"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei jóváhagyták az „Európa környezete 2030 – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb és körforgásosabb Európa építése” című következtetéseket.
A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program 2024. évi félidős felülvizsgálata és az európai környezet állapotáról szóló, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett legutóbbi jelentés alapján a miniszterek hangsúlyozták, hogy sürgősen elő kell mozdítani mind az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát, mind a körforgásos gazdaságra való átállást, e két kérdés ugyanis szorosan összefüggő eleme az olyan éghajlati és környezeti kihívások kezelésének, mint a szennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése és az erőforrások szűkössége.
A jelenlegi, sürgető biztonsági és védelmi feladatok jellemezte időszakban fontos, hogy újra és újra felhívjuk a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, és arra, hogy az milyen nagy mértékben járul hozzá a fokozottabb rezilienciához az EU-ban. Kétség nem fér hozzá, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia megvalósítása. Európai polgárok milliói érzik a bőrükön az árvizek, illetve a parti erózió hatását, és ez a kihívás a teljes EU részéről kollektív lépéseket kíván. A másik fontos feladat, amely az EU előtt áll, a körforgásos gazdaságra való áttérés. A másodlagos nyersanyagok erősebb piacára és az online platformok fokozottabb felügyeletére van szükség, és meg kell védenünk az EU-t a harmadik országok által folytatott tisztességtelen versennyel szemben.
Magnus Heunicke, Dánia környezetvédelmi minisztere
A miniszterek véleménycserét folytattak az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett uniós bioökonómiai stratégiáról. A „bioökonómia” a szárazföldi és tengeri megújuló biológiai erőforrások (biomassza) – például növények, erdészeti termékek, halak, állatok és mikroorganizmusok – felhasználását jelenti élelmiszerek, anyagok és energia előállítása céljából.
A bioökonómia értéke 2023-ban elérte a 2,7 billió EUR-t, és Unió-szerte több mint 17 millió embert foglalkoztat, tehát rendkívül fontos szerepet tölt be Európa tiszta és versenyképes gazdaságra való átállása és stratégiai autonómiája szempontjából. A stratégia azt célozza, hogy a szárazföldi és tengeri megújuló biológiai erőforrások hasznosítása, a bioalapú innováció fokozása és az importált fosszilis alapú termékektől való függőség csökkentése révén teljes mértékben ki tudjuk aknázni a bioökonómiában rejlő lehetőségeket.
A fölénk tornyosuló kihívások, például az éghajlatváltozás, az erőforrások kimerülése és a fokozódó globális verseny miatt az EU-ban sürgősen fel kell gyorsítani a fenntartható, innovatív és körforgásos bioökonómia megvalósulásához vezető átállást. Rendkívül fontos, hogy a Bizottság által készített bioökonómiai stratégiát helyben konkrét tettekre váltsuk, és 2040-re megvalósítsuk az EU-ban a versenyképes, reziliens és fenntartható bioökonómia elképzelését.
Jeppe Bruus, Dánia zöld átállásért felelős minisztere
A miniszterek üdvözölték a stratégiát, amely időszerű és átfogó keretet biztosít az EU erőforrás-hatékonyságának megerősítéséhez, valamint a fenntartható bioökonómia léptékváltásához és a megvalósítását célzó átmenethez. Emellett a klímasemlegességhez, a növekedéshez, a versenyképességhez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul – többek között a vidéki és a parti területeken is.
A miniszterek hangsúlyozták: biztosítani kell a biomassza fenntartható beszerzését és hosszú távú rendelkezésre állását, figyelembe véve az ökoszisztémák egészségét, a biodiverzitást és a versengő felhasználási módokat, valamint annak fontosságát, hogy az EU megőrizze stratégiai autonómiáját. A miniszterek kiemelték továbbá, hogy fontos mobilizálni a helyi értékláncokat, és biztosítani, hogy a bioökonómia kézzelfogható előnyöket kínáljon a helyi közösségeknek. Ezzel párhuzamosan a szakpolitikák és az egyes kormányzati szintek közötti szorosabb koordinációt és a globális partnerségek kialakítását is szorgalmazták.
Megemlítették azt is, hogy minden tagállamban méltányos és megfelelő hozzáférést kell biztosítani a finanszírozási lehetőségekhez és a technológiai innovációkhoz. A miniszterek ezenkívül foglalkoztak azzal is, hogy a stratégiát hatékonyan kell végrehajtani: megőrizve az abban foglalt ambíciókat, ugyanakkor elkerülve, hogy túlzott adminisztratív akadályok jöjjenek létre – különösen a kis és közepes méretű gazdasági szereplők számára.
az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek 30. Konferenciája (COP 30) (Belém, Brazília, 2025. november 10–21.)
a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményben részes felek nyolcadik ülése (MOP 8) (Genf, Svájc, november 17–21.)
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény részes feleinek 20. konferenciája (CITES CoP 20) (Szamarkand, Üzbegisztán, november 24–december 5.)
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A miniszterek meghallgatták a Bizottság beszámolóját a Horizont Európa keretében megvalósuló, a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós küldetés, illetve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés terén elért eredményekről.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a közelmúltban közzétett, az árak kiszámíthatóságának növelésére és az ETS2-bevételek előreütemezésére vonatkozó javaslatairól.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Jessika Roswall környezetvédelmi biztos ismertette az egyszerűsítésről, a végrehajtásról és az érvényesítésről szóló éves jelentését. Ezzel összefüggésben a Bizottság bemutatta a nemrégiben közzétett környezetvédelmi egyszerűsítési csomagot is.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Lengyelország az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) témájában tartott tájékoztatót, amelyben arra összpontosított, hogy e mechanizmus miként befolyásolhatja az Ukrajnából az uniós tagállamokba irányuló technikai, nem kereskedelmi villamosenergia-behozatalt.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Ausztria tájékoztatást nyújtott a lítiumakkumulátorok jelentette veszélyekről, valamint az akkumulátorok uniós szintű betétdíjas rendszere bevezetésének megvalósíthatóságáról és lehetséges előnyeiről.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Belgium tájékoztatta a minisztereket az azzal kapcsolatos elképzeléseiről, hogy miként lehetne az Európai Unió piacán megerősíteni a piacfelügyeletet és a termékmegfelelőséget.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Franciaország és más tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az ultragyors divat környezeti és gazdasági hatásai sürgős fellépést tesznek szükségessé európai szinten.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
