"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács (Oktatás és Ifjúság), 2024. november 25.
Főbb eredmények
Ifjúság
A vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok glokális lehetőségei
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben szorgalmazta, hogy az európai demográfiai kihívások leküzdésének egyik módjaként a tagállamok fokozzák a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok támogatását, különösen annak révén, hogy az oktatás és a foglalkoztatás terén javítják a „glokális” lehetőségekhez való hozzáférést. A „glokális” ebben az összefüggésben a globális gondolkodásra és a helyi cselekvésre való képességet jelenti.
Annak ellenére, hogy minden európai fiatalnak egyenlő módon hozzá kell férnie a minőségi oktatáshoz, képzéshez és munkalehetőségekhez, a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok túl gyakran hátramaradnak e tekintetben. A ma elfogadott következtetésekben a Tanács rámutat azokra a kihívásokra, amelyekkel a vidéki fiataloknak szembe kell nézniük, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mozdítsák elő a fiatalok „glokális” lehetőségeit, és ezzel biztosítsák számukra, hogy egyenlő esélyekkel rendelkezzenek helyi szinten.
Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere
A miniszterek irányadó vitát tartottak a vidéki fiatalság lehetőségeit alakító, változó demográfiai trendekről. A megbeszélések középpontjában olyan kérdések álltak, mint a népesség elöregedése okozta hatások, a munkaerőhiány, a versenyképesség és a reziliencia, illetve a területi, gazdasági és társadalmi kohézió.
A miniszterek felszólalásaikban elsősorban a következő három kérdéssel foglalkoztak: melyek a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokat leginkább érintő demográfiai trendek; hogyan lehet segíteni a vidéki fiataloknak abban, hogy helyi szinten boldoguljanak; valamint milyen bevált gyakorlatok léteznek a különböző szinteken arra, hogy mérsékelni lehessen a regionális egyenlőtlenségeket, és meg lehessen előzni a vidéki térségek elnéptelenedését.
A miniszterek különböző intézkedéseket javasoltak annak ösztönzésére, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el a vidéki területekről: ezek közé tartozik, hogy jobb hozzáférést kell biztosítani az olyan alapvetően fontos szolgáltatásokhoz, mint az oktatás, a megfizethető lakhatás, a tömegközlekedés és a megbízható széles sávú internetkapcsolat, továbbá meg kell erősíteni a fiatalok aktív közösségi részvételét ösztönző ifjúsági szervezeteket.
A Tanács állásfoglalást hagyott jóvá az uniós ifjúsági párbeszéd 2023 közepétől 2024 végéig tartó tizedik ciklusában elért eredményekről. Az állásfoglalás ismerteti a ciklus eredményeit és a 2024. szeptember 7. és 10. között Budapesten megrendezett európai ifjúsági konferencia során megfogalmazott ajánlásokat.
Az uniós ifjúsági stratégiára vonatkozó 2025–2027-es munkaterv
A Tanács állásfoglalást hagyott jóvá az uniós ifjúsági stratégiára vonatkozó munkatervről. Ez a munkaterv ismerteti a 2025 és 2027 közötti időszakban végrehajtandó prioritásokat és intézkedéseket. A munkatervben kiemelt hangsúlyt kapnak az európai ifjúsági célok, amelyekkel a soron következő elnökségi triók foglalkoznak majd.
Az ülés résztvevői „Egyéb” napirendi pontok keretében áttekintették:
az uniós ifjúsági párbeszéd nem hivatalos munkareggelijén tartott megbeszélés eredményeit (elnökségi tájékoztató)
a soron következő elnökség munkaprogramját (Lengyelország tájékoztatója)
Nem hivatalos munkareggeli
Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében nem hivatalos munkareggelire is sor került, melynek témája a közösségek és a nemzedékek közötti szolidaritás fontossága volt.
Oktatás
Vonzó és fenntartható felsőoktatási életpályák
A Tanács ajánlást fogadott el, amelyben arra ösztönzi az uniós országokat, hogy tegyék vonzóbbá és fenntarthatóbbá a felsőoktatási életpályákat.
Az ajánlás hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a különböző tudományos életpályákat, és rámutat az oktatás megbecsülésének, valamint a kutatásnak a fontosságára.
Emellett olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek arra ösztönzik a felsőoktatási szakembereket, hogy az életpályájukhoz kapcsolódó tevékenységek szélesebb körében vegyenek részt, ideértve a határokon átnyúló oktatási tevékenységeket is.
Az Unióban működő felsőoktatási intézmények az eljövendő generációk kinevelésének letéteményesei, továbbá biztosítják a gazdaságaink számára szükséges, magasan képzett munkaerőt. A mai napon elfogadott ajánlás kiemeli: fontos, hogy az oktatás a kutatással egyenrangú tevékenységnek minősüljön. Emellett felszólít az akadémiai személyzet és a szakemberek számára elérhető valamennyi életpályatípus és tevékenység nagyobb fokú elismerésére.
Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere
Az időtálló készségek és a versenyképesség fokozása a felsőoktatás révén
A miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy a felsőoktatás miként járulhatna hozzá az időtálló készségek és a versenyképesség fokozásához. A Draghi-jelentés ajánlásaira épülő megbeszélés résztvevői azt a témát járták körül, hogy a munkaerőigény kielégítésének szükséges velejárója a készséghiány felszámolása.
A miniszterek különösen kitértek arra is, milyen előnyökkel jár, ha az időtálló készségek és a versenyképesség fokozása határokon átnyúló együttműködések – például a tervezett közös európai diploma – révén valósul meg. Hangsúlyozták továbbá a felsőoktatási intézményekbe mint az EU versenyképességének motorjaiba való befektetés pozitív hozadékait. A miniszterek kiemelték többek között a digitális készségek és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás jelentőségét, valamint azt, hogy a diploma megszerzésére irányuló képzéseket össze kell hangolni a munkaerőpiaci igényekkel.
Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos stratégiai partnerségek
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az oktatással és a képzéssel kapcsolatos stratégiai partnerségekről A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza a stratégiai partnerségek előnyeit Európa versenyképessége szempontjából, és felszólítja a tagállamokat, hogy transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szinten is mozdítsák elő ezeket a partnerségeket.
Felkéri továbbá a Bizottságot, hogy támogassa az oktatással és a képzéssel kapcsolatos stratégiai partnerségek és transznacionális együttműködések kialakítását azzal, hogy iránymutatást nyújt, valamint meghatározza a finanszírozási lehetőségeket.
Az „Egyéb” napirendi pontok keretében a résztvevők a következőkkel foglalkoztak:
a soron következő elnökség munkaprogramja (Lengyelország tájékoztatója)
MED9 miniszteri csúcstalálkozó a földközi-tengeri térségben a fenntartható fejlődést és a zöld átállást szolgáló oktatásért (Limassol, 2024. június 27.) (Ciprus tájékoztatója)
Nem hivatalos munkaebéd
A nem hivatalos munkaebéd keretében folytatott megbeszélésen Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár látta el az elnöki feladatokat. A vita központi témája az iskolai mobiltelefon-használat volt.
„A” napirendi pontok
A Tanács a mai napon jóváhagyta az EU 2025. évi általános költségvetéséről szóló közös szövegtervezetet. A kötelezettségvállalások teljes összege 192 768,6 millió EUR, a kifizetések teljes összege pedig 149 615,7 millió EUR, ami nem tartalmazza a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.
A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
