"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Eredményes megbeszéléseket folytattunk az Ukrajnának nyújtott támogatásról, az európai versenyképességgel kapcsolatos kérdésekről és Európa saját forrásairól, csakhogy néhány témát említsek. Konstruktívan egyeztettünk az Ukrajnának nyújtandó új uniós támogatásról, vagyis egy olyan, Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitelről, amelynek alapját a befagyasztott orosz vagyoni eszközök képezik. Ezt a hitelt Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha és amikor Oroszország háborús jóvátételt fizet az általa Ukrajnában okozott háborús károkért. A tagállamok széles körben támogatták az e modellel kapcsolatos munka folytatását.
A dán elnökség is határozottan támogatja az ismertetett modellt, és úgy véli, ez jelenti a legmegfelelőbb irányt. Mai ülésünket követően tovább fogunk dolgozni a tisztázandó kérdéseken, és az Európai Tanács még ebben a hónapban megvitatja a modellt. Az elnökség készen áll arra, hogy a Bizottság által benyújtandó minden további konkrét javaslatot a legsürgetőbb prioritásként kezeljen.
Stephanie Lose, Dánia gazdasági minisztere
A dohánytermékek adóztatása
A Bizottság ismertette a közelmúltban előterjesztett javaslatát a dohánytermékek adóztatásáról szóló irányelvre vonatkozóan. A cél aktualizálni az EU-ban a dohánytermékekre és a dohányzáshoz kapcsolódó termékekre alkalmazott jövedéki adók szerkezetének és minimális adókulcsainak szabályozását.
A javasolt felülvizsgálatnak az a célja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó termékek körét kiterjesszék további dohánytermékekre és nikotintartalmú termékekre, valamint hogy növeljék a minimális jövedékiadó-kulcsokat. Mindez egyrészt a népegészségügyi célkitűzések elérésének támogatását, másrészt a költségvetési politikának a jelenlegi piaci dinamikákkal való összehangolását szolgálná. A Bizottság tájékoztatóját követő véleménycsere során a miniszterek felvázolták a javaslattal kapcsolatos kiinduló álláspontjukat.
Az Egészségügyi Világszervezet arra sürgette a kormányokat világszerte, hogy fokozzák a dohányzás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseiket. A szervezet emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az olyan új termékek, mint az e-cigaretták vagy a nikotintartalmú tasakok a nikotinfüggőség új hullámát generálják. A dán elnökség nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat. Úgy véljük, hogy a közegészség-védelem érdekében, valamint a dohánytermékek és a nikotintartalmú termékek más országokban történő vásárlásának csökkentéséhez elengedhetetlen e javaslat előmozdítása. Az európai fiatalok egészségének megőrzése az egyik legfontosabb feladatunk.
Szintén nyilvános ülés keretében a miniszterek meghallgatták az arról a bizottsági javaslatról szóló beszámolót, amelynek értelmében öt lehetséges új saját forrást vezetnének be az uniós költségvetés számára. A beszámolót követően a miniszterek véleménycserét tartottak a témáról.
A Tanács ajánlást fogadott el, amelyben jóváhagyta Németországnak a következő öt évre szóló maximális nettó kiadási pályáját.
A Tanács ezzel egy időben aktiválta a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti nemzeti mentesítési rendelkezést Németország számára annak érdekében, hogy – az adósság fenntarthatóságának biztosítása mellett – elősegítse a magasabb nemzeti szintű védelmi kiadásokra való átállást.
A nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke
A Tanács – módosítások nélkül – megerősítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét. A jegyzék ugyanazt a 11 országot, illetve területet tartalmazza, mint korábban.
Adóösztönzők a tisztaipar-megállapodás támogatására
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá olyan adóösztönzőkről, amelyek célja, hogy – a tisztaipar-megállapodás részeként – előmozdítsák a tiszta technológiákat és a tiszta ipart.
Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy az európai gazdaságnak új lendületet kell kapnia, a versenyképességet és a rezilienciát pedig meg kell erősíteni. Megjegyzi továbbá, hogy az adóösztönzőkre mindegyik tagállamnak olyan tényezőként kell tekintenie, amely az egyik lehetséges, megfontolandó elemét képezi egy, a tiszta energia, az ipari dekarbonizáció és a tiszta technológiák fejlesztésének támogatását célzó, folyamatosan fejlődő szakpolitikai kombinációnak.
A Tanács azt is nyomatékosítja, hogy nagyon fontos az ösztönzők rugalmas alkalmazása, és a tagállamok saját helyzetüknek megfelelő módon, szabadon alakíthatják ki, vezethetik be és alkalmazhatják az adóösztönzőket. Ugyanakkor az adóösztönzőknek mindenkor könnyen érthetőnek és alkalmazhatónak kell lenniük a vállalatok és az adóhatóságok számára, különös tekintettel az Unión belüli eltérő adórendszerekre.
A Tanács határozatokat fogadott el az EU és Svájc, Liechtenstein, Andorra, Monaco, illetve San Marino közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodások módosító jegyzőkönyveinek aláírásáról.
Az aktualizált jegyzőkönyvek biztosítani fogják, hogy az uniós tagállamok és az érintett harmadik országok közötti információcsere megfeleljen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a közelmúltban frissített közös jelentéstételi standardoknak.
Most a módosító jegyzőkönyvek aláírása következik majd. Azt követően, hogy az Európai Parlament benyújtotta véleményét, a Tanács várhatóan még ebben az évben a módosító jegyzőkönyvek megkötéséről szóló határozatokat fog elfogadni.
A Tanács ezenkívül határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazást adott a közvetlen adózás területén az uniós tagállamokkal történő közigazgatási együttműködésről szóló megállapodásra irányuló, Norvégiával folytatandó tárgyalások megkezdésére.
A Bizottság bemutatta a 2025. szeptember 30-án az európai megtakarítási és beruházási unió részeként elfogadott ajánlását, melyben mintát nyújt a tagállamoknak a megtakarítási és befektetési számlák kialakítására vonatkozóan.
A pénzügyminiszterek ezt követően véleménycserét folytattak a témáról. Általánosságban üdvözölték a Bizottság által előterjesztett kezdeményezéseket, és újólag hangsúlyozták, hogy elkötelezettek a megtakarítási és beruházási unió kiépítése iránt.
A Tanács az ENSZ 2025. november 10. és 21. között Belémben tartandó 2025. évi éghajlatváltozási konferenciájára (COP30) való felkészülés keretében következtetéseket hagyott jóvá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásáról.
Az EU és tagállamai járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a világon az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi közfinanszírozásához, és 2013 óta több mint kétszeresére növelték a fejlődő országok támogatása érdekében az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához nyújtott hozzájárulásukat.
Következtetéseiben a Tanács mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Meteorológiai Világszervezet 2025. évi, évtizedes éghajlati helyzetjelentésének megállapításai szerint 2024 volt a valaha mért legmelegebb év.
A következtetések megerősítik, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására irányuló nemzetközi kollektív cél iránt, amelynek értelmében évente 100 milliárd dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok számára, és felszólítják a harmadik országokat a hozzájárulásra.
A Tanács jóváhagyta Spanyolország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének célzott módosításait.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU nagyszabású pénzügyi támogatási programja, amely a Covid19-világjárvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítását hivatott elősegíteni.
