"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Általános Ügyek Tanácsa (kohéziós kérdésekkel foglalkozó ülés), 2021. november 18.
Főbb eredmények
A kohéziós politika a kulcsfontosságú uniós célkitűzések elérését szolgáló egyik leghatékonyabb szakpolitika
A Tanács vitát folytatott a kohéziós politikai programoknak a helyreállításhoz, a versenyképes fenntarthatósághoz, a zöld és digitális átálláshoz, a rezilienciához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz való hozzájárulásáról.
A kohéziós politika egyike az Unió leghatékonyabb és legfontosabb szakpolitikáinak. A kohéziós politika a Covid19-világjárvány kitörésekor a válsághelyzetre való reagálás céljából hatékony mechanizmusnak bizonyult, továbbá lehetővé teszi majd a kiegyensúlyozott helyreállítást, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel szinergiában, aminek köszönhetően senki sem marad magára. Olyan pénzeszközökről van szó, melyeket a polgárok fizettek be az Európai Unió költségvetésébe, így tehát ezeket programok és projektek révén vissza kell juttatni a polgárokhoz.
Zvonko Černač, Szlovénia fejlesztésért és az európai kohéziós politikáért felelős minisztere, a Tanács elnöke
A miniszterek megvitatták az elkövetkező évek lehetőségeit és kihívásait, a megbeszélés során az elnökségi vitaanyagban szereplő kérdésekre összpontosítva.
Különösen a következő két kérdéssel foglalkoztak:
Hogyan ötvözhető a kohéziós politika más uniós eszközökkel annak érdekében, hogy tovább csökkenjenek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek, valamint közép- és hosszú távon javuljon a reziliencia?
Hogyan kezelhetők megfelelően az egyes régiók és területek eltérő szükségletei, illetve hogyan hozható közelebb a kedvezményezettekhez és a polgárokhoz az uniós pénzeszközök végrehajtása?
Elhangzott az a vélemény, hogy a Covid19-világjárvány következtében előállt helyzet óriási kihívást jelent az EU területi kohéziójára nézve.
Az európai kohéziós alapok jelentősen hozzájárulnak a regionális fejlettségbeli egyenlőtlenségek mérsékléséhez az EU-ban és tagállamaiban.
A miniszterek kiemelték: az EU egészének erősebbé és reziliensebbé tétele azonban csak úgy lesz hatékony, ha egyetlen régió sem marad magára.
A fenntartható és inkluzív, illetve a zöld és digitális átállást elősegítő gazdasági helyreállítás megvalósításához a tagállamoknak a legoptimálisabb módon kellene kihasználniuk a Next Generation EU forrásai és a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret révén elérhető, hatalmas finanszírozási csomag nyújtotta lehetőségeket.
A miniszterek ezzel összefüggésben megbeszélést folytattak a 2014–2020-as kohéziós finanszírozás fennmaradó részének, a REACT-EU kezdeményezésnek, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek, valamint az új 2021–2027-es kohéziós politika előirányzatainak – köztük az Igazságos Átmenet Alapnak – a hatékony végrehajtásáról és koordinációjáról.
Következtetések San Marinóról
A miniszterek emellett következtetéseket fogadtak el San Marino Köztársaságnak az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájába (EUSAIR) való bevonásáról. Ez egy makroregionális stratégia, melyet az Európai Tanács 2014-ben hagyott jóvá, továbbá az egyetlen olyan stratégia, amelyhez az elmúlt néhány évben további országok is csatlakozni kívántak.
Az Európai Bizottság San Marino Köztársaság bevonása céljából módosítani fogja a stratégiát, majd a módosított stratégiát benyújtja a Tanácsnak. Az EUSAIR-ban részt vevő összes tagállam kifejezetten üdvözölte San Marino bevonását.
Nagy örömömre szolgál, hogy üdvözölhetem San Marino Köztársaságot az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiája keretében. A régió érdekeinek és lehetőségeinek csak még szélesebb körű bevonás és együttműködés révén lehet teljes mértékben érvényt szerezni. Mostantól kezdve tíz ország vesz részt a stratégiában. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a regionális együttműködés vonzó lehetőség, és konkrét eredményeket hoz.
Zvonko Černač, Szlovénia fejlesztésért és az európai kohéziós politikáért felelős minisztere