Mi jellemzi a természet állapotát az Unióban?
Az EU már régóta tisztában van azzal, hogy meg kell óvni a természetet és a biológiai sokféleséget: az első jogszabályt – a madárvédelmi irányelvet – 1979-ben fogadták el, és ezt követően számos más jogszabály és finanszírozási program is született. Ezen erőfeszítések ellenére az EU természetének állapotában jelentős romlás állt be.
A Tanács elfogadta a természet-helyreállítási jogszabályt, hogy ismét jó állapotban tudhassuk a természetet és a fajokat. A rendelet kötelező célokat határoz meg a kulcsfontosságú ökoszisztémákra, élőhelyekre és az azokon belül élő fajokra vonatkozóan.
A természet aggasztó kilátásai
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbbi, 2025-as értékelése riasztó képet fest a természet – mégpedig különösen a különféle állatoknak és növényeknek otthont adó élőhelyek – Unióban kialakult helyzetéről.
A tőzeglápok és dűnék a legsúlyosabban érintettek
Vízszintesen halmozott oszlopdiagramon látható azon öt különböző élőhely százalékaránya, amelyek rossz vagy nem megfelelő állapotban voltak 2013 és 2018 között: a tőzegláp (tőzegmohalápok, élő tőzeglápok és lápok), a dűnék, a part menti élőhelyek, az erdők és a gyepterületek. Ezeket az élőhelyeket az uniós élőhelyvédelmi irányelv alapján ellenőrzik.
Mind az öt élőhelyre igaz, hogy a területének több mint 80%-a nem megfelelő vagy rossz állapotban van:
- tőzeglápok: 52% rossz, 36% nem megfelelő
- dűnék: 52% rossz, 34% nem megfelelő
- tengerparti élőhelyek: 42% rossz, 44% nem megfelelő
- erdők: 31% rossz, 54% nem megfelelő
- gyepterületek: 49% rossz, 33% nem megfelelő
A sokféle állatnak és növénynek otthont adó élőhelyek állapotromlása, valamint más tényezők és veszélyek miatt a fajok száma is csökken.
a halállományok 38%-a rossz állapotban van
Vízszintesen halmozott oszlopdiagram, amely a 2013 és 2018 közötti időszakban rossz vagy nem megfelelő állapotban lévő állatok és növények öt különböző csoportjának százalékos arányát mutatja. Ezeket az állatokat és növényeket az uniós élőhelyvédelmi irányelv alapján ellenőrzik. A legsúlyosabban érintettek a halállományok, amelyek 80%-a rossz vagy nem megfelelő állapotban van.
A százalékarányok a következők:
- halak: rossz 38%, nem megfelelő 44%
- mohák és egyéb nem edényes növények: rossz 22%, nem megfelelő 52%
- rákok, csigák és egyéb puhatestűek: rossz 30%, nem megfelelő 34%
- rovarok és egyéb ízeltlábúak: rossz 24%, nem megfelelő 39%
- békák és egyéb kétéltűek: rossz 21%, nem megfelelő 40%
A helyzet egyre romlik. A rossz vagy nem megfelelő állapotban lévő uniós élőhelyek és fajok több mint egyharmada esetében további romlás tapasztalható. A rossz vagy nem megfelelő állapotban lévő élőhelyeknek csupán 9%-a és az ilyen fajoknak csak 6%-a mutat kedvező tendenciát.
Az EU-ban a veszélyeztetett, illetve fenyegetett fajok közé tartoznak a következők:
Dunai galóca
Kérgesteknős
Román hörcsög
Az élelmezésbiztonságot fenyegető veszély
A természet alapvető fontosságú az élelmiszer-termelés szempontjából. Az éves uniós mezőgazdasági termelés közel 5 milliárd EUR értékű része közvetlenül a beporzó rovaroknak tulajdonítható. Az EU-ban azonban a beporzóktól függő növényeket – többek között gyümölcsfákat – termő területek mintegy 50%-a nem biztosít a beporzók számára megfelelő körülményeket, például fészkelőhelyeket.
Ennek következtében a leggyakoribb beporzók közé sorolható méhek és lepkék állapota nagyon rossznak mondható Unió-szerte.
A gyepterületi lepkék száma több mint 50%-kal csökkent 1991 óta.
A grafikon a gyepterületi lepkepopuláció-indexet mutatja, amely a biológiai sokféleség európai helyzetének egyik mutatója. A mutató 17, az európai gyepterületeken jellemzően előforduló lepkefaj populációjának EU-szerte végzett megfigyelésén alapul.
A vonaldiagram a gyepterületi lepkepopuláció-index 1991 és 2023 közötti alakulását mutatja. A 2000. évi érték 100 pontnak felel. A grafikonról az olvasható le, hogy a lepkepopulációk 50,4%-kal csökkentek 1991 (index: 114,86) és 2023 (index: 56,95) között. A csökkenés túlnyomórészt a 2007-ig (index: 73,51) tartó időszakban következett be, azóta lassabb ütemben zajlik.
42%-os csökkenés a mezőgazdasági területek madárpopulációiban 1990 óta
A madarak szintén beporzók. Mivel érzékenyek a környezeti változásokra, az ökoszisztéma egészségi állapotának megbízható mutatói. Az EU-ban drámai mértékben csökkentek a mezőgazdasági területek madárpopulációi 1990 és 2023 között.
Madarakat és egy felettük mozgatható csúszkát ábrázoló illusztráció. Ha a csúszkát balra mozgatjuk el, a madarak száma csökken, és a kép csak a körvonalukat jeleníti meg. Ahogy a csúszkát balra húzzuk, láthatóvá válik egy lefelé mutató nyíl, valamint a „42%” arányszám, amely a mezőgazdasági területek madárpopulációinak 1990 óta bekövetkezett csökkenését jelzi.
A mezőgazdasági területek csökkenő állományú madárpopulációi közé tartoznak a következők:
Reznek
Nagy goda
Vadgerle
Legutóbbi frissítés: 2026. február 17.