Skip to content

Világűr, biztonság és védelem

Az EU tisztában van azzal, hogy a világűr stratégiai jelentőséggel bír, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU szabadon cselekedjen és önálló döntéseket hozzon a biztonság és a védelem területén.

Az Uniót veszélyeztető űrfenyegetések

Ma már elképzelhetetlen, hogy az országok anélkül hajtsanak végre nemzeti vagy multinacionális katonai műveletet, hogy ehhez igénybe vennének űralapú rendszereket. Ezek az eszközök és alkalmazások elengedhetetlenek úgy a navigáció és helymeghatározás, mint a kommunikáció, a meteorológia, a térinformatikai és képi szolgáltatások, a korai előrejelző mechanizmusok vagy a ballisztikusrakéta-elhárítás szempontjából.

A világűr kritikus támogató eszköze modern életünknek, gazdaságainknak és biztonságunknak, és több mint 1,5 billió euróval járul hozzá az EU GDP-jéhez. Az EU ugyanakkor egyre nagyobb fenyegetésekkel néz szembe a világűrben, amelyért egyre kiélezettebb verseny folyik.

Az EU tulajdonát képező 30 műholdat komoly kockázat fenyegeti. Ezek a műholdak létfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak, többek között a navigáció (Galileo) és a Föld-megfigyelés (Kopernikusz) területén.

Csak 2022-ben több mint 150 műholdas interferencia-eseményről számoltak be világszerte, amelyek a jelzavarástól a feltörési kísérletekig terjedtek.

A stratégiai iránytű – az EU biztonság- és védelempolitikájának 2030-ra történő megerősítését célzó cselekvési terv – a legfontosabb megvalósítandó célkitűzések között említi az EU biztonsági és védelmi űrstratégiájának kidolgozását.

A stratégia fő pillérei a következők:

  • az űrfenyegetésekkel kapcsolatos ismereteink bővítése
  • az űrrendszerek és -szolgáltatások rezilienciájának és védelmének fokozása az Unióban
  • reagálás az űrfenyegetésekre
  • a világűr biztonsági és védelmi célú használatának fokozása
  • partnerség a felelősségteljes űrmagatartás érdekében

A fenyegetések típusai

A világűr – műveleti területként – mindazokat az elemeket magában foglalja, amelyek elengedhetetlenek az űrrendszerek működtetéséhez és az űralapú szolgáltatások nyújtásához. Ezek közé az elemek közé tartoznak a keringési pályák, az űreszközök, a fizikai űrkörnyezet, a földi és a kilövési infrastruktúra, a rádiókapcsolatok, a felhasználói terminálok, a kapcsolódó kiberrendszerek és az ipari űrágazat.

Az űrforgalom egyre jobban növekszik, és a világűrben folyó versengés is egyre élesebbé válik, ez pedig egyre nagyobb kockázatot jelent a globális biztonságra nézve. A közelmúltbeli ellenséges lépések, például a műholdmegsemmisítő rakétákkal végzett destruktív kísérletek és az űrinfrastruktúra elleni kibertámadások nyilvánvalóvá tették az európai ipari és szolgáltató ágazatokat támogató kritikus fontosságú rendszerek sebezhetőségét.

Ezek az incidensek – köztük a 2021. évi orosz rakétateszt és a Viasat elleni 2022. évi kibertámadás – jól mutatják, hogy az űrbiztonság, a kiberfenyegetések és a geopolitikai feszültségek szorosan összefüggnek egymással. Az űrinfrastruktúra védelme létfontosságú az EU biztonsága és gazdasági stabilitása szempontjából, és ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy biztosítsuk a demokratikus intézmények és a nemzetközi biztonság támpilléreiként működő alapvető szolgáltatások rezilienciáját.

Az EU az űrfenyegetés-elhárítási architektúrán belül reagál az uniós űrprogram keretében működtetett rendszereket és szolgáltatásokat érintő, és ezzel az EU biztonságára esetlegesen hatást gyakorló fenyegetésekre.

Reziliencia a világűrben, biztonság Európában

Mivel a világűrben mint műveleti területen egyre nagyobb kockázatokkal kell számolni, az EU – űrképességeinek megóvása érdekében – prioritásként kezeli a határozott irányítást és a védelmi intézkedések meghozatalát.

Ezzel összefüggésben kiemelt hangsúlyt helyez a technológiai függőségek csökkentésére, a kutatás és az innováció előmozdítására, az EU világűrbeli biztonságának és versenyképességének támogatása érdekében az ellátási láncok megerősítésére, valamint a hasonlóan gondolkodó szövetségesekkel kialakított partnerségek fenntartására.

A stratégiai függőségek csökkentése

Űrbeli autonómiájának biztosítása érdekében az EU beruház ipari bázisába:

  • összehangolt finanszírozás: a 13 milliárd EUR keretösszegű uniós űrprogram kamatoztatja a védelemre összpontosító kezdeményezésekkel – például az Európai Védelmi Alappal –, valamint a Horizont Európával fennálló szinergiákat annak érdekében, hogy biztosítsa a kutatás-fejlesztés zökkenőmentességét
  • technológiai szuverenitás: az ezt szolgáló intézkedések arra irányulnak, hogy csökkenjen a nem uniós beszállítóktól való függés, és ezzel egyidejűleg rendelkezésre álljanak az űrrendszerek számára kritikai jelentőséggel bíró alkatrészek és anyagok

Az űrrendszerek és az űrpolitikai irányítás szabványosítása

A tagállamok rezilienciájának megerősítése és a köztük megvalósuló együttműködés elmélyítése érdekében az EU munkája a következőkre irányul:

  • egységes űrjogszabály: javasolt jogi keret az űrtevékenységekre vonatkozó biztonsági, védelmi és fenntarthatósági intézkedések EU-szerte történő szabványosítására
  • a köz- és magánszféra együttműködése: az információmegosztó és -elemző központ létrehozása és más hasonló kezdeményezések révén az EU előmozdítja partnerségek létrejöttét az űrrendszerek rezilienciájának fokozása és a bevált módszerek megosztása érdekében
  • innovatív beruházások: az élvonalbeli technológiákba irányuló célzott beruházások Európa világűrhöz való autonóm hozzáférését hivatottak megerősíteni

Űrpolitika a biztonság és a védelem szolgálatában

A világűr kulcsfontosságú műveleti terület a szárazföldi, a tengeri, a légi és a kiberműveleti területek mellett, és kritikus fontosságú támogató eszköz a katonai missziók és műveletek szempontjából, az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretében végzett műveleteket is ideértve.

Azáltal, hogy űrszolgáltatásokat fejleszt ki tagállami kormányzati felhasználásra, az EU megerősíti cselekvési szabadságát és autonóm döntéshozatalát a biztonság és a védelem területén, egyúttal pedig megőrzi a Kopernikusz, a Galileo és más kiemelt programok polgári jellegét. A fő célok közé tartozik továbbá az Európai Unió Műholdközpontjának megerősítése az EU térinformatikai hírszerzési kapacitásának növelése érdekében, és idetartozik a világűrrel kapcsolatos helyzetismeret kialakításához szükséges képességek megerősítése is.

A globális partnerségek létrejöttének előmozdítása

Az EU tevékenyen együttműködik nemzetközi partnereivel a felelősségteljes magatartás előmozdítása és az űrbiztonság fokozása érdekében.

Az ENSZ keretében az EU azon dolgozik, hogy közös értelmezést alakítson ki az űrbiztonsági kihívások tekintetében, és előmozdítsa globális megállapodások létrejöttét a biztonságos és fenntartható űrtevékenységekre vonatkozóan. Ennek érdekében támogatja azokat a nemzetközi törekvéseket, amelyek az átláthatóságot szolgáló és bizalomépítő intézkedések révén az űrfegyverkezési verseny megelőzésére irányulnak.

Az EU szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal mint kulcsfontosságú stratégiai partnerrel, elmélyítve az űrbiztonság és -védelem terén folytatott együttműködést. A cél az, hogy kezeljék a közös kihívásokat, és hogy az együttműködés kölcsönösen előnyös legyen.

Az EU emellett párbeszédet folytat nem uniós országokkal az űrbiztonság témájában azzal a céllal, hogy növelje az átláthatóságot, bizalmat építsen, és elősegítse a reziliens és felelősségteljes űrműveletekkel kapcsolatos bevált módszerek megosztását.

Az EU szorosabbra fűzi kapcsolatait a NATO-val, és rendszeresen véleményt cserél a szervezettel a világűrrel kapcsolatos együttműködés további megerősítése, elmélyítése és kibővítése érdekében.

Ezek a partnerségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világűr továbbra is biztonságos és fenntartható erőforrás maradjon mindenki számára.

Témák

Legutóbbi frissítés: 2025. január 31.