"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (Szociálpolitika), 2026. március 9.
Főbb eredmények
Beruházás a gyermekekbe
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy ruházzanak be a gyermekekbe a jóllétük növelése, valamint az EU-ban a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni fellépés érdekében.
A hátrányok ismétlődő átörökítésének megszakítása közös európai erőfeszítést igényel. A gyermekkori szegénység túl gyakran vezet felnőttkori kirekesztéshez, ami súlyos emberi és gazdasági költségekkel jár. A megfelelő finanszírozás biztosítása és célzott szakpolitikák révén minden gyermek számára esélyt adhatunk a méltányos életkezdésre, és megerősíthetjük Uniónkat a következő generációk számára.
Kléa Hadzisztefánu Papaélina, a Ciprusi Köztársaság szociális jóléti helyettes minisztere
A gyermekekbe való beruházás stratégiai beruházás az EU jövőbeli versenyképességébe, stabilitásába és kohéziójába. Következtetéseiben a Tanács felszólítja az uniós országokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a gyermekszegénység kezelését célzó projektek számára.
Az európai szemeszter ciklusának részeként a Tanács jóváhagyta a 2026. évi euróövezeti ajánlás foglalkoztatási és szociális vonatkozásait. Elfogadta továbbá a 2026. évi együttes foglalkoztatási jelentést, valamint jóváhagyta az e jelentésről szóló tanácsi következtetéseket.
A 2026. évi európai szemeszter keretében a miniszterek – az eddigi első alkalommal – tanácsi ajánlást fogadtak el a humán tőkéről. Az ajánlás célja, hogy a versenyképesség fellendítése érdekében iránymutatást nyújtson a tagállamoknak a munkaerő- és szakemberhiány Unió-szerte történő kezeléséhez.
A humán tőke Európa legértékesebb eszköze. Tekintettel arra, hogy a tartósan fennálló munkaerő- és készséghiány az egészségügytől a digitális technológiákig számos stratégiai ágazatot érint, a ma elfogadott ajánlás döntő lépést jelent afelé, hogy a polgárok tudásába, készségeibe és potenciáljába való hatékonyabb befektetés révén erősítsük az EU versenyképességét, rezilienciáját és társadalmi kohézióját.
Marínosz Musziútasz, a Ciprusi Köztársaság munkaügyi minisztere
Az ajánlásban a Tanács felkéri az országokat, hogy helyezzék előtérbe a készségek fejlesztését a stratégiai ágazatokban, valamint az EU versenyképességét és felkészültségét támogató ágazatokban, különös tekintettel az olyan területekre, mint az alapkészségek megerősítése, a szakképzés, valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területére irányuló felsőoktatás.
Támogatni kell a készségekkel kapcsolatos hozzáférhető, naprakész információk gyűjtését is, mivel ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előre jelezzék az egyes foglalkozások iránti jövőbeli keresletet.
A 2026. évi európai szemeszter keretében a miniszterek véleménycserét folytattak a minőségi munkahelyek témájáról a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt változások összefüggésében.
Különösen arra összpontosítottak, hogy az európai szemeszter miként támogathatná a szakképzett munkavállalók és a megfelelő álláslehetőségek hatékonyabb összekapcsolására irányuló törekvéseket. Emellett azt is mérlegelték, hogy milyen további intézkedéseket lehetne bevezetni nemzeti és uniós szinten annak biztosítása érdekében, hogy az MI munkahelyi alkalmazása a munkavállalói jogok erősödésével járjon, továbbá valamennyi tagállamban a jobb és egyenlőbb élet- és munkakörülmények kialakulását mozdítsa elő.
Az ülésen a Nobel-díjas közgazdász Sir Christopher Pissarides professzor is felszólalt, és megosztotta meglátásait a mesterséges intelligenciának a munka világában betöltött átalakító szerepéről.
A miniszterek irányadó vitát tartottak a szegénység ördögi körének megtöréséről. A vita célja az olyan szakpolitikák és bevált gyakorlatok azonosítása volt, amelyek személyközpontú szolgáltatások kidolgozását célozzák, lehetőséget kínálva az emberek kiszolgáltatott helyzetekből való kiemelésére vagy társadalmi integrációjuk elősegítésére, vagy eleve csökkentve annak valószínűségét, hogy szegénységbe kerüljenek. A miniszterek megvitatták azt is, hogy az ilyen személyközpontú szakpolitikák miként építhetők be a Bizottság által később előterjesztendő szegénység elleni stratégiába.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A miniszterek jóváhagyták a Foglalkoztatási Bizottság által az ifjúsági garancia végrehajtásának felülvizsgálata során megfogalmazott fő üzeneteket. Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlást kétévente felülvizsgálják; a legutóbbi felülvizsgálat középpontjában azoknak a strukturális és intézményi kihívásoknak az azonosítása állt, amelyek megakadályozzák a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) fenntartható munkaerőpiaci integrációját.
A miniszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélésen vettek részt, amelyet a következő címmel tartottak: „Jövőépítés: lakhatási megoldások Európa-szerte a változó demográfiai környezetben”.
Reflektáltak a lakáskínálat és az olyan demográfiai trendek közötti összefüggésekre, mint a népesség elöregedése és a vidékről való elvándorlás; példákat osztottak meg egymással az e kérdések kezelésére irányuló, nemzeti szinten végrehajtott szakpolitikákról; valamint feltérképezték, hogy az EU miként támogathatná jobban a tagállamok erőfeszítéseit.
Megvitatták továbbá, hogy a lakhatásból való kirekesztettség kockázatának csökkentését célzó szakpolitikák – különösen a fiatalok esetében – hogyan javíthatók jó minőségű, pontos és összehasonlítható adatok gyűjtése révén.
