Külügyek Tanácsa, 2026. április 21.

Főbb eredmények

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja

A Tanács a mai napon megbeszélést tartott Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújáról Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tartott felszólalását követően, aki áttekintést nyújtott a helyszínen uralkodó helyzetről, valamint Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről.

Az ezt követő miniszteri megbeszélés középpontjában a következő témák álltak: az Ukrajnának – többek között a 2026–2027-es időszakra szóló, 90 milliárd EUR összegű, Ukrajnát támogató hitel révén – nyújtandó támogatás, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás további, átfogó módon történő növelésének módjai, ideértve a 20. szankciócsomagot és további korlátozó intézkedéseket.

Az ülés végén a főképviselő bejelentette, hogy széles körű támogatás mutatkozik az európai biztonsági garanciák negyedik pillérének előmozdítása iránt, amelynek középpontjában a védelmi ágazat reformja, a kiber- és a hibrid fenyegetésekkel szembeni támogatás fokozása, az aknamentesítési erőfeszítések, valamint a háborús veteránok támogatása állnak.

A Tanács továbbá korlátozó intézkedéseket fogadott el két további olyan szervezettel szemben, amelyeket felelősség terhel Oroszország folytatódó hibrid tevékenységeiért, különösen a propagandáért és a dezinformációért, továbbá úgy határozott, hogy a 2027. április 29-ig tartó időszakra meghosszabbítja az uniós korlátozó intézkedések hatályát azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akiket vagy amelyeket felelősség terhel a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és függetlenségének destabilizálására, aláásására vagy fenyegetésére irányuló tevékenységekért.

• Orosz hibrid fenyegetések – az EU jegyzékbe vett két szervezetet információmanipulációs tevékenységek miatt (sajtóközlemény, 2026. április 21.)
• Az EU 2027 áprilisáig meghosszabbította a Moldovai Köztársaságot destabilizáló tevékenységekre tekintettel hozott korlátozó intézkedéseket (sajtóközlemény, 2026. április 21.)
• Oroszország Ukrajna elleni háborúja (háttér-információk)
• Uniós katonai támogatás Ukrajnának (háttér-információk)
• Uniós szolidaritás Ukrajnával (háttér-információk)

A közel-keleti helyzet

Az uniós külügyminiszterek megvitatták a közel-keleti helyzetet a térségben kibontakozó legújabb fejlemények fényében.

Libanon

Az ülés a Navaf Szalámmal, a Libanoni Köztársaság Minisztertanácsának elnökével folytatott nem hivatalos véleménycserével kezdődött, amelynek középpontjában a helyszínen kialakult helyzet és az Izraellel való összetűzések beszüntetéséről szóló megállapodás állt.

A miniszterek hangsúlyozták a konfliktus humanitárius következményeit, és kiemelték Libanon további támogatásának fontosságát.

Irán

A tagállami miniszterek ezt követően az iráni és az Öböl-menti helyzetre összpontosítottak. A főképviselő tájékoztatta a külügyminisztereket a régióban tett közelmúltbeli látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy szorosan együtt kell működni a regionális partnerekkel a biztonság garantálása és a dezeszkaláció biztosítása érdekében.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy folytatni kell a feszültségek csökkentésére és a konfliktus tartós rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.

Az ülés végén a főképviselő bejelentette, hogy politikai megállapodás született az uniós szankciórendszer kiterjesztéséről, amely ezentúl a hajózás szabadságának megsértéséért felelősséggel tartozó személyeket is célba veszi.

• A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az Egyesült Államok és Irán által elfogadott tűzszünetről (2026. április 9.)
• Időrendi áttekintés – Irán és a Közel-Kelet (háttér-információk)
• Uniós szankciók Iránnal szemben (háttér-információk)

Izrael és Palesztina

A Tanács megbeszélést folytatott Izraelről és Palesztináról.

A főképviselő tájékoztatta a minisztereket a kétállami megoldás végrehajtását célzó globális szövetség és az ENSZ ad hoc összekötő bizottsága üléseinek eredményéről, valamint arról, hogy az előző napon ennek társelnöki tisztét ő maga is betöltötte, és újólag megerősítette, hogy a béketervet a 2803. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban hatékonyan végre kell hajtani.

Az Izraellel fennálló kapcsolatokat illetően a főképviselő bejelentette, hogy nem alakult ki egyhangúság a néhány tagállam által benyújtott, az EU-Izrael társulási megállapodás teljes vagy részleges felfüggesztésére irányuló javaslattal kapcsolatban.

Szó esett a ciszjordániai helyzetről és a KBVP-missziók révén megvalósuló uniós szerepvállalásról is.

• Az EU álláspontja a közel-keleti helyzetről (háttér-információk)
• A palesztinoknak nyújtott uniós humanitárius támogatás (háttér-információk)

Szíria

A Tanács – a 2025. május 11-re tervezett első EU–Szíria politikai párbeszédre készülve – megvitatta az országban zajló átmenet támogatásának legjobb módjait.

• Az Európai Tanács következtetései, 2025. március 20.
• Szíria: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2025. június 23.)
• Szíria (háttér-információk)

Dél-Kaukázus

A miniszterek véleménycserét folytattak az EU és a Dél-Kaukázus közötti kapcsolatokról, különös tekintettel az Örményország-Azerbajdzsán békefolyamat fejleményeire. E tekintetben több miniszter is hangsúlyozta, hogy az említett folyamat terén elért előrelépés valódi lehetőséget képvisel a régió számára, és hogy az EU jelentősen fokozza a régióval kapcsolatos támogatását.

A Külügyek Tanácsa emellett – a 2026. május 4–5-én Jerevánban megrendezendő első csúcstalálkozóra készülve – megbeszélést folytatott az EU és Örményország közötti kapcsolatokról, valamint jóváhagyta a csúcstalálkozón elérendő eredményekre vonatkozó célkitűzéseket. A Tanács – a közös biztonság- és védelempolitika keretében és az EU folyamatban lévő örményországi missziója (EUMA) mellett – létrehozta az Európai Unió örmény köztársasági polgári partnerségi misszióját (EUPM Örményország), amellyel a továbbiakban is hozzájárul az Örményország demokratikus rezilienciájának és válságkezelési képességének fokozását célzó erőfeszítésekhez.

• Az EU új örményországi polgári missziót hozott létre, hogy hozzájáruljon az ország rezilienciájának megerősítéséhez (sajtóközlemény, 2026. április 21.)
• Az első EU–Örményország csúcstalálkozót 2026. május 4–5-én rendezik (sajtóközlemény, 2026. március 26.)
• Örményország (háttér-információk)

A miniszterek – figyelembe véve az Európai Tanács elnöke által a 2026. március 11-én Bakuban tett látogatás eredményeit – megbeszélést tartottak az EU Azerbajdzsánnal fennálló kapcsolatairól, valamint az EU és Azerbajdzsán közötti együttműködés esetleges újraindításának paramétereiről.

• António Costának, az Európai Tanács elnökének és Ilham Alijevnek, az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének közös sajtónyilatkozata (2026. március 11.)
• Azerbajdzsán (háttér-információk)

Végül a Tanács áttekintette a grúziai helyzetet, és megvitatta a folyamatban lévő demokratikus visszacsúszásra válaszként adható uniós nyomásgyakorlás kérdését. Az ülés végén a főképviselő hangsúlyozta, hogy a javulásnak semmi jele, továbbá hangsúlyozta, hogy a miniszterek egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: a grúz kormánynak meg kell változtatnia fellépése irányvonalát.

• Grúzia (háttér-információk)

Szudán

A Tanács – annak kapcsán, hogy az ellenségeskedés több mint három évvel ezelőtt, 2023. április 15-én robbant ki – áttekintette a szudáni háború alakulását. Ebben a konfliktusban a szudáni fegyveres erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF), valamint a hozzájuk kapcsolódó milíciák között folytatódnak a harcok, miközben példátlan mértékű emberi jogi jogsértések tapasztalhatók, katasztrofális a humanitárius helyzet, a kényszerű lakóhelyelhagyás okozta válság pedig a legjelentősebb a világon.

A Tanács a Szudánnal foglalkozó harmadik, Berlinben megrendezett, 2026. április 15-i nemzetközi konferenciát követően megbeszélést tartott Szudánról. A rendezvényt az EU Franciaországgal, Németországgal, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és az Afrikai Unióval közösen rendezte meg.

Az EU nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, amelyben megerősíti a Szudán szuverenitása és területi integritása melletti elkötelezettségét, és határozottan elutasít minden olyan egyoldalú kísérletet, amely párhuzamos irányítási struktúrák létrehozására irányul, és amely az ország felosztásának kockázatával járhat.

• Szudán: A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a három éve zajló háború kapcsán (sajtóközlemény, 2026. április 21.)
• A Szudánnal foglalkozó berlini nemzetközi konferencia társrendezőinek közleménye (2026. április 15. – a német szövetségi külügyminisztérium honlapja)
• Az EU és tagállamai több mint 812 millió EUR összegű támogatást ajánlottak fel a szudáni válságra adott válaszként – Európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek (2026. április 15. – Európai Bizottság)
• Szudán (háttér-információk)

Egyéb napirendi pontok és határozatok

Az ülés során Lettország felvetette a 2026. évi Velencei Biennálén való orosz részvétel kérdését.

Litvánia tájékoztatta a Tanácsot a belarusz legfelsőbb bíróság azon közelmúltbeli döntéséről, hogy az Európai Bölcsészettudományi Egyetemet (EHU) „szélsőséges szervezetnek” minősíti.

Végezetül a belga miniszter tájékoztatta a Tanácsot a Nyugat-Balkánon tett látogatásáról.

A Tanács ma következtéseket fogadott el „Az uniós energia- és klímadiplomácia – a szuverenitás megerősítése és a tiszta energiára való globális átállás előmozdítása” címmel.

• A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az uniós energia- és klímadiplomáciáról (sajtóközlemény, 2026. április 21.)