Polgári védelem az EU-ban
A világ bármely országa kérhet segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül, ha egy vészhelyzet meghaladja katasztrófareagálási képességeit.
Mit jelent a polgári védelem?
A polgári védelem megelőző intézkedések összessége. Az intézkedések célja enyhíteni a jövőbeli vészhelyzetek vagy katasztrófák hatásait, valamint természeti vagy ember okozta katasztrófák nyomán segítséget nyújtani a rászoruló lakosságnak.
A katasztrófa jellegétől függően a segítségnyújtás különböző formákat ölthet, így jelenthet például:
- kutatási-mentési műveleteket
- tűzoltást erdőtüzek és lakott területen bekövetkezett tüzek esetén
- egészségügyi személyzet rendelkezésre bocsátását
- orvostechnikai felszerelést és gyógyszereket
- víztisztítást
- ideiglenes menedékhelyek biztosítását
- az uniós polgárok biztonságos hazaszállítását
Súlyos katasztrófák esetén az érintett ország hatóságai gyakran túlterheltek, és reagálási képességük korlátozott. Ezért rendkívül fontos, hogy uniós szinten olyan koordinált reagálási képesség álljon rendelkezésre, amely:
- képes biztosítani a segítség célba juttatását
- kiküszöböli a szükségtelen párhuzamos erőfeszítéseket
Hogyan működik az uniós polgári védelmi mechanizmus?
Az EU az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra adott válaszintézkedéseket. A mechanizmus céljai:
- megerősíteni az együttműködést a nemzeti polgári védelmi hatóságok között
- fokozni a lakosság körében a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos tájékozottságot és a katasztrófákra való felkészültséget
- gyors, hatékony és koordinált segítséget biztosítani az érintett lakosság számára
A 27 tagállamon kívül több nem uniós ország is részt vesz a mechanizmusban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus operatív központja a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC). A hét minden napján, napi 24 órában nyomon követi a világ minden táján bekövetkező eseményeket, és koordinálja az EU katasztrófaelhárítási erőfeszítéseit.
A polgári védelmi műveleteket a Kopernikusz-program katasztrófakezelési szolgáltatása által készített műholdas térképek is segítik. A Kopernikusz által nyújtott időszerű és pontos térinformatikai információknak köszönhetően könnyebb kijelölni az érintett területeket és megtervezni a katasztrófaelhárítási műveleteket.
A mechanizmusnak része egy európai polgári védelmi eszköztár is. Ez a tagállamok által önkéntesen, előzetes kötelezettségvállalás keretében rendelkezésre bocsátott eszközök összessége, amely eszközök azonnal mozgósíthatók az Unión belül vagy azon kívül.
2019-ben az EU létrehozta a rescEU-képességet, amely a következőket foglalja magában:
- tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flotta
- evakuálásra használható mentőrepülőgépek
- sürgősségi orvosi csapatok és tábori kórházak
- orvosi felszerelésekből álló készletek és mobil laboratóriumi kapacitások
- vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensekre való reagálást szolgáló felderítési, mentesítési és készletfelhalmozási kapacitások
- ideiglenes menedékhelyek
- szállítás és logisztika
Az uniós polgári védelmi mechanizmus emellett segíti a nemzeti hatóságok katasztrófa-felkészültségi és -megelőzési tevékenységeinek koordinálását, és hozzájárul a bevált gyakorlatok cseréjéhez.
A Tanács 2021 májusában új rendeletet fogadott el, amely megerősíti a mechanizmust annak érdekében, hogy a jövőben még hatékonyabban lehessen reagálni a kihívásokra.
Az új jogszabály további kapacitásokról rendelkezik, amelyeknek köszönhetően bővül a rescEU-képesség, és az EU a határain belül és kívül egyaránt jobban tudja kezelni az új kockázatokat.
2023 novemberében az EU határozatot fogadott el a tűzoltó repülőgépek és helikopterek 2027 végéig történő finanszírozásáról.
- A Tanács határozatot fogadott el a tűzoltó repülőgépek és helikopterek finanszírozásáról (sajtóközlemény, 2023. november 13.)
- Polgári védelem: a Tanács új szabályokat fogadott el a katasztrófareagálás megerősítése érdekében (sajtóközlemény, 2021. május 10.)
- RescEU (az Európai Bizottság angol és francia nyelvű oldala)
Uniós polgári védelem élesben
Az Egyesült Nemzetek Szervezete és ügynökségei, valamint más nemzetközi szervezetek mellett a világ bármely országa igénybe veheti az uniós polgári védelmi mechanizmust, amennyiben egy veszélyhelyzet meghaladja reagálási képességeit.
A segítségnyújtás iránti kérelem nyomán az ERCC koordinálja és mozgósítja a tagállamok által kínált segítséget vagy szakértelmet.
2001 óta az uniós polgári védelmi mechanizmust több mint 770 alkalommal aktiválták az EU-n belül és kívül.
A közelmúltban például az alábbi események nyomán aktiválta az EU a mechanizmust:
- Oroszország Ukrajna elleni háborúja
- közel-keleti konfliktus
- erdőtüzek és áradások Európában
- földrengés Törökországban és Szíriában (2023)
- a Covid19-járvány okozta egészségügyi szükséghelyzet (2020–2022)
- repatriálás Afganisztánból (2021)
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
Oroszország katonai agressziójára válaszul az EU az uniós polgári védelmi mechanizmus eddigi legnagyobb műveletét koordinálja.
Valamennyi uniós ország, továbbá Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Norvégia, Szerbia és Törökország is nyújt anyagi támogatást Ukrajnának, többek között az alábbiak formájában:
- orvosi eszközök
- áramfejlesztő generátorok
- menedékhelyekhez szükséges felszerelések és védőruházat
- tűzoltó berendezések
- élelmiszerek és vízszivattyúk
Az EU logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában, hogy hatékonyabban juttassa el az eszközöket Ukrajnába.
Tekintettel arra, hogy Ukrajnában óriási szükség van orvosi eszközökre, az EU mozgósította stratégiai rescEU-képességeit. Az EU továbbá koordinálja a sürgős kezelésre szoruló ukrán betegek egészségügyi evakuálását is, és ehhez külön orvosi központot nyitott a lengyelországi Rzeszów városában.
A Covid19 okozta egészségügyi szükséghelyzet
A Covid19-világjárvány idején az EU mind Európa-szerte, mind világszerte segített koordinálni és finanszírozni orvosi felszerelések és kapcsolódó termékek szállítását.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus történetében 2020 és 2022 között érkezett a legtöbb aktiválási kérelem: a mechanizmust 260 alkalommal aktiválták a Covid19 okozta egészségügyi szükséghelyzet miatt.
A segítségnyújtás a következőket foglalta magában:
- védőmaszkok, védőkesztyűk, védőruházat és védőszemüvegek adományozása
- orvosi csoportok és orvosi felszerelések
- oltóanyagok
- a betegek határokon átnyúló kezelése
- az Európai Unión kívüli országokban rekedt uniós polgárok hazajuttatása
Polgári védelem és éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá, intenzívebbé és tartósabbá válnak.
A Tanács ezért 2022 márciusában következtetéseket fogadott el, amelyekben szorgalmazza, hogy a polgári védelmi rendszereket még inkább igazítsák hozzá az éghajlatváltozás következményeihez, mind a megelőzés, mind pedig a felkészültség, a reagálás és a helyreállítás terén.
Ezzel összefüggésben a Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:
- ruházzanak be a kutatásba és az innovációba
- biztosítsák, hogy nemzeti szinten elegendő kapacitás álljon rendelkezésre
- mozdítsák elő a lakosság felkészültségét
E következtetések fontos lépést jelentenek az EU rezilienciájának fokozása terén.
Az éghajlatváltozás életekben és pénzben mérve is drága (Infografika)
A Tanács polgári védelmi munkacsoportja
A Tanácson belül a polgári védelmi munkacsoport (PROCIV) vitatja meg a polgári védelemmel kapcsolatos kérdéseket, így például:
- a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatokat
- a konkrét kérdésekkel foglalkozó tanácsi következtetéseket
- a hozzájárulásokat a nemzetközi fórumokon zajló tárgyalásokhoz
Emellett szakpolitikai kérdésekről és konkrét témákról is tárgyal. A munkacsoport elnöki feladatait a Tanács soros elnöksége látja el, amely egyúttal elkészíti a munkaprogramot is.
Legutóbbi frissítés: 2025. augusztus 1.