"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2020. július 17–21.
Főbb eredmények
Az uniós vezetők megállapodtak a helyreállítási csomagról és a 2021–2027-re szóló költségvetésről, amelyek segíteni fogják az EU-t a világjárvány utáni újjáépítésben, és támogatni fogják a zöld és digitális átállást célzó beruházásokat.
Megállapodásra jutottunk a helyreállítási csomagról és az Európai Unió költségvetéséről. Természetesen nehéz tárgyalásokon vagyunk túl, egy minden európai polgár számára próbatételt jelentő időszakban. Maratoni ülésünk sikerrel zárult mind a 27 tagállam, de különösen az emberek számára. Ez egy jó megállapodás. Ez egy erős megállapodás. És ami ennél is fontosabb: Európa számára jelen pillanatban ez a megfelelő megállapodás.
Charles Michel elnök az Európai Tanács ülését követő sajtókonferencián
A Covid19-válság okozta társadalmi-gazdasági károk miatt uniós szintű közös és innovatív erőfeszítésekre van szükség a tagállami gazdaságok helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében.
Ahhoz, hogy a helyreállítást célzó erőfeszítésünk meghozza a kívánt eredményt, és fenntartható legyen, kapcsolódnia kell a költségvetési politikáinkat 1988 óta formáló és hosszú távú perspektívát biztosító hagyományos többéves pénzügyi kerethez.
Az uniós vezetők 1 824,3 milliárd EURösszegű átfogó csomagról állapodtak meg, amely összekapcsolja a többéves pénzügyi keretet (MFF) a Next Generation EU (NGEU) keretében teendő rendkívüli helyreállítási erőfeszítéssel.
Az Unió hosszú távú költségvetése
Az új többéves pénzügyi keret a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakot fedi le. Ez a keret lesz – a „Next Generation EU” eszközzel megerősítve – a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítését célzó helyreállítási csomag végrehajtásának fő eszköze is.
A többéves pénzügyi keret keretösszege – 1 074,3 milliárd EUR – lehetővé teszi az EU számára, hogy megvalósítsa hosszú távú célkitűzéseit, és megőrizze a helyreállítási terv teljes kapacitását. A jelenlegi javaslat nagyrészt Charles Michel elnök februári javaslatán alapul, amely tükrözte a tagállamok közötti, két éven át folytatott megbeszéléseket.
A többéves pénzügyi keret a következő kiadási területekre fog kiterjedni:
A Next Generation EU biztosítja, hogy az Unió rendelkezésére álljanak a Covid19-világjárvány jelentette kihívások kezeléséhez szükséges eszközök. A megállapodás értelmében a Bizottság 750 milliárd EUR erejéig hitelt vehet fel a piacokon. Ezeket a forrásokat back-to-back továbbhitelezésre és a többéves pénzügyi keret programjain keresztül megvalósuló kiadásokra lehet felhasználni. A pénzügyi piacokon felvett tőkét 2058-ig fizeti vissza az EU.
Az NGEU keretében rendelkezésre álló összegeket hét egyedi programra különítik el:
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: 672,5 milliárd EUR (hitelek: 360 milliárd EUR, támogatások: 312,5 milliárd EUR)
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felosztása
A terv biztosítja, hogy a válság által leginkább érintett országok és ágazatok részesüljenek támogatásban: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által nyújtott vissza nem térítendő támogatások 70%-ára 2021-ben és 2022-ben, 30%-ára pedig 2023-ban kell kötelezettséget vállalni.
A 2021–2022-es időszakban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó juttatásokat a Bizottság felosztási kritériumainak megfelelően állapítják meg, figyelembe véve a tagállamok életszínvonalát, méretét és munkanélküliségi szintjét.
Rugalmasság
Az uniós vezetők megállapodtak egy egységes tartalékeszköz bevezetésében, amely kötelezettségvállalások és kapcsolódó kifizetések révén lehetővé teszi az olyan, előre nem látható konkrét kiadások fedezését, amelyeket egyéb módon nem lehetett finanszírozni. Az egységes tartalékeszközre vonatkozó éves felső összeghatár 772 millió EUR lesz (2018-as árakon).
Megállapodtak ezenkívül az alábbi három tematikus speciális eszközről is, amelyekből előre nem látható, konkrét események kapcsán pótlólagos finanszírozás bocsátható rendelkezésre:
a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék, amelynek célja a brexit következményei által leginkább érintett tagállamok és ágazatok támogatása (5 milliárd EUR)
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célja egyszeri segítség nyújtása a globalizációhoz kapcsolódó szerkezetátalakítás miatt elbocsátott munkavállalóknak (1,3 milliárd EUR)
szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, amelynek célja a tagállamokban és a csatlakozásra váró országokban bekövetkező jelentős katasztrófák nyomán kialakuló vészhelyzetekre való reagálás, illetve az EU-ban vagy harmadik országokban felmerülő konkrét vészhelyzeti szükségletekre való gyors reagálás (1,2 milliárd EUR)
Irányítás és feltételrendszer
A tagállamok – a jó kormányzás elveivel összhangban – nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket készítenek a 2021–2023-as időszakra. Ezeknek összhangban kell lenniük az országspecifikus ajánlásokkal, és hozzá kell járulniuk a zöld és a digitális átálláshoz. Konkrétabban, a terveknek elő kell segíteniük a növekedés és a foglalkoztatás fellendítését, valamint meg kell erősíteniük az uniós országok gazdasági és társadalmi rezilienciáját. Ezeket a terveket 2022-ben felülvizsgálják. A tervek értékelését a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel fogja jóváhagyni.
A vissza nem térítendő támogatások folyósítására csak akkor kerül sor, ha teljesülnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövek és célok.
Amennyiben kivételes esetben egy vagy több tagállam úgy véli, hogy jelentős eltérés tapasztalható a vonatkozó mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésétől, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja az Európai Tanács következő ülése elé.
Éghajlat-politikai intézkedések
A többéves pénzügyi keretből és az NGEU-ból az összes kiadás 30%-át az éghajlattal kapcsolatos projektekre fordítják majd. A többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU alapján eszközölt kiadásoknak meg kell felelniük annak a célkitűzésnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, továbbá a 2030-as uniós éghajlat-politikai céloknak és a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak.
Jogállamiság
Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós Szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében említett értékekkel összhangban kell védeni. Az Európai Tanács hangsúlyozza továbbá a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a Next Generation EU védelmét szolgáló feltételrendszer kerül majd bevezetésre.
Az Európai Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.
Az Európai Tanács rövidesen vissza fog térni a kérdésre.
Az EU bevételei: saját források
Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy új forrásokat bocsátanak az EU rendelkezésére a Next Generation EU keretében felvett hitelek visszafizetésére. Megállapodtak egy új, a műanyaghulladékhoz kapcsolódó adóról, amelyet 2021-ben fognak bevezetni. Ugyanebben az évben a Bizottság várhatóan javaslatot fog előterjeszteni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, legkésőbb 2023. január 1-jéig bevezetendő mechanizmusra és digitális illetékre.
A Bizottság ezt követően előterjeszti az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, esetleg kiterjesztve azt a légi és a tengeri közlekedésre is. Az Unió egyéb saját források bevezetésére is törekedni fog, amelyek magukban foglalhatják a pénzügyi tranzakciós adót is. A 2021 után bevezetett új saját forrásokból befolyt összegeket az NGEU-hitelek előtörlesztésére fogjuk felhasználni.
Az új források a következő meglévő saját források kiegészítéseként jelennek meg:
tradicionális saját források: főként vámok és cukorilletékek (a tagállamok beszedési költség címén a beszedett összegek 25%-át tartják meg, a 2014–2020-as 20%-kal szemben)
héaalapú saját források: az egyes tagállamok héa-alapjára egységesen alkalmazott 0,3%-os kulcs; az adóköteles héa-alap a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 50%-ában van maximálva (a módszert egyszerűsíteni fogják)
GNI-alapú saját források: az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére alkalmazott egységes kulcs, amely évente kiigazításra kerül a bevételek és a kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében (változatlan)
Az MFF keretében az éves előirányzatokat fedező, az Unió számára allokált összegek felső határa:
a kifizetések esetében: az összes tagállam GNI-jének 1,40%-a
a kötelezettségvállalások esetében: az összes tagállam GNI-jének 1,46%-a
Visszatérítések
Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria és Svédország esetében megmarad az egyösszegű visszatérítés, amely ellensúlyozza az említett országok bruttó nemzeti jövedelmen alapuló éves hozzájárulását.
Charles Michel elnök 2020. július 10-én előterjesztette javaslatát
Háttér
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke július 10-én előterjesztette a hosszú távú uniós költségvetésre és a helyreállítási csomagra vonatkozó javaslatát.
„Talpra állásunk célkitűzései három szóban foglalhatók össze: konvergencia, reziliencia és átalakulás. Konkrétabban: a Covid19 okozta károk helyreállítása, gazdaságaink megreformálása, illetve társadalmaink átalakítása” – nyilatkozta Charles Michel.
Az uniós vezetőkkel folytatott kétoldalú megbeszéléseit követően Charles Michel elnök meghatározta a lehetséges megállapodás hat elemét.
Az uniós vezetők június 19-én videokonferencia keretében folytattak véleménycserét az új helyreállítási tervre és a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatról, amelyet az Európai Bizottság 2020. május 27-én terjesztett elő.
Az ülést követően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke politikai tárgyalásokat kezdett az uniós vezetőkkel.
Az Európai Tanács 2020. április 23-án úgy határozott, hogy megkezdi a munkát a Covid19-válság kezelésére szolgáló helyreállítási alap létrehozása céljából. A vezetők ennek érdekében megbízták az Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő egy erre vonatkozó javaslatot, valamint hogy egyértelműen határozza meg a helyreállítási alap és az EU hosszú távú költségvetése közötti kapcsolatot.
Megállapodásra jutottunk a helyreállítási csomagról és az Európai Unió költségvetéséről. Természetesen nehéz tárgyalásokon vagyunk túl, egy minden európai polgár számára próbatételt jelentő időszakban. Maratoni ülésünk sikerrel zárult mind a 27 tagállam, de különösen az emberek számára. Ez egy jó megállapodás. Ez egy erős megállapodás. És ami ennél is fontosabb: Európa számára jelen pillanatban ez a megfelelő megállapodás.
