"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács részleges általános megközelítést fogadott el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervének (a továbbiakban: innovációs terv) mellékletéről.
Ez a miniszteri szintű megállapodás fontos mérföldkő, amely lehetővé teszi az EIT-csomagról szóló intézményközi tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel.
Blaženka Divjak, horvát tudományügyi és oktatási miniszter
Az innovációs terv melléklete meghatározza az EIT számára az elsőbbséget élvező területeket és az EIT stratégiáját a 2021 és 2027 közötti időszakra. Meghatározza továbbá az EIT célkitűzéseit, kulcsfontosságú intézkedéseit, működési módját, a várt eredményeket és a szükséges forrásokat. Emellett biztosítja az EIT és az Európai horizont, azaz az EU 2021 és 2027 közötti időszakra szóló készülő kutatási és innovációs keretprogramja közötti kellő összhangot, továbbá várhatóan más uniós programokkal is ösztönzi a szinergiák létrejöttét.
A kutatás és az innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés stratégiai megközelítése
A miniszterek az elnökség feljegyzése alapján véleménycserét folytattak a kutatás és az innováció terén folytatott nemzetközi együttműködésre vonatkozó uniós stratégiáról.
Ezzel összefüggésben a miniszterek elismerték a nemzetközi együttműködés fontosságát az EU-n belüli kutatási és innovációs potenciál maximalizálása szempontjából. Ugyanakkor több miniszter is hangsúlyozta, hogy az együttműködési megállapodásoknak meg kell felelniük a viszonosság, a hozzáadott érték és az uniós értékek tiszteletben tartása feltételeinek. A miniszterek széleskörűen támogattak egy olyan differenciált megközelítést, amely előnyben részesíti a kölcsönös stratégiai érdekű területeken együttműködni kívánó országokat.
A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy növelni kell a kutatás és innováció terén eszközölt beruházásokat annak érdekében, hogy egyrészről az EU vonzóvá váljon a harmadik országokból származó tehetséges kutatók számára, másrészről pedig hogy az Unió-beli kutatók is az EU-ban maradjanak.
A tudomány nem ismer határokat. A kiválóság fenntartása érdekében szükséges, hogy kutatóink hozzáférjenek a nemzetközi kutatási létesítményekhez és együtt tudjanak működni a harmadik országbeli kollégáikkal. Az EU továbbra is nyitott arra, hogy kölcsönösen előnyös kutatási és innovációs együttműködési megállapodásokat kössön a legfontosabb nemzetközi partnerekkel.
Blaženka Divjak, horvát tudományügyi és oktatási miniszter
Európai zöld megállapodás – Áttérés egy klímasemleges és körforgásos uniós iparra
Az elnökség feljegyzése alapján a miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy mely szakpolitikák a legmegfelelőbbek:
annak támogatásához, hogy az ipar hozzájáruljon a 2050-re kitűzött klímasemlegesség eléréséhez,
a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentéséhez, valamint
a körforgásos gazdaságra való áttérés digitalizáció révén történő elősegítéséhez és felgyorsításához.
Biztosítanunk kell, hogy a klímasemleges uniós iparra való áttérés tisztességes, inkluzív és fenntartható módon történjen. Legnagyobb feladatunk az lesz, hogy a kihívásokból lehetőségeket kovácsoljunk. A mai megbeszéléseink bizonyítják eltökélt szándékunkat, hogy megőrizzük iparunk versenyképességét, és egyúttal elérjük az európai zöld megállapodásban kitűzött éghajlat-politikai célokat.
Darko Horvat, Horvátország gazdasági, vállalkozásügyi és kézműipari minisztere
A Bizottság 2019 decemberében tett javaslatot az európai zöld megállapodásra, amelyet az EU új növekedési stratégiájaként jelölt meg. A megállapodás célja, hogy az EU 2050-re fenntartható és klímasemleges gazdasággá alakuljon át. Számos arra szolgáló intézkedést és szakpolitikát irányoz elő, hogy az átállás igazságos és inkluzív módon történjen, nőjön az uniós gazdaság versenyképessége, javuljon az emberek egészsége és életminősége, valamint megvalósuljon a környezet védelme. Az Európai Tanács 2019 decemberében jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.
Következtetések a versenyképességet és a fenntartható és inkluzív növekedést biztosító minőségi jogalkotásról
A Tanács következtetéseket fogadott el a minőségi jogalkotási programjával összefüggésben. A következtetésekben szó esik a hatásvizsgálatok minőségéről, továbbá arról, hogy a szakpolitikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és a mikrovállalkozások sajátos érdekeit, valamint javítaniuk kell az annak ellenőrzésére szolgáló módszereket, hogy a hatályos uniós jogszabályok továbbra is megfelelnek-e a céljuknak. A jogalkotás minőségének javítása fontos szerepet játszik a versenyképes, fenntartható és inkluzív uniós gazdaság megvalósításában. Biztosítja, hogy a döntéshozatal tényeken alapuljon és a célnak megfelelő politikák szülessenek.
Európai szemeszter – Jelentés az egységes piac teljesítményéről
Az elnökség feljegyzése alapján a Tanács véleménycserét folytatott a Bizottság által készített egységes piaci teljesítményjelentés megállapításairól.
A miniszterek széleskörűen egyetértettek abban, hogy az egységes piac integrációját illetően holisztikus megközelítésre van szükség, ugyanakkor olyan konkrét területekre kell összpontosítani, amelyek kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek magukban, mint például a szolgáltatások területe. Az egységes piaci szabályok jobb végrehajtása és érvényesítése, valamint a további szabványosítás, harmonizáció és kölcsönös elismerés jelentik továbbra is a fő eszközöket ahhoz, hogy maximálisan ki lehessen használni az egységes piac előnyeit.
A 2019. évi egységes piaci teljesítményjelentés értékeli az uniós egységes piac gazdasági teljesítményét és felhívja a figyelmet azokra a területekre, amelyeken a tagállamoknak strukturális reformokat szükséges végrehajtaniuk e teljesítmény optimalizálása érdekében. A jelentés, amely kiterjed az árukra, a szolgáltatásokra, az energiára, a digitalizációra, a közbeszerzésre és a tőkepiaci integrációra, a Bizottság által készített 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiát kíséri. Ez utóbbi a versenyképes fenntarthatóságra összpontosító szakpolitikai prioritásokat fogalmaz meg, és a 2020. évi európai szemeszter kiindulópontját jelenti.
a) A Bizottság 2020. évi munkaprogramja (belső piac és ipar)
– A Bizottság előterjesztése
A Bizottság ismertette a közelmúltban elfogadott 2020. évi munkaprogramjának azokat a vonatkozásait, amelyek relevánsak a Versenyképességi Tanács munkája szempontjából.
A Bizottság megosztotta a Tanáccsal első értékelését arról, hogy a COVID-19 járvány esetlegesen milyen hatást gyakorolhat az uniós iparra. A Bizottság felhívta a tagállamok figyelmét az összes lényeges információ megosztásának és az uniós szinten hozott intézkedések koordinálásának a fontosságára.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
c) Az egységes piacon a cseh vállalkozások előtt álló akadályokról szóló felmérés megállapításai és „Az uniós egységes piac a kkv-k szempontjából” című nemzetközi konferencia (Prága, 2020. január 16.) következtetései
– A cseh delegáció tájékoztatója
A cseh delegáció felhívta a Tanács figyelmét a fent említett felmérés és konferencia keretében tett megállapításokra. A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium által végzett felmérés fő célja annak elemzése volt, hogy a cseh vállalkozók hogyan birkóznak meg egyes, az egységes piacon fennálló kereskedelmi akadályokkal. A konferencia pedig arra szolgált, hogy tájékoztassa a vállalkozókat az egységes piac kínálta üzleti lehetőségekről.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A litván delegáció beszámolt a Tanácsnak egy azt vizsgáló felmérés megállapításairól, hogy a litván vállalkozások a határokon átnyúló tevékenységeik kiterjesztése során milyen akadályokkal szembesülnek az egységes piacon. A litván kormány 2019 novemberében indította el a felmérést, amely 2019. december 31-én zárult le. A delegáció megemlítette, hogy 2020. március 13-án Vilniusban magas szintű rendezvényre kerül sor annak érdekében, hogy megvitassák az említett megállapításokat, és az üzleti szféra képviselőivel együtt feltárják a lehetséges megoldásokat.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Ez a miniszteri szintű megállapodás fontos mérföldkő, amely lehetővé teszi az EIT-csomagról szóló intézményközi tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel.
Biztosítanunk kell, hogy a klímasemleges uniós iparra való áttérés tisztességes, inkluzív és fenntartható módon történjen. Legnagyobb feladatunk az lesz, hogy a kihívásokból lehetőségeket kovácsoljunk. A mai megbeszéléseink bizonyítják eltökélt szándékunkat, hogy megőrizzük iparunk versenyképességét, és egyúttal elérjük az európai zöld megállapodásban kitűzött éghajlat-politikai célokat.
