"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács
Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács, 2025. május 12–13.
Főbb eredmények
Május 13., kedd
Kultúra/audiovizuális ügyek
Audiovizuális médiaszolgáltatások
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokra vonatkozó jogi keret értékeléséről.
A folyamatosan változó médiakörnyezetben szigorú, ugyanakkor rugalmas szabályokra van szükségünk. A mai következtetésekben a Tanács kiemeli az uniós audiovizuálismédia-ágazat előtt álló legsürgetőbb kihívásokat, és olyan megközelítést szorgalmaz, amely biztosítja, hogy az elkövetkező években minden polgárunk védelemben részesüljön a káros tartalmakkal szemben. A technológia fejlődése elkerülhetetlen – feladatunk nem az, hogy elutasítsuk ezeket a változásokat, hanem hogy felkészüljünk azok hatékony kiaknázására.
Hanna Wróblewska, Lengyelország kulturális és nemzetiörökség-védelmi minisztere
Következtetéseiben a Tanács kiemeli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kulcsszerepet tölt be azáltal, hogy jogi keretet nyújt a sokszínű, tisztességes, biztonságos, megbízható és versenyképes uniós audiovizuálismédia-piac védelméhez és továbbfejlesztéséhez, valamint hogy független, megbízható és kulturálisan sokszínű audiovizuális tartalmakat biztosít.
A miniszterek jóváhagyták a fiatal művészek és kulturális és kreatív szakemberek pályakezdésének támogatásáról szóló tanácsi következtetéseket.
Az EU 2023–2026-ra szóló kulturális munkatervének fő prioritásai közé tartoznak a művészek és a kulturális szakemberek, illetve a kulturális és kreatív ágazatok támogatása. Ennek ellenére a fiatal művészek és alkotók továbbra is számos kihívással szembesülnek: ezek kezelése céljából a Tanács a fenti következtetésekben egy sor kezdeményezést és fellépést ajánl.
A kulturális iránytű, valamint a Kreatív Európa program jövője
A miniszterek irányadó vitán vettek részt, amelynek középpontjában a következő két téma állt: a Kreatív Európa program jövője, valamint a „kulturális iránytű”-ként emlegetett jövőbeli kulturális stratégiai keret.
Konkrétan azt vitatták meg, hogy jelenleg milyen kihívások állnak a kulturális és kreatív ágazatok előtt, valamint hogy e kihívások jobb kezelése érdekében szükséges-e – és ha igen, milyen mértékben – a Kreatív Európa program kiigazítása.
Megvizsgálták azt is, hogy a kulturális iránytű miként változtathatná meg a status quót, valamint hogy az uniós és tagállami szinten felmerülő új politikai prioritások mellett miként biztosítható a kultúra stratégiai jelentőségének elismerése.
A filmművészet európai finanszírozási és szabályozási modelljének sikerei (Franciaország tájékoztatója)
Kiruna: Európa kulturális fővárosa 2029-ben (Svédország tájékoztatója)
Chemnitz – Fehér könyv: 40 ajánlás az Európa Kulturális Fővárosa program 40 évéből (Németország tájékoztatója)
A kulturális és kreatív ágazatok értéke a mesterséges intelligencia fejlesztésében: a szerzői és szomszédos jogok védelme, valamint az átláthatóság biztosítása a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet szerinti gyakorlati kódexben (Spanyolország és Portugália tájékoztatója Olaszország támogatásával)
Mondiacult 2025: UNESCO világkonferencia a kulturális politikákról és a fenntartható fejlődésről (Barcelona, 2025. szeptember 29. – október 1.) (Spanyolország tájékoztatója)
A média-tulajdonviszonyok és a médiafinanszírozás átláthatósága (Horvátország tájékoztatója)
Az ukrán kultúra és kulturális örökség globális támogatásának előmozdítása az Ukrajna helyreállításával foglalkozó római konferencián, 2025. július 10–11. (Olaszország tájékoztatója)
Az uniós kulturális együttműködés hozzájárulása a közös európai emlékezethez és az EU rezilienciájának megerősítéséhez (Litvánia, Észtország és Lettország tájékoztatója)
A kultúra hozzájárulása az EU felkészültségéhez: a digitális kulturális örökség hosszú távú megőrzése (Észtország tájékoztatója)
A soron következő elnökség munkaprogramja (Dánia tájékoztatója)
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a sport és a testmozgás integrált megközelítéséről az oktatás összefüggésében.
A gyermekek és a fiatalok egyre több időt töltenek ülő helyzetben, ami súlyos következményekkel járhat a fizikai és a mentális egészségükre nézve. Az oktatásban a testmozgásra helyezett nagyobb hangsúly, valamint az iskolai sportlétesítményekhez való hozzáférés megkönnyítése segíthet leküzdeni ezt az aggasztó tendenciát, előmozdítva ezzel az egészséges szokásokat és a testmozgás egész életen át tartó szeretetét.
Piotr Borys, a lengyel Turisztikai és Sportminisztérium államtitkára
A következtetések célja, hogy kezelje a gyermekek és a fiatalok körében a testmozgás fokozása terén tapasztalható jelenlegi kihívásokat, és ösztönözze a sportot mint a fizikai és mentális egészség előmozdításának eszközét, különösen annak vizsgálata révén, hogy az iskolai környezetet (a tanórák alatt és azokon kívül) hogyan lehet felhasználni a testmozgás mindennapi életbe való beépítésére.
A Tanács irányadó vitát tartott a sportolóknak a sportpolitikák kialakításában betöltött szerepéről. A miniszterek a sportolók tapasztalatainak és szakmai ismereteinek értékére összpontosítottak, és megvitatták, hogy miként lehetne bevonni őket a sportpolitikák kialakításába és azok valamennyi szinten történő végrehajtásába, különös tekintettel a kihívások azonosítására, a megoldási javaslatokra, valamint annak biztosítására, hogy a szakpolitikák tükrözzék a sportközösség igényeit.
Az ülés résztvevői az „Egyéb” napirendi pont keretében áttekintették a következőket:
Oroszország teljes inváziójának hatása az ukrán sportágazatra (az elnökség tájékoztatója)
A XXV. téli olimpiai és paralimpiai játékok (Milano-Cortina 2026) európai és szociális dimenziója: nagyszabású sportesemények, az európai sportmodell és az önkéntesség szerepe (Olaszország tájékoztatója)
Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA): a Kuratórium 2024. december 5-i ülése (az uniós tagállamok WADA Kuratóriumába delegált képviselőjének tájékoztatója)
2025. május 9.: a sport az Európa-napot ünnepli (Spanyolország tájékoztatója)
A soron következő elnökség munkaprogramja (Dánia tájékoztatója)
Nem hivatalos munkaebéd
A sportminiszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést folytattak az iskolai sport és testmozgás előmozdítását célzó ágazatközi együttműködésről.
A felsőoktatási csomag részeként a Tanács ajánlást fogadott el egy európai felsőoktatási minőségbiztosítási és elismerési rendszerről, valamint állásfoglalást hagyott jóvá a közös „európai diploma” címkéről és az esetleges közös európai diploma felé vezető következő lépésekről.
A ma elért megállapodásokkal közelebb kerültünk ahhoz, hogy megvalósítsuk az uniós felsőoktatás jövőjének egyik kulcsfontosságú stratégiai prioritását: egy olyan közös európai diploma esetleges bevezetését, amely globális szinten növelné az európai felsőoktatás vonzerejét és versenyképességét. E megállapodások fontos mérföldkövet jelentenek azon erőfeszítéseink szempontjából, amelyek célja a felsőoktatási ágazatban az európai együttműködés elmélyítése, valamint az ágazat globális státuszának megerősítése.
Andrzej Szeptycki lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszterhelyettes
Az ajánlás arra összpontosít, hogy a felsőoktatásban javuljanak a minőségbiztosítási rendszerek, és ezáltal Unió-szerte fokozódjon a bizalom, az elszámoltathatóság és a transznacionális együttműködés. Tartalmaz egy sor olyan kritériumot, amelyek alapján közös „európai diploma” címkét lehetne odaítélni az olyan közös programok számára, amelyek különböző országok – köztük legalább két uniós tagállam – felsőoktatási intézményei közötti transznacionális együttműködés keretében valósulnak meg. Állásfoglalásában a Tanács felvázolja a közös „európai diploma” címkére vonatkozó elképzelését, és javaslatot tesz egy ütemtervre, amelynek három szakaszát 2029-ig kell végrehajtani.
Az uniós oktatási miniszterek következtetéseket hagytak jóvá a kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az iskolai oktatás inkluzív, tanulóközpontú gyakorlatairól. A következtetések tükrözik annak szükségességét, hogy reziliensebb és inkluzívabb oktatási és képzési rendszereket alakítsunk ki, továbbá mindenki számára biztosítsuk a hozzáférést a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz.
A Tanács irányadó vitát tartott a készségek uniója által az európai oktatási térség megerősítésében betöltendő szerepről.
Ennek során a miniszterek megvitatták, hogy a készségek uniója és az európai oktatási térség miként tudná a legjobban kiegészíteni egymást annak érdekében, hogy minden tanuló számára magas színvonalú és inkluzív oktatást és képzést lehessen biztosítani, elkerülve egyúttal az átfedéseket és a szükségtelen adminisztratív terheket.
A miniszterek véleményt cseréltek arról is, hogy a készségek uniójának mely kulcsfontosságú elemeit kellene előnyben részesíteni az európai oktatási térség célkitűzéseinek támogatása céljából, továbbá hogy miként lehetne egyszerűsíteni az irányítást a nagyobb összhang és a gyorsabb döntéshozatal biztosítása érdekében.
Az ülés résztvevői az „Egyéb” napirendi pont keretében áttekintették a következőket:
Az EU ismertségének javítása az oktatás révén (az elnökség tájékoztatója)
Az okostelefonok iskolai használatának negatív hatása (Ausztria, Olaszország és Svédország tájékoztatója)
Nem hivatalos konferencia: „Egy évvel a G7-ek oktatással foglalkozó miniszteri találkozója után: milyen lépéseket kell tenni az oktatás terén folytatott együttműködés további javítása érdekében?” – Róma, 2025. június 27–28. (Olaszország tájékoztatója)
Az oktatás terén folytatott uniós együttműködés hozzájárulása a totalitárius rendszerekkel kapcsolatos tudatosság növeléséhez és az EU rezilienciájának megerősítéséhez (Észtország, Lettország és Litvánia tájékoztatója)
Az OECD 7. globális fóruma: az oktatás és a készségek jövője 2040-ig – Pozsony, 2025. november 24–26. (Szlovákia tájékoztatója)
A soron következő elnökség munkaprogramja (Dánia tájékoztatója)
Nem hivatalos munkaebéd
A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést folytattak az oktatási és képzési rendszerek rezilienciájáról és felkészültségéről.
A Tanács irányadó vitát tartott „Dezinformáció, manipuláció és fenyegetések a kibertérben, valamint ezek hatása a fiatalok életére” címmel.
A fiatalokat egyre inkább érinti az online dezinformáció, amely torzítja a kritikus kérdések általuk történő megítélését, és negatívan befolyásolja mentális egészségüket. E növekvő fenyegetésekkel szemben uniós szinten kell fellépnünk a fiatalabb nemzedékek digitális jártasságának és médiatudatosságának előmozdítása érdekében: segítenünk kell a fiatalokat abban, hogy reziliensebbé váljanak az online manipulációval szemben, és biztonságosabb digitális környezetet kell teremtenünk számukra.
Barbara Nowacka lengyel oktatási miniszter
A miniszterek különösen arról tanácskoztak, hogy miként lehet a fiatalokat jobban felvértezni azon digitális készségekkel, kritikai gondolkodási készségekkel és médiatudatossággal, amelyekre szükségük van az online tartalmak értékeléséhez, valamint a digitális környezeten belüli dezinformációval és manipulációval szembeni reziliencia kialakításához.
A miniszterek olyan uniós szintű eszközöket és fellépéseket is javasoltak, amelyek növelhetik a fiataloknak az online dezinformációval és manipulációval szembeni rezilienciáját, előmozdíthatják a digitális eszközök pozitív és felelős használatát, valamint felkészültebbé tehetik a fiatalokat a digitális korban való, tájékozottságon alapuló és aktív demokratikus részvételre.
Az uniós ifjúsági miniszterek jóváhagyták az európai fiataloknak a közös és biztonságos Európát szolgáló, európai értékeken alapuló közösségéről szóló tanácsi következtetéseket.
E következtetésekben a Tanács – a lengyel elnökség prioritásaival összhangban – feltárja, hogy az európai fiatalok körében miként lehetne megerősíteni az európai identitást, különösen az olyan szempontok előmozdítása révén, mint a demokratikus állampolgári szerepvállalással kapcsolatos oktatás és képzés, a digitális jártasság és a médiatudatosság, valamint a közösségépítés.
A szöveg tükrözi az idén márciusban Lublinban, az uniós ifjúsági párbeszéd részeként megrendezett uniós ifjúsági konferencia eredményeit.
A miniszterek tanácsi állásfoglalást hagytak jóvá az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról.
Az állásfoglalás célja – a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia keretében – az irányítás naprakésszé tétele, figyelembe véve a legutóbbi, 2019. évi felülvizsgálat óta bekövetkezett fejleményeket és az azokból levont tanulságokat.
Az ülés résztvevői az „Egyéb” napirendi pont keretében áttekintették a következőket:
az uniós ifjúsági párbeszéd nem hivatalos munkareggelijén tartott megbeszélés eredményei (az elnökség tájékoztatója)
Oroszország teljes inváziójának hatása az ukrán fiatalokra (az elnökség tájékoztatója)
Az uniós együttműködés hozzájárulása az ifjúságpolitikán keresztül a közös európai emlékezet előmozdításához és az EU rezilienciájának megerősítéséhez (Litvánia tájékoztatója Észtország és Lettország támogatásával)
A soron következő elnökség munkaprogramja (Dánia tájékoztatója)
Nem hivatalos munkareggeli
A miniszterek nem hivatalos munkareggelin vettek részt, amelynek témája a következő volt: „Folyamatos online lét – de milyen áron? Fiatalok, közösségi média és az online jóllét jövője”.
