"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A tagállamok környezetvédelmi és klímaügyi miniszterei tanácsi következtetéseket fogadtak el az ENSZ – 2025. november 10. és 21. között Belémben (Brazília) tartandó – 2025. évi éghajlatváltozási konferenciájának (COP30) előkészítéséről. A következtetések képezik majd az EU általános tárgyalási álláspontját a COP30-on.
Az idei COP egybeesik a Párizsi Megállapodás elfogadásának tízéves évfordulójával. A COP30 előtt a felek várhatóan bejelentik új éghajlat-politikai kötelezettségvállalásaikat, amelyek alapján láthatóvá válik majd, hogy továbbra is tartható marad-e a hőmérséklet-emelkedés Párizsi Megállapodásban előirányzott 1,5 °C-ra való korlátozása. Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja a többoldalú éghajlat-politikai együttműködést, és felvázolja az EU prioritásait a COP30 előtt, kiemelve a globális éghajlat-politikai fellépés sürgősségét.
Az EU ma határozott európai megbízatással rendelkezik a COP30 konferenciát illetően. Belémet úgy kell elhagynunk, hogy sikeresen felvázoltunk egy egyértelmű előremutató pályát ahhoz, hogy az 1,5 fok elérhető közelségben maradjon. Az éghajlatváltozás a jelenünk része, ezért cselekednünk és alkalmazkodnunk kell – inkább előbb, mint utóbb. A következő lépést az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulása és a klímarendelet jelenti, és készen állunk arra, hogy az európai állam- és kormányfők közötti stratégiai megbeszélést követően továbblépjünk.
Lars Aagaard, Dánia klíma- és energiaügyi, valamint közüzemi szolgáltatásokért felelős minisztere
Az EU újólag megerősíti elkötelezettségét aziránt, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés mértéke ne haladja meg az 1,5 °C-ot, valamint szorgalmazza, hogy a COP30 keretében érjenek el célzott eredményt a kollektív ambíciószint és végrehajtás tekintetében. Következtetéseiben a Tanács emellett fokozott alkalmazkodási erőfeszítéseket szorgalmaz, és hangsúlyozza, mennyire fontos a hozzájárulók széles körére kiterjedően finanszírozást mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára a bakui COP29 konferencián elfogadott új, számszerűsített kollektív céllal összhangban. Hangsúlyozza, hogy 2030-ig globális szinten meg kell háromszorozni a megújulóenergia-kapacitást, és meg kell kétszerezni az energiahatékonyság-javulás globális átlagos éves arányát, amihez a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású technológiák felgyorsításának, valamint a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés és -fogyasztás fokozatos globális kivezetésének kell társulnia.
A miniszterek elfogadták a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról szóló következtetéseket is. A stratégiát az Európai Bizottság 2025 júniusában terjesztette elő.
A stratégia célja a vízkörforgás helyreállítása és védelme, valamint ezzel párhuzamosan egyrészt a fenntartható, reziliens, versenyképes és körforgásos víztudatos gazdaság létrehozása, másrészt a biztonságos és megfizethető vízhez való hozzáférés biztosítása. A stratégia kijelöli az utat Európa vízügyi rezilienciájának megteremtéséhez, ideértve a vízhiánynak a víztakarékosság növelése révén történő kezelését is.
Európa vízi és óceáni erőforrásaira egyre nagyobb nyomás nehezedik a szennyezés, a hulladékképződés és az éghajlatváltozás miatt. Az európai kontinens a leggyorsabban melegedő földrész, mely minden korábbinál többször szembesül aszállyal, áradással és vízhiánnyal. Ezek a kihívások nem ismernek határokat – határozott és egységes európai fellépést igényelnek. A vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia és az óceánügyi paktum terén ma elért eredmények jóvoltából fokozzuk az édesvizeink és óceánjaink védelmére irányuló közös erőfeszítéseinket egy olyan, összehangoltabb és holisztikusabb megközelítés révén, amely védi az éghajlatot, a biológiai sokféleséget és a jövő nemzedékeket.
Magnus Heunicke, Dánia környezetvédelmi és a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztere
Következtetéseiben a Tanács üdvözölte a stratégiát, hangsúlyozva, hogy sürgősen helyre kell állítani és védelmezni kell a vízkörforgást, meg kell erősíteni a vízügyi infrastruktúrát, és biztosítani kell a vízhez való méltányos hozzáférést. A miniszterek kiemelték, hogy a vízügyi reziliencia valamennyi ágazat szempontjából fontos, valamint hangsúlyozták az innováció, a határokon átnyúló együttműködés és a koordináció jelentőségét. Hangsúlyozták továbbá, hogy az európai vizek védelme érdekében sürgetően fontos a szennyező anyagokat azok forrásánál kezelni.
Következtetéseiben a Tanács a fentieken túl kiemelte a vízbiztonság stratégiai szerepét az EU versenyképessége, válsághelyzetekre való felkészültsége és a globális együttműködés szempontjából. A Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy megfelelő és hozzáférhető finanszírozást kell biztosítani a vízgazdálkodás rezilienciájára vonatkozó menetrend végrehajtása érdekében.
A környezetvédelmi miniszterek véleménycserét folytattak az európai óceánügyi paktumról, amely az Európai Bizottság által indított kezdeményezés. Célja az uniós óceánpolitika megerősítése hat kiemelt területen, a tengerek egészségének helyreállításától és a kék gazdaság fellendítésétől kezdve a part menti közösségek támogatásán át a tengeri védelem fokozásáig.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy határozottabb és következetesebb fellépésre van szükség a tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása érdekében. Üdvözölték a paktum holisztikus megközelítését, amely összekapcsoltan kezeli az óceánok egészségét, a kék gazdaságot és a part menti közösségeket, és kiemelték a meglévő uniós jogszabályok és irányítási keretek összehangolásának fontosságát.
A miniszterek körében általános támogatást élvezett a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvtervezett felülvizsgálata, mivel a miniszterek szerint a felülvizsgálat kulcsfontosságú lehetőséget kínál az uniós tengervizek jó környezeti állapotának elérése felé tett előrehaladás felgyorsítására. A miniszterek megállapították, hogy az irányelvet következetesebben kell végrehajtani. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében sürgették a jelentéstételi ciklusok észszerűsítését, ezen túlmenően pedig szorgalmazták az egyéb uniós szakpolitikákkal való jobb összehangolást és az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok integrálását. A miniszterek hangsúlyozták továbbá, hogy célzott finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a szennyezés ellen a szennyezés forrásánál, és hogy javuljon a tengeri területek kezelése.
A dán elnökség és az Európai Bizottság a következő három, közelmúltbeli nemzetközi találkozóról tájékoztatta a minisztereket:
a vegyi anyagokkal és hulladékokkal foglalkozó tudományos–szakpolitikai testülettel foglalkozó ad hoc, nyitott munkacsoport újraindított harmadik ülésszaka (SPP OEWG 3.2) és az azt követő kormányközi ülés (SPP IM)
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
a műanyagszennyezésről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz kidolgozásával foglalkozó kormányközi tárgyalóbizottság ötödik ülésszakának második része (INC-5.2)
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
a közúti közlekedésben használt üzemanyagokra és az épületekben használt tüzelőanyagokra vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszerre (ETS2) vonatkozó, előterjesztés előtt álló javaslatcsomag
Ciprus tájékoztatta a minisztereket azokról a különböző kezdeményezésekről és eszközökről, amelyeket a ciprusi körforgásos gazdaság megerősítésének és megvalósításának megkönnyítése érdekében dolgozott ki.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Litvánia és más tagállamok tájékoztatták a minisztereket az árnyékflottáról és annak a tengeri környezetet fenyegető aktuális veszélyeiről szóló informális dokumentumról.
A miniszterek meghallgatták Csehországnak a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) környezetvédelmi menetrendjéről tartott, számos tagállam által támogatott tájékoztatóját.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Franciaország és Spanyolország is tájékoztatta a minisztereket a könnyűgépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokról, kiemelve, hogy a kibocsátásmentes járművekre való átállás 2035-ig történő megvalósítása elengedhetetlen a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez.
A miniszterek nem hivatalos munkaebédet tartottak az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének közelgő hetedik ülésszakán (UNEA-7) 2025 decemberében a kenyai Nairobiban tartandó nemzetközi környezetvédelmi tárgyalások előkészítéséről, valamint a műanyagszennyezéssel foglalkozó kormányközi tárgyalóbizottsággal kapcsolatos folyamatról.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
