"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az elnökség áttekintést nyújtott a minisztereknek a vámügyi reformcsomaggal kapcsolatban elért eredményekről. A beszámolót követően a miniszterek véleménycserét tartottak a témáról. A megbeszélés során a miniszterek széles körű támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy kellő időben megállapodás szülessen az új keretre vonatkozó tanácsi álláspontról.
A vámügyi reform stratégiai szükségszerűség az EU számára, ha megfelelő választ akarunk adni az egyre összetettebb globális környezetben előttünk álló kihívásokra. E javaslatok olyan modern és időtálló vámuniót hoznának létre, amely egységes piacunkat és gazdasági biztonságunkat egyaránt védi. Együttesen folyamatos és jelentős előrehaladást értünk el ebben a kérdésben, és a végleges tanácsi álláspontról való megállapodás kézzelfogható közelségbe került.
Andrzej Domanski lengyel pénzügyminiszter
Az uniós vámhatóságokra jelenleg nyomás nehezedik a kereskedelem volumenének – különösen az e-kereskedelemben tapasztalható – jelentős növekedése, illetve amiatt, hogy gyorsan növekszik azon uniós standardok száma, amelyeket a határon ellenőrizni kell, és a változó geopolitikai realitások és válságok is hozzájárulnak ehhez. A Bizottság erre válaszul 2023. május 17-én javaslatokat terjesztett elő az EU vámuniójának korszerűsítését célzó átfogó reformra vonatkozóan, a vámuniót az említett kihívások kezelésében segítendő.
A reform célja, hogy megfelelő eszközöket biztosítson az EU számára a nem megfelelő áruk EU-ba való belépésének megakadályozásához, a vámok hatékonyabb beszedéséhez és a megfelelő ellenőrzések elvégzéséhez anélkül, hogy túlzott terhet róna a hatóságokra és a kereskedőkre.
Most folytatódni fog a munka annak érdekében, hogy a lengyel elnökség alatt megállapodás szülessen a tárgyalási megbízásról.
A miniszterek első véleménycserét tartottak a Bizottság által 2025. június 4-én előterjesztett csomagról. A Tanács jóváhagyta továbbá a 2025. évi országspecifikus ajánlásokról szóló horizontális feljegyzést, amelyet az Európai Tanács ülésének előkészítése céljából továbbítani fognak az Általános Ügyek Tanácsának.
A Tanács várhatóan a 2025. július 8-i ülésén elfogadja az országspecifikus ajánlásokat.
A Tanács jóváhagyta Belgiumnak és Bulgáriának a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveikben meghatározott maximális nettó kiadási pályáját.
A középtávú költségvetési-strukturális tervek az EU új gazdasági kormányzási keretének sarokkövei, amelyek ismertetik a tagállamok költségvetési pályáját, valamint a tervezett reformokat és beruházásokat.
A Tanács egy határozatot is jóváhagyott Románia tekintetében és egy ajánlást is Belgium tekintetében a túlzotthiány-eljárás keretében.
A Tanács megbeszélést folytatott a versenyképességről és az európai üzleti környezet javításáról. E napirendi pont keretében a résztvevők elsősorban az energiaárakra és azok csökkentésének lehetséges módjaira összpontosítottak, tekintettel az energiaáraknak a gazdasági növekedésre, az inflációra és az EU külső versenyképességére gyakorolt hatására.
A megbeszélés során a miniszterek véleménycserét folytattak azokról a különböző szakpolitikai eszközökről, amelyek segítenek csökkenteni az energiaárakat, fellendítik az energiaágazatba történő beruházásokat, és biztosítják az egységes piac működését.
A Tanács ajánlást fogadott el az euró Bulgária általi bevezetéséről, és jóváhagyott egy, az Európai Tanácsnak címzett, az Európai Tanács június 26–27-i ülésén megvitatandó levelet az euróövezet bővítéséről.
A Tanács júliusban várhatóan hivatalosan jóváhagyja a Bulgária 2026 januárjáig történő euróövezeti csatlakozására vonatkozó fennmaradó jogi aktusokat.
A miniszterek megosztották véleményüket Oroszország Ukrajna elleni agressziójának jelenlegi gazdasági és pénzügyi hatásairól. Ez visszatérő napirendi pont a gazdasági és pénzügyminiszterek ülésén.
A Tanács tudomásul vette a saját források következő generációjára vonatkozó kiigazított csomaggal kapcsolatban a lengyel elnökség alatt elért eredményekről szóló jelentést.
A Tanács jóváhagyta a féléves adóügyi jelentését, amely áttekintést nyújt a lengyel elnökség alatt a Tanácsban elért eredményekről, valamint a jelenleg tárgyalás alatt álló legfontosabb adóügyi javaslatok aktuális állásáról.
A Tanács emellett következtetéseket hagyott jóvá a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) által ugyanebben az időszakban elért eredményekről.
Végezetül a Tanács nyugtázta az energiaadó-irányelv felülvizsgálata terén elért eredményekről szóló jelentést.
A Tanács jóváhagyta a Bizottságnak a Belgium, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia által benyújtott módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervére vonatkozó pozitív értékelését.
Az EU eddig több mint 317 milliárd EUR-t folyósított az eszközből a tagállamok számára.
Az elnökség áttekintést nyújtott arról, hol tart a munka a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó jogalkotási javaslatokat illetően, többek között az alábbiak tekintetében:
megállapodás a Tanácsnak a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló csomagra (PSD3/PSR) vonatkozó tárgyalási megbízásáról
a tőkekövetelményekről szóló rendelettel (CRR) kapcsolatos munka lezárása a bankok nettó stabil forrásellátottsági rátával (NSFR) összefüggő, rövid lejáratú értékpapír-finanszírozási ügyleteire vonatkozó egyes szabályok állandóvá tétele érdekében
megállapodás a központi értéktárakról szóló rendelet aktualizálásáról, amelynek célja a tőzsdei ügyletek kiegyenlítési ciklusának két munkanapról egy munkanapra (T+1) történő lerövidítése
