"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások
A Tanács irányadó vitát tartott a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelet módosításáról.
A klímasemlegességnek együtt kell járnia a versenyképességgel. Az európai gépjárműipart és az attól függő több millió munkahelyet úgy lehet a legjobban támogatni, hogy a tiszta mobilitás felé vezető úton előmozdítjuk az innovatív és fenntartható megoldásokat. A mai napon folytatott konstruktív megbeszéléseknek köszönhetően a ciprusi elnökség intenzíven fog dolgozni azon, hogy előre tudjunk lépni ebben a kiemelten kezelendő jogalkotási munkában.
Aléxisz Vafeádisz, a Ciprusi Köztársaság közlekedési, hírközlési és közberuházásokért felelős minisztere
A Bizottság a javaslatban – a tiszta mobilitásra való átállás rugalmasabb módon történő támogatása érdekében – több technológiai lehetőséget vezet be a gyártók számára célértékeik teljesítése érdekében. 100%-ról 90%-ra csökkenti a 2035-re megállapított, a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó célértéket; a fennmaradó 10%-nyi kibocsátás a fenntartható alternatív üzemanyagokra és az EU-ban előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra vonatkozó kibocsátási egységeken keresztül kompenzálható. A javaslat továbbá CO2-kibocsátási egységek („extra kibocsátási egységek”) formájában (2034-ig) ösztönzőket biztosít azon gyártók számára, amelyek az EU-ban gyártott kis elektromos járműveket hoznak forgalomba az uniós piacon.
A miniszterek a 2035-ös célértékekre, valamint az EU éghajlat-politikai céljainak elérésével, a technológiasemlegesség fokozásával és a gépjárműipar versenyképességének biztosításával összefüggésben bevezetett rugalmassági mechanizmusokra összpontosítottak.
A miniszterek megbeszélést folytattak a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai kereten belüli dekarbonizációs erőfeszítésekről. Miután a közelmúltban sor került a 2040-re elérendő kötelező uniós szintű éghajlat-politikai célérték meghatározására, a Bizottság várhatóan ez év második felében jogalkotási javaslatokat fog előterjeszteni, amelyek célja támogatni az uniós országokat, illetve az európai ipart és polgárokat e célérték elérésében.
A 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai csomag közelgő elfogadását illetően a miniszterek a következő kérdésekre összpontosítottak:
– hogyan lehet támogatni a beruházásokat a méltányos és tiszta átállás 2040-ig történő megvalósítása mellett;
– hogyan lehet felhasználni az ágazatok közötti és az ágazatokon belüli rugalmassági mechanizmusokat az éghajlat-politikai célok költséghatékony módon történő eléréséhez;
– hogyan célszerű integrálni a nemzetközi jóváírásokat a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keretbe?
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Bioökonómia
A Tanács jóváhagyta az uniós bioökonómiai stratégiáról szóló következtetéseket. A bioökonómia megújuló biológiai erőforrások – például növények, állatok és mikroorganizmusok – felhasználását jelenti élelmiszerek, energia és ipari termékek előállítása céljából.
A Tanács a következtetéseiben üdvözli a bioökonómiai stratégiát, és megállapítja, hogy a bioökonómia jelentős mértékben hozzájárulhat a fosszilis alapú anyagok és termékek kiváltásához és a munkahelyteremtéshez, és mozgatórugója lehet a tiszta iparágakra való globális átállásnak.
A következtetések politikai iránymutatást is nyújtanak a stratégia előmozdításához, mégpedig a versenyképességre, az innovációra és a beruházásokra összpontosítva, hogy a bioalapú megoldások eljussanak a laboratóriumokból a piaci bevezetésig, egyúttal pedig biztosítva, hogy a stratégia szavatolja a környezet védelmét, valamint az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot.
A környezetvédelmi miniszterek megvitatták, hogy a változó geopolitikai környezetben hogyan lehet fokozni az EU stratégiai együttműködését, és hogyan lehet megerősíteni az EU pozícióját a globális környezetvédelmi tárgyalásokon, többek között olyan módszerek és eszközök révén, mint a tudományvezérelt diplomácia, a döntések Unión belüli hű végrehajtása révén történő példamutatás, a koalícióépítés, a jobb belső koordináció és az uniós források stratégiai felhasználása.
Nem hivatalos munkaebéd az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokról
A miniszterek munkaebéd keretében megvitatták, hogy milyen további lépésekre kerüljön sor az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások keretében, biztosítandó azoknak a miniszteri véleménycseréknek az utánkövetését, amelyeket a Tanács február elején egy nem hivatalos ülés során Cipruson tartott.
A miniszterek ezzel összefüggésben megkezdték a novemberben esedékes következő COP érdemi előkészítését, ami az első lépés az EU fő prioritásainak a meghatározása felé – ilyen lehet például az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a megalapozott éghajlattudomány – , és ennek során a tájékoztatási tevékenységekre összpontosítottak. Ezt a ciprusi elnökség által kezdeményezett és koordinált folyamatot a soron következő ír elnökség fogja folytatni.
Az ülés során a miniszterek a következőkről is tájékoztatást kaptak:
A ciprusi elnökség és a Bizottság beszámolt a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform plenáris ülésének 2026. február 3. és 8. között Manchesterben (Egyesült Királyság) tartott tizenkettedik ülésszakáról (IPBES-12).
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Ausztria, Csehország, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália és Szlovákia tájékoztatta a minisztereket a LULUCF-rendelet Európai Unión belüli végrehajtásáról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Belgium, Csehország, Franciaország, Írország, Lettország és Szlovákia – Luxemburg támogatásával – tájékoztatót tartott az engedélyezési eljárások felgyorsításáról, és egyúttal szorgalmazták az átfogó ágazatközi megközelítés alkalmazását a környezetvédelmi omnibusz csomagon belül.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Franciaország beszámolt a Mercator Ocean kormányközi szervezetté történő átalakításáról, és sürgette a tagállamokat, hogy mielőbb írják alá a kormányközi szervezet alapító egyezményét.
Belgium felhívta a miniszterek figyelmét az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó kiegyensúlyozott és hatékony uniós keret kialakításának alapelveire.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Litvánia – Észtország, Lettország és Lengyelország támogatásával – tájékoztatta a minisztereket az asztraveci (Belarusz) atomerőmű környezeti és biztonsági vonatkozásairól.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
