaár-válság, vagy sem. A reform keretében válság esetén a szabályozott – akár költség alatti – árak alkalmazását ideiglenes jelleggel a kis- és középvállalkozásokra is ki lehet majd terjeszteni.
A tagállamok erősebbé tették a Tanács szerepét az ideiglenes regionális vagy uniós szintű villamosenergiaár-válság megállapításában. Módosították a villamosenergiaár-válság megállapításának feltételeit is. Így akkor lehet majd megállapítani egy válság fennállását, ha a nagyon magas nagykereskedelmi átlagárak várhatóan legalább hat hónapig fennmaradnak, valamint ha a villamos energia kiskereskedelmi árának olyan jelentős emelkedése következik be, amely várhatóan legalább három hónapig tart.
A Tanács megállapodott arról, hogy a tagállamok 2024. június 30-ig plafont alkalmazhatnak az alacsonyabb határköltségű generátorokból, például a megújuló energiaforrásokból, az atomenergiából és a lignitből („inframarginális generátorok”) előállított villamos energiából származó túlzott piaci bevételekre, ugyanazon feltételek mellett, mint az inframarginális bevételekre vonatkozó, 2022. október 6-án elfogadott szükséghelyzeti intézkedés.
További lépések
Az általános megközelítés megbízatásként szolgál majd az Európai Parlamenttel a jogszabály végleges változatáról folytatandó tárgyalásokhoz. A tárgyalások eredményeként jóváhagyott szöveget a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is el kell majd fogadnia.
Háttér
A villamosenergia-piaci szerkezet javasolt reformjának célja módosítani a villamosenergia-piacra vonatkozó releváns jogszabályokat, valamint megerősíteni az Unió piaci manipulációval szembeni védelmét a nyomon követés és az átláthatóság javítása révén (REMIT-rendelet).
A Bizottság 2023. március 14-én fogadta el az EU villamosenergia-piacának szerkezetére irányuló reformot célzó javaslatait.
Büszkén mondhatom, hogy a mai napon stratégiai jelentőségű lépést tettünk az EU jövőjének szolgálatában. A ma elért megállapodás néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. E megállapodásnak köszönhetően a fogyasztók az EU egészében sokkal stabilabb energiaárakkal számolhatnak, csökkenni fog a fosszilis tüzelőanyagok árától való függésük és védettebbek lesznek a jövőbeli válságokkal szemben. Emellett fel fogjuk gyorsítani a megújuló energia elterjesztését, amely olcsóbb és egyben tisztább energiaforrást kínál a polgáraink számára.