Versenyképességi iránytű
A versenyképességi iránytű tervet nyújt ahhoz, hogy Európa gazdasága ismét növekedhessen, és jóléte újra biztosított legyen.
Miért van szükség versenyképességi iránytűre?
Európa termelékenysége az elmúlt 20 évben elmaradt más jelentős gazdaságok termelékenységétől. Sürgősen cselekedni kell annak érdekében, hogy Európa versenyképessége új lendületet vegyen.
Az uniós vezetők ezért a 2024. novemberi budapesti nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy sürgősen olyan új európai versenyképességi megállapodást kell végrehajtani, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül.
A szokásos ügymenet a továbbiakban nem lehetséges.
Budapesti nyilatkozat
A vezetők kérésére válaszul az Európai Bizottság 2025 januárjában előterjesztette a versenyképességi iránytűt.
Az iránytű azokon az ajánlásokon alapul, amelyeket Mario Draghi az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében fogalmazott meg.
Célok
Az iránytű arra irányul, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa az üzleti tevékenységet, valamint biztosítsa az európai jólétet.
Az iránytű a következő három pillérre építve iránymutatást nyújt a Bizottság 2024 és 2029 közötti munkájához:
- az EU fő versenytársaival szembeni innovációs szakadék megszüntetése
- a dekarbonizáció és a versenyképesség összekapcsolása
- a függőségek leépítése és a biztonság növelése
Innováció
Az első pillér arra összpontosít, hogy az innováció révén ösztönözze a növekedést.
Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy kiváló tudományon alapuló, innovációbarátabb környezetet kell előmozdítani annak érdekében, hogy gyorsabban és szélesebb körben lehessen piacra juttatni az innovatív termékeket.
Az EU-ban bejegyzett szabadalmak közül háromból csak egyet hasznosítanak kereskedelmi célokra. Annak érdekében, hogy megszűnjön az uniós versenytársakkal szembeni innovációs szakadék, és Európa világszinten a kutatás és az innováció élvonalába kerüljön, a versenyképességi iránytű olyan javaslatokat foglal magában, amelyek célja:
- segítséget nyújtani az induló innovatív vállalkozások létrejöttéhez és növekedéséhez
- ösztönözni a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztését és ipari alkalmazását
- egyszerűsíteni és harmonizálni az uniós szintű jogi szabályozást
- lendületet adni az új finanszírozási termékeknek (például a kockázati tőkének)
- megkönnyíteni a tehetségek mobilitását, valamint növelni a kutatási és fejlesztési kiadásokat
- fejleszteni a számítástechnikai, a felhőalapú, a hálózati, a műholdas és az adatinfrastruktúrákat
Emellett új intézkedésekkel – melyek célja, hogy az EU a stratégiai technológiai ágazatokban vezető szerephez jusson – lehetővé kell tenni Európa számára, hogy mind technológiai szuverenitását, mind versenyképességét megerősítse. Ilyen ágazat például a mesterséges intelligencia, a félvezető- és kvantumtechnológiák, a fejlett anyagok, a biotechnológia, a tisztaenergia-technológiák, a robotika, az űrkutatás, valamint az összekapcsolt és autonóm mobilitás.
- Az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégia
- A kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai stratégia
- A versenyképes és fenntartható uniós bioökonómia stratégiai kerete
- Rendelet a „28. rendszer” szerinti társasági jogi keretrendszerről, a Bizottság javaslata, 2026. március 18.
Dekarbonizáció
Az uniós országok elkötelezettek amellett, hogy az Uniót 2050-re klímasemlegessé tegyék.
A dekarbonizációs intézkedések a növekedés erőteljes mozgatórugójává válhatnak, ha kellőképpen beépülnek az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikába.
Ugyanakkor ahhoz, hogy versenyképesebbé váljon, az EU-nak kezelnie kell egyrészt a magas európai energiaárak, másrészt Európának a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függése mögött meghúzódó strukturális problémákat.
A gazdaság hatékony dekarbonizációja céljából a Bizottság a versenyképességi iránytű második pillérében a következő kezdeményezésekre tesz javaslatot:
- egy tisztaipar-megállapodás és az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály, amely segíti a gyártókat a tiszta termelésre és technológiákra való átállásban, továbbá előmozdítja az új körforgásos üzleti modelleket
- egy megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv, amely megkönnyíti az olcsó energiához való hozzáférést
- az orosz fosszilistüzelőanyag-behozatal fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv az EU energiafüggőségének csökkentése érdekében
- egy villamosítási cselekvési terv és egy európai hálózati csomag az uniós energiahálózat és -infrastruktúra korszerűsítése és kibővítése érdekében
- az uniós klímarendelet módosítása, 2040-re a kibocsátás 90%-os csökkentését irányozva elő
- a körforgásos gazdaságról szóló jogszabály az erőforrások megfelelőbb felhasználásának és újrafelhasználásának ösztönzése érdekében
- Tisztaipar-megállapodás
-
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
- A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv
- Európai acél- és fémipari cselekvési terv
Biztonság
Az irányelvben kiemelt hangsúlyt kap a kereskedelem mint az EU jólétének egyik fő hajtóereje, továbbá az, hogy az EU-nak diverzifikálnia kell, meg kell erősítenie és biztosítania kell ellátási láncainak rezilienciáját.
Kereskedelem
A Bizottság célja további kereskedelmi megállapodásokat, valamint tiszta kereskedelmi és beruházási partnerségeket aláírni és végrehajtani, hogy világszerte elősegítse a kritikus nyersanyagok, a tiszta energia, a fenntartható közlekedési üzemanyagok és a tiszta technológiák ellátásának biztosítását.
A Bizottság emellett elindított egy olyan platformot is, amely az uniós vállalatokat képessé teszi az energiafogyasztást befolyásoló termékek és nyersanyagok hatékony beszerzésére.
A közbeszerzési szabályok tervezett felülvizsgálatának – ezen belül az európai preferencia elvének a közbeszerzésben való bevezetésének – célja a technológiai biztonság és a belföldi ellátási láncok megerősítése lesz.
Védelem
Az iránytűben kiemelt hangsúlyt kap, hogy további együttműködésre van szükség a tagállamok között a védelem terén. Ennek keretében fokozni kell a közös közbeszerzést és a közös kutatás-fejlesztést, valamint össze kell vonni az erőforrásokat.
Felkészültség
Az iránytű azt is hangsúlyozza, hogy konkrét intézkedésekre van szükség az EU meglévő és potenciális fenyegetésekre való felkészültségének javításához.
A versenyképességet elősegítő tényezők
Az iránytű szerint öt módon biztosítható, hogy az EU valamennyi ágazatban versenyképes legyen.
Egyszerűsítés
A Bizottság több javaslatot is előterjesztett a szabályok egyszerűsítése, a szabályozásból eredő terhek csökkentése és az adminisztratív eljárások felgyorsítása érdekében, hogy Európa vonzóbbá váljon a beruházások számára.
Az egyik célkitűzés a kkv-k adminisztratív terheinek legalább 35%-os csökkentése.
Az uniós szabályok egyszerűsítése
Az egységes piac kiteljesítése és bővítése
A Bizottság azon szándékozik munkálkodni, hogy felszámolja a meglévő akadályokat, hogy valamennyi vállalkozás teljes mértékben kihasználhassa a horizontális egységes piaci stratégiának köszönhetően az egységes piac által kínált méretgazdaságossági előnyöket.
A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások különös figyelmet fognak kapni.
Egységes piac
Finanszírozás
Mivel a versenyképesebb, innovatívabb és dekarbonizáltabb Európának jelentős finanszírozási igénye lesz, az EU-nak jobban kell mozgósítania a magánberuházásokat, és célzottabb módon kell felhasználnia a közfinanszírozást. A Bizottság ezért megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégiát terjesztett elő.
Az iránytű emellett a következőkre vonatkozó javaslatokat is tartalmaz:
- az uniós tőkepiacok integrációjának elmélyítése
- a tőke mozgósításának elősegítése az európai projektek számára
- a megtakarítások becsatornázása a gazdaságba
- további pénzügyi kapacitások teremtése a bankok számára az uniós értékpapírosítási piac előmozdításával
A Bizottság továbbá javaslatot tett a következő hosszú távú költségvetés (a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) átszervezésére is, ezzel is támogatva az EU versenyképességét. Egy versenyképességi alap révén olyan stratégiai beruházási kapacitás jönne létre, amely hozzájárul a magánberuházások kockázatmentesítéséhez és multiplikátorhatásának növeléséhez.
Tőkepiacok
Készségek
A rendelkezésre álló készségek és a munkaerőpiaci igények közötti jobb összhang biztosítása érdekében a Bizottság különböző tervek és kezdeményezések révén létre kívánja hozni a készségek unióját.
A Bizottság emellett a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervet kíván előterjeszteni. A cél a munkaerőpiachoz való hozzáférést korlátozó akadályok felszámolása, különösen a nők, a fiatalok, a gazdasági tevékenységüket folytatni kívánó idősebb polgárok, az alacsony képzettségűek és a fogyatékossággal élő személyek esetében.
A szakpolitikák koordinációja
A Bizottság egy új versenyképességi koordinációs eszközt fog javasolni, melynek célja a közös stratégiai érdekek jobb összehangolása uniós és nemzeti szinten.
Az eszköznek a következők terén kell segítenie az EU-t és a tagállamokat:
- fellépés a közös versenyképességi prioritások érvényesítéséért bizonyos kulcsfontosságú területeken
- együttműködés a közös európai érdekű projektek terén
A Tanács szerepe a versenyképességi iránytű terén
Az Európai Tanács feladata, hogy meghatározza az EU általános politikai stratégiáját és irányvonalát.
Az uniós vezetők a 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrend egyik fő elemeként a „Virágzó és versenyképes Európa” megteremtését határozták meg. A stratégiai menetrend rögzíti az uniós szakpolitikai munka prioritásait.
Az EU Tanácsa a rendes jogalkotási eljárással összhangban az Európai Parlamenttel közösen, társjogalkotóként jár el.
Ez azt jelenti, hogy amint a Bizottság benyújtja a versenyképességi iránytűben bejelentett új jogszabályokra irányuló javaslatokat, a különböző tanácsi formációkban ülésező uniós miniszterek megvitatják majd a javasolt intézkedéseket. A következő lépésben a Tanács tárgyalásokat folytat az Európai Parlamenttel a jogszabályok végleges szövegéről. Ezt követően az új szabályokat mindkét intézménynek el kell fogadnia, és azok az uniós jog részévé válnak.
Lásd még
Ipar
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Az EU szerepe a globális kereskedelemben
Legutóbbi frissítés: 2026. június 16.