A jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás
Mire szolgál a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás?
A jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás célja az uniós jogalkotás folyamatának javítása és annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok jobban szolgálják a polgárok és a vállalkozások érdekeit. A program célja átláthatóbbá és könnyebben követhetővé, valamint az érdekelt felek részvétele előtt nyitottabbá tenni az uniós jogalkotási folyamatot. Segítséget nyújt továbbá abban, hogy értékelni lehessen az uniós jogszabályok hatásait a kis- és középvállalkozásokra, a helyi iparra, illetve az átlagpolgárokra nézve. A program keretében új megállapodás jön létre az uniós intézmények között, hogy zökkenőmentesebb és világosabb legyen közöttük az együttműködés.
A jogalkotás minőségének javításáról szóló – „jobb szabályozásként” vagy „intelligens szabályozásként” is ismert – megállapodás egyik fő célja, hogy az uniós szakpolitikák és jogszabályok minimális költségek és adminisztratív terhek mellett érjék el céljukat. A megállapodás biztosítja, hogy a politikai döntéseket nyitott és átlátható módon, a rendelkezésre álló legmegfelelőbb információk alapján hozzák meg, és az érdekelt felek teljes körűen részt vegyenek a döntéshozatalban. A szabályozás javítása a szakpolitikai döntéshozatali ciklus egészére kiterjed: a szakpolitikák megtervezésére és előkészítésére, elfogadására, végrehajtására, alkalmazására, értékelésére és felülvizsgálatára. A ciklus valamennyi szakaszában célirányos elvek, célok, eszközök és eljárások lesznek érvényesek, biztosítandó, hogy az Unió a lehető legjobb szabályozást alakítsa ki.
Miért van szükség a megállapodásra?
Nem könnyű feladat átlátni, hogy hogyan születik uniós szinten egy jogalkotási javaslat, és hogyan halad tovább az uniós intézményeken keresztül egészen addig, amíg át nem ültetik a nemzeti jogba. A folyamat sokszor összetett és hosszú időt vesz igénybe. Ugyanakkor létfontosságú garantálni a jogalkotás magas színvonalát és azt, hogy megfeleljen a társadalom és a vállalkozások igényeinek. Az uniós intézményekben ezért folyamatos vizsgálat tárgya az, hogy hogyan javítható az európai uniós jogalkotás folyamata. Az intézmények egyúttal törekszenek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közötti együttműködés erősítésére is annak érdekében, hogy jobban tudják szolgálni az uniós polgárok érdekeit.
A minőségi jogalkotás az EU működésének központi elemét képezi, és jelentős mértékben hozzájárul a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz azáltal, hogy egyszerűsíti és nagyobb mértékben a vállalkozások és a polgárok igényeihez igazítja a jogszabályokat.
A minőségi jogalkotási programról bővebben
A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság által javasolt átfogó minőségi jogalkotási program két fő elemből áll:
A minőségi jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásjavaslat
E javaslat elsősorban a programozással és a tervezéssel, a jobb szabályozást szolgáló eszközök alkalmazásával, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és a végrehajtási jogi aktusokkal foglalkozik. A megállapodás elfogadásakor a jogalkotás minőségének javításáról szóló eddigi, 2003. évi intézményközi megállapodás helyébe fog lépni.
A „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program” című közlemény
A közlemény felvázolja a Bizottság megközelítését a szabályozás javítására vonatkozóan, és elkötelezi a Bizottságot munkája nyitottabbá és átláthatóbbá tétele iránt. Emellett meghatározza a Bizottság által a későbbiekben alkalmazandó eszközöket, beleértve a minőségi jogalkotásra vonatkozó új, integrált iránymutatásokat is. Arra is kitér, hogy a Bizottság miként fogja megerősíteni a REFIT-programot.
A REFIT-program:
A „Célravezető és hatásos szabályozás” program (REFIT) egy bizottsági program, amely arra irányul, hogy az uniós jogszabályok célravezetők maradjanak és biztosítsák az uniós jogalkotók szándékának megfelelő eredményeket.
A minőségi jogalkotási program részét képezi emellett néhány olyan további dokumentum, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a Tanács által vizsgált szövegekhez. Ezek közé tartoznak a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások és a REFIT-programhoz kapcsolódó dokumentumok.
A Tanácsban folyó munka
A minőségi jogalkotás kérdése olyan prioritás, melyet a Tanács folyamatosan törekszik érvényesíteni. Szándéka, hogy a – tényeken alapuló – jogalkotás színvonala emelkedjék, és a szakpolitikai döntéshozatal eredményesebbé és kevésbé megterhelővé váljék. A Versenyképességi Tanács – törekedve arra, hogy az uniós jogszabályok a céloknak megfelelők legyenek – több alkalommal következtetéseket fogadott el a minőségi jogalkotásról. E következtetéseket az Európai Tanács is jóváhagyta.
- A Tanács következtetései az intelligens szabályozásról, Versenyképességi Tanács, 2013. május 29.
- A Tanács következtetései az intelligens szabályozásról, Versenyképességi Tanács, 2013. október 4.
- A Tanács következtetései az intelligens szabályozásról, Versenyképességi Tanács, 2014. december 4.
Az Általános Ügyek Tanácsa 2015 márciusában megkezdte az intézményközi megállapodásra irányuló tárgyalások előkészítését. Felkérte a Corepert, hogy vizsgálja meg, mely kérdések kerülhetnének bele a jogalkotás minőségének javításáról szóló jövőbeli intézményközi megállapodásba. A szakértői, majd később a Coreper keretében folytatott megbeszéléseket követően a miniszterek az Általános Ügyek Tanácsának 2015. áprilisi ülésén megállapodtak az intézményközi megállapodás legfőbb tanácsi prioritásairól (programozás, a szabályozás javítása, valamint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó szakértői konzultációk). Ezt az álláspontot tükrözte az a levél, amelyet az Általános Ügyek Tanácsának elnöke, Edgar Rinkevics küldött a Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak, és amely a két másik intézménnyel folytatandó tárgyalások alapját képezi.
- Az intézményközi megállapodás tekintetében kialakított tanácsi prioritások tárgyában a Bizottságnak küldött levél, 2015. április 28.
-
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Bizottság 2015. május 19-én elfogadta a minőségi jogalkotási programot. A Tanács 2015. június 23-án, az Általános Ügyek Tanácsának ülésén véleménycserét tartott a programról. A miniszterek áttekintették a Tanácsban végzett munkát, különös tekintettel a Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság között megtárgyalandó intézményközi megállapodásra. Emellett megvitatták a minőségi jogalkotás tágabb értelemben vett programját a vállalkozások és a polgárok szemszögéből tekintve.
A Tanács 2015. december 15-én jóváhagyta a jogalkotás minőségének javításáról az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal elért ideiglenes megállapodást.
A Tanács 2016. március 15-én elfogadta a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodást. A miniszterek jóváhagyták továbbá az éves programozásra vonatkozó intézkedéseket, amelyek konkrét gyakorlati lépéseket és indikatív ütemterveket tartalmaznak az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására.
- Általános Ügyek Tanácsa, 2016. március 15.
- Sajtóközlemény a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodás tanácsi jóváhagyásáról
A megállapodást a felek 2016. április 13-án írták alá, és az még aznap hatályba is lépett. A megállapodást 2016. május 12-én a Hivatalos Lapban is közzétették.