"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Versenyképességi Tanács (Belső Piac és Ipar), 2022. február 24., 2022. február 24.
A főbb eredmények
A mobilitás ipari ökoszisztémája
A miniszterek vitát tartottak a mobilitás ipari ökoszisztémájának jövőjéről a zöld átállás összefüggésében.
A közlekedési eszközeink dekarbonizációja kulcsfontosságú szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ebben az összefüggésben előre számolnunk kell azzal, hogy a zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag milyen hatással lesz a közlekedésre, például a gépjárműiparban, a vasúti és a légi közlekedésben. Ezek az intézkedések ugyanis az uniós termelési láncok és készségigények rendkívül mélyreható átalakítását fogják megkövetelni, amit csak jelentős támogatással és beruházással leszünk képesek elérni. Szeretnénk megismerni az uniós országok véleményét a folyamat kezdetén azokról a mutatókról és eszközökről, amelyeket ezen átalakítások véghezviteléhez használnunk kell majd.
Agnès Pannier-Runacher francia ipari államtitkár
A tagállamok egyetértettek abban, hogy a Versenyképességi Tanács fontos feladata, hogy az Európai Unió ökológiai átállásának felgyorsítását célzó különböző szakpolitikákat illetően iránymutatással szolgáljon, figyelembe véve az ezzel járó ipari kihívásokat.
A miniszterek áttekintették azokat a konkrét kihívásokat, amelyekkel az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag végrehajtása során a mobilitási iparágaknak szembe kell nézniük, és eszmét cseréltek a zöld mobilitásra való átállás várható nagyságrendjéről és becsült költségeiről, valamint annak hosszú távú előnyeiről és az átállás támogatásához szükséges intézkedésekről.
Az elnökség visszatért az ipari miniszterek január 31-én és február 1-jén Lens-ban (Franciaország) tartott nem hivatalos ülésén folytatott megbeszélésekre. A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy az Unió stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében miként lehetne biztosítani az európai ipar számára a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátást mind tagállami forrásokból, mind harmadik országokból.
Az elnökség emlékeztetett arra, hogy három tengely mentén alapvető fontosságú az előrelépés: i. az Európai Unión kívüli források biztosítása, ii. az újrahasznosítás és az innováció fejlesztése a nyersanyagok jobb felhasználása és a már Európában lévő nyersanyagok megtartása érdekében, valamint iii. az európai kitermelés kereteinek kialakítása.
Külföldi támogatások
A miniszterek irányadó vitát tartottak a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló rendeletről.
A külföldi támogatások által nem torzított tisztességes verseny a vállalataink versenyképességének és a stratégiai autonómiánk megerősítéséhez hozzájáruló európai ipari projektek fenntarthatóságának előfeltétele. Ez a javaslat ezért kulcsfontosságú eleme az európai iparstratégiánk megvalósításának.
Agnès Pannier-Runacher francia ipari államtitkár
E javaslat célja, hogy orvosolja azokat a torzulásokat, amelyeket az egységes piacon a harmadik országok által az Európai Unióban gazdasági tevékenységet folytató vállalatoknak nyújtott állami támogatások okoznak.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a harmadik országok által biztosított támogatásokat ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a tagállamok által nyújtott támogatásokat. Több miniszter támogatta, hogy az Európai Bizottság legyen a rendelet végrehajtására egyedül jogosult szerv, míg néhányan azt hangsúlyozták, hogy a tagállamoknak aktívabb szerepet kellene vállalniuk a rendelet végrehajtásában.
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás (CSRD)
A Tanács egyhangúlag/nagy többséggel általános megközelítést fogadott el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvjavaslatra (CSRD) vonatkozóan.
Az, hogy a francia elnökség kezdeményezésére a tagállamok közös álláspontot fogadtak el a javaslattal kapcsolatban, komoly előrelépést jelent a vállalkozásaink zöld átállása és a felelősségteljesebb kapitalizmus felé vezető úton. Európa a jövőben hivatkozási pontként fog szolgálni a nem pénzügyi normák tekintetében.
Olivia Grégoire, a szociális, szolidáris és felelős gazdaságért felelős francia államtitkár.
A javaslat célja a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó meglévő szabályok hiányosságainak a kezelése, tekintettel arra, hogy az említett információk minősége és összehasonlíthatósága eddig elégtelen volt ahhoz, hogy azokat a befektetők megfelelően figyelembe tudják venni.
E hiányosságok akadályt jelentettek a fenntartható gazdaságra való átállás szempontjából. Ezen túlmenően jelenleg a nem harmonizált adatigénylések nagy száma is jelentős terhet ró a vállalkozásokra, amelyet csökkenteni kell.
Az elnökség tájékoztatást nyújtott a rádióberendezések egységes töltőjére vonatkozó bizottsági javaslat vizsgálatának jelenlegi állásáról. Mindenekelőtt tájékoztatta a minisztereket a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága által január 26-án elfogadott tárgyalási megbízásról.
Az elnökség kifejtette, hogy tekintettel az európai fogyasztók mindennapi kényelmére, valamint az elektronikai hulladék csökkentésére gyakorolt közvetlen hatásokra, az elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a megbeszélések minél eredményesebbek legyenek.
Az Európai Bizottság ismertette a miniszterekkel a fenntartható vállalatirányításról és a kellő gondosságról szóló javaslatot.
A javaslatot 2022. február 23-án fogadták el. Célja, hogy támogassa a vállalatokat a működésükhöz és az értékláncukhoz kapcsolódó fenntarthatósági kérdések jobb kezelésében, többek között a szociális és emberi jogok, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem tekintetében.
Az Európai Bizottság tájékoztatást nyújtott az EU szabványosítási stratégiájáról. Ez a stratégia alapvető eszköz a belső piac, a digitális és ökológiai átállás, valamint általánosabban az európai versenyképesség szempontjából globális szinten.
Az Európai Bizottság az egységes piacról szóló éves jelentését is előterjesztette. A jelentés bemutatja az egységes piac helyzetét, különös figyelmet fordítva a Covid19-válságból való gazdasági kilábalás kérdésére, valamint megjelölve azokat a beruházási igényeket, amelyek révén reziliensebbé válhatna az egységes piac. Az Európai Bizottság a függőségekről szóló jelentést is előterjesztette.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el: