"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Két héttel azt követően, hogy az EU szankciókat fogadott el a Navalnij-ügy kapcsán, a Tanács úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be a Kínában, Észak-Koreában, Líbiában, Dél-Szudánban, Eritreában és Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős tizenegy személlyel és négy szervezettel szemben.
A szankciók bevezetésére rendkívül súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések miatt került sor, függetlenül attól, hogy ezeket hol követték, illetve követik el. Az európai uniós szankciók mindegyike megfelel a nemzetközi jognak és a legszigorúbb jogállamisági normáknak.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács egyúttal úgy határozott, hogy szankciókat vezet be tizenegy olyan személlyel szemben, akiket felelősség terhel a 2021. február 1-jei mianmari/burmai katonai puccsért és a békés tüntetőkkel szembeni, ezt követő katonai és rendőri elnyomásért.
A Tanács a főképviselő és a Bizottság által az Európai Tanács tagjainak március 25–26-i videokonferenciáját megelőzően készített együttes jelentés alapján értékelte az EU és Törökország közötti kapcsolatokat.
A miniszterek általánosságban úgy vélték, hogy a jelentés jó kiindulópontként szolgál az európai tanácsi megbeszélésekhez.
A tanácskozásról szóló összegzésében a főképviselő kiemelte, hogy a 2020. decemberi európai tanácsi következtetések óta kedvező jelzések érkeztek a török vezetés részéről. Noha történtek lépések a Földközi-tenger keleti részében tapasztalható helyzet enyhítése érdekében, a folyamat továbbra is törékeny maradt, és a dezeszkalációs törekvéseket folyamatosan fenn kell tartani.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy fontos megőrizni és megszilárdítani ezt a lendületet, ugyanakkor abban is, hogy továbbra is minden lehetőséget mérlegelni fognak arra az esetre, ha a helyzet alakulása ezt megkívánná.
Déli szomszédság
A Tanács ezt követően véleménycserét tartott a déli szomszédságról.
A vita során a miniszterek hangsúlyozták egy erősebb, szorosabb és hatékonyabb partnerség szükségességét, valamint azt, hogy az EU-nak partnereivel együttműködve kell törekednie az olyan közös problémák megoldására, mint a Covid19-világjárvány, a konfliktusok, a migráció, az éghajlatváltozás és a terrorizmus.
A miniszterek elsősorban arról egyeztettek, hogyan kellene végrehajtani a déli szomszédsággal való megújított partnerségről szóló, 2021. február 9-i közös közleményt, valamint megkezdeni annak alkalmazását. Hozzászólásaikban a téma több vetületét is érintették, így például a reformok előmozdítását, a civil társadalommal folytatott együttműködést, a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek kiaknázását stb.
A Külügyek Tanácsa a következő ülésén következtetéseket fog elfogadni a déli szomszédságról.
Videokonferencia Michelle Bachelet-vel, az ENSZ emberi jogi főbiztosával
Az ülésen a minisztereknek lehetősége nyílt arra, hogy véleménycserét folytassanak Michelle Bachelet-vel, az ENSZ emberi jogi főbiztosával az emberi jogok világszerte tapasztalható helyzetéről és az ehhez kapcsolódó közelmúltbeli fejleményekről.
A videokonferencia egyben az EU és az ENSZ-főbiztos közötti stratégiai párbeszéd nyitóeseményeként is szolgált. Ez egy új kezdeményezés, amelyet a szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás fokozására irányuló stratégia irányzott elő.
Aktuális ügyek
A Tanács áttekintette a mianmari/burmai helyzetet, amely a 2021. február 1-jei katonai puccs óta folyamatosan romlik. A minisztereknek nyújtott tájékoztatójában Josep Borrell főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU kitartó diplomáciai erőfeszítésekkel igyekszik elősegíteni a helyzet enyhítését, és továbbra is azon munkálkodik, hogy lehetővé váljon a demokrácia és a legitim polgári kormányzás helyreállítása.
Ezt követően a miniszterek tájékoztatást kaptak a Nyugat-Balkánról és különösen a közelmúltbeli, illetve a közelgő eseményekről, így például a Stabilizációs és Társulási Tanácsok üléseiről, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős európai uniós különleges képviselőnek, Miroslav Lajčáknak nemrégiben a térségben tett látogatásáról.
A miniszterek rövid tanácskozást folytattak még Oroszországról, amelynek során megerősítették, hogy az öt irányadó elv továbbra is igen aktuális, és hogy az EU ezen elvek mentén – a helyzet függvényében – fog válaszlépéseket tenni, korlátozó intézkedéseket bevezetni vagy tárgyalásokat folytatni az országgal. Az uniós vezetők a március 25–26-i videokonferencia keretében megbeszélést tartanak majd az Oroszországgal fennálló kapcsolatokról.
A főképviselő tájékoztatta a minisztereket az EU–Grúzia Társulási Tanács március 16-i üléséről, valamint az országban kialakult politikai válság leküzdése céljából az elmúlt hetekben végzett uniós közvetítési tevékenységekről. A főképviselő ismét hangsúlyozta, hogy a grúz politikai pártok vezetőinek a grúz nép érdekeit kell előtérbe helyezniük, meg kell kötniük a szükséges kompromisszumokat és olyan sürgető kérdésekkel kell foglalkozniuk, mint a koronavírus-járvány, a gazdasági helyreállítás és Grúzia nemzetbiztonsága.
A közelmúltbeli események fényében terítékre került Venezuela kérdése is, különös tekintettel arra, hogy az EU venezuelai küldöttségének vezetőjét kiutasították az országból, amire válaszul az EU nemkívánatos személlyé nyilvánította Venezuela EU melletti képviseletének vezetőjét. A vita során világossá vált, hogy bár lehetséges az ország stabilizálódása és a demokrácia helyreállítása, de folyamatos erőfeszítést igényel.
Végezetül a főképviselő tájékoztatta a minisztereket az Etiópiában kialakult helyzetről, és beszámolt a rendkívüli mértékű emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban az országból naponta érkező hírekről. Az EU továbbra is fokozott nyomást fog gyakorolni az érintett felekre annak érdekében, hogy a humanitárius segítségnyújtás eljuthasson a rászorulókhoz, az emberi jogi jogsértések ügyében független vizsgálat induljon, és hogy Eritrea kivonja csapatait az országból. A főképviselő kiemelte, hogy az EU kész minden rendelkezésére álló külpolitikai eszközt mozgósítani az emberi jogi jogsértések felelőseivel szemben, valamint hogy megbízást adott Pekka Haavisto finn külügyminiszternek arra, hogy egy második küldetés keretében újra ellátogasson a térségbe.
Egyéb
A Tanács határozatot fogadott el az Európai Békekeret létrehozásáról.
A szankciók bevezetésére rendkívül súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések miatt került sor, függetlenül attól, hogy ezeket hol követték, illetve követik el. Az európai uniós szankciók mindegyike megfelel a nemzetközi jognak és a legszigorúbb jogállamisági normáknak.
