Időrendi áttekintés – Jogszabálycsomag a digitális szolgáltatásokról

Mikuláš Bek cseh Európa-ügyi miniszter és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke aláírta a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendeletet.

A rendelet célja egyrészt védeni a digitális teret a jogellenes tartalmak terjedésével szemben, másrészt garantálni a felhasználók alapvető jogainak védelmét. A rendelet azt az elvet követi, hogy ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie,, és az Unióban szolgáltatásokat nyújtó valamennyi online közvetítőre alkalmazandó lesz.

A Tanács véglegesen jóváhagyta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt. A digitális szolgáltatásokról szóló, a digitális szabályozás terén világelső jogszabály várhatóan biztonságosabb online környezetet fog teremteni. Egyetlen másik jogalkotási aktus sem ennyire nagyratörő a platformok és az online felügyelet szabályozását illetően, miközben a belső piac alapelveinek megőrzésére is törekszik.

E jogszabály célja egyrészt védeni a digitális teret a jogellenes tartalmak terjesztésével szemben, másrészt pedig garantálni a felhasználók alapvető jogainak védelmét. A jogszabály egyértelmű felelősségi köröket és elszámoltathatóságot határoz meg a közvetítő szolgáltatók, így például a közösségi média, az online piacterek, az online platformok és a keresőmotorok tekintetében.

• Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: a Tanács véglegesen jóváhagyta a felhasználók online térben való védelmére vonatkozó szabályokat (sajtóközlemény, 2022. október 4.)

Mikuláš Bek cseh Európa-ügyi miniszter és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke aláírta a digitális piacokról szóló jogszabályt.

A digitális piacokról szóló javaslat célja a versenyképes és méltányos digitális ágazat biztosítása az innovációnak, a magas színvonalú digitális termékeknek és szolgáltatásoknak, a tisztességes áraknak, valamint a magas minőségnek és a választási lehetőségeknek az említett ágazatban való előmozdítása érdekében.

A javaslat a „kapuőr” néven is ismert online óriásplatformokra irányul, amelyek olyan alapvető platformszolgáltatásokat tartanak ellenőrzés alatt, mint például az online piacterek, az alkalmazás-áruházak, az internetes keresőmotorok, a közösségi hálózatok stb.

A Tanács a digitális piacokról szóló jogszabály révén véglegesen jóváhagyta a méltányos és versenyképes digitális ágazatra vonatkozó új szabályokat.

A digitális piacokról szóló jogszabály egyenlő digitális versenyfeltételeket teremt, és egyértelművé teszi a nagy online platformok („kapuőrök”) jogait és a rájuk vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy egyikük se élhessen vissza pozíciójával. A digitális piac európai uniós szintű szabályozása biztosítani fogja, hogy a digitális ágazat méltányos és versenyképes legyen, és így a vállalatok és a fogyasztók is kiaknázhassák a digitális világ kínálta lehetőségeket.

• A digitális piacokról szóló jogszabály: a Tanács véglegesen jóváhagyta a tisztességes online versenyre vonatkozó új szabályokat (sajtóközlemény, 2022. július 18.)

A Tanács és a Parlament ideiglenes politikai megállapodást ért el a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról. A jogszabály célja biztosítani, hogy a digitális térben ne legyenek jelen jogellenes áruk, tartalmak és szolgáltatások, továbbá garantálni az alapvető jogok védelmét az online térben.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az EU-ban a világ bármely tájáról szolgáltatást nyújtó online vállalkozásokra kell majd alkalmazni. A szabályok az érintett közvetítő szolgáltató társadalmi hatásának, szolgáltatásának és méretének függvényében változnak.

• A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: a Tanács és az Európai Parlament által elért ideiglenes megállapodásnak köszönhetően az internet biztonságosabb hellyé válhat az európai polgárok számára (sajtóközlemény, 2022. április 23.)

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló jogszabályról, amely azt hivatott biztosítani, hogy a digitális ágazatot nagyobb méltányosság és fokozottabb verseny jellemezze.

A digitális piacokról szóló jogszabály világos szabályokat határoz meg a nagy online platformokra vonatkozóan. Célja annak biztosítása, hogy a felhasználók nagy száma tekintetében „kapuőrként” működő nagy online platformok ne élhessenek vissza ezzel a pozícióval az e felhasználókhoz hozzáférni kívánó vállalkozások kárára.

• A digitális piacokról szóló jogszabály: megállapodás született a Tanács és az Európai Parlament között (sajtóközlemény, 2022. március 25.)

A Tanács általános megközelítést alakított ki a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról. Ez a digitális vonatkozású javaslat kulcsfontosságú a tekintetben, hogy biztonságosabb online tér jöjjön létre az uniós polgárok és vállalkozások számára. Ehhez az olyan kihívások kezelésével fog hozzájárulni, mint például a hamisított áruk terjedése, a kiberfenyegetések vagy a dezinformáció.

A jogszabályjavaslat fő célja, hogy védje az internetfelhasználókat az illegális termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve a jogellenes tartalmakkal szemben, valamint, hogy biztosítsa alapvető jogaik online védelmét. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azt az elvet követi, hogy ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie, célja pedig, hogy kiterjessze és pontosítsa azon online vállalkozások közös felelősségi körét, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak az EU-ban.

• Ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie: a Tanács kialakította álláspontját a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról (sajtóközlemény, 2021. november 25.)

A Tanács általános megközelítést alakított ki a digitális piacokról szóló jogszabályról, amely központi szerepet játszik a technológiai nagyvállalatok szabályozásában és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében az uniós vállalkozások számára.

A digitális piacokról szóló javaslat célja egy versenyképes és méltányos digitális ágazat biztosítása abból a célból, hogy elősegítse az innovációt, a magas színvonalú digitális termékeket és szolgáltatásokat, a tisztességes árakat, valamint a magas színvonalat és a választási lehetőségeket a digitális ágazatban. A javaslat a „kapuőr” néven is ismert online óriásplatformokra irányul, amelyek olyan alapvető platformszolgáltatásokat tartanak ellenőrzés alatt, mint például az online piacterek, az alkalmazás-áruházak, az internetes keresőmotorok, a közösségi hálózatok stb.

• A technológiai nagyvállalatok szabályozása: a Tanács megállapodott arról, hogy fokozni kell a versenyt a digitális szférában (sajtóközlemény, 2021. november 25.)

Az Európai Tanács ülésén az uniós vezetők felhívták a figyelmet arra, hogy a digitális transzformáció fontos szerepet tölt be a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség szempontjából, valamint hangsúlyozták, hogy inkluzív és fenntartható digitális politikákra van szükség, és kiemelt figyelmet kell fordítani a digitális készségek és oktatás területére.

Az uniós vezetők felszólítottak az Európai Bizottság „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programjának gyors megvizsgálására, a Tanácsot és az Európai Parlamentet pedig arra ösztönözték, hogy a lehető leghamarabb jussanak ambiciózus megállapodásra a barangolásról szóló rendeletről, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról és a digitális piacokról szóló jogszabályról. Emellett áttekintették a legfontosabb – az ágazati adatterekre, a mesterséges intelligenciára, az európai digitális személyazonossági keretre és az európai mikrocsip-ökoszisztémára irányuló – jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban elért eredményeket.

Ami a kiberbiztonság területét illeti, az uniós vezetők megbeszélést folytattak a demokratikus értékeket aláásó rossz szándékú kibertevékenységek jelentős fokozódásáról, valamint megerősítették, hogy az EU elkötelezett a nyitott, szabad, stabil és biztonságos kibertér mellett. Ezt szem előtt tartva felszólítottak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló felülvizsgált irányelvre, a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelvre, valamint a kiberdiplomáciai eszköztárra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munka előmozdítására.

• Az Európai Tanács következtetései, 2021. október 21–22.

A miniszterek az elnökség által készített feljegyzés alapján első alkalommal tartottak irányadó vitát a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály azon szempontjairól, amelyeket szükségesnek tartanak egyrészt a digitális egységes piac megerősítéséhez, másrészt ahhoz, hogy létre lehessen hozni egy biztonságosabb online teret, ahol az alapvető jogok védelmet élveznek, a verseny pedig tisztességes és szabad.

Hangsúlyozták, hogy egyértelmű, időtálló és arányos szabályokra van szükség, amelyek megfelelően ötvözik a jogbiztonságot és a rugalmasságot, és emellett előmozdítják az innovációt és a versenyt az uniós digitális egységes piacon. A projekt sikerének egyik zálogaként pedig az uniós szintű, az érintett nemzeti hatóságok bevonásával működő hatékony végrehajtási mechanizmusokat nevezték meg.

• Versenyképességi Tanács, 2021. május 27–28.

Az uniós vezetők az Európai Tanács 2020. október 1-jei és 2-i rendkívüli ülésén a digitális átalakulás kérdésével is foglalkoztak.

Az uniós vezetők kijelentették, hogy várakozással tekintenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló, 2020 végéig előterjesztendő bizottsági javaslat elé. Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy 2021 márciusáig dolgozzon ki egy olyan átfogó „digitális iránytűt”, amely meghatározza az EU 2030-ra elérendő, a digitalizációval kapcsolatos konkrét törekvéseit. Az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak legalább 20%-a áll majd rendelkezésre a digitális átállás céljaira, és ezt többek között a kkv-k is felhasználhatják. E forrásoknak – az EU hosszú távú költségvetése alapján rendelkezésre álló forrásokkal együtt – például az alábbi célkitűzések elérését kell elősegíteniük:

• a digitális technológiák következő generációjának európai kifejlesztéséhez nyújtott támogatás, beleértve a szuperszámítógépeket és a kvantuminformatikát, a blokklánc-technológiát stb.
• kapacitások fejlesztése a stratégiai jelentőségű digitális értékláncokban, különös tekintettel a mikroprocesszorokra
• a nagy kapacitású és biztonságos hálózati – többek között üvegszálas és 5G- – infrastruktúrák kiépítésének felgyorsítása
• az EU azon képességének javítása, hogy megvédje magát a kiberfenyegetésekkel szemben
• a digitális technológiák kiaknázása a nagyratörő uniós környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében
• az oktatási rendszerek digitális kapacitásainak fejlesztése

A Covid19-világjárvány még élesebben rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a digitális átállást Európában. (…) A valódi digitális egységes piac kiépítése olyan saját keretet biztosít majd Európa számára, amely lehetővé teszi az európai vállalkozások növekedését és tevékenységük kiterjesztését. Az Európai Tanács következtetései

• Az Európai Tanács rendkívüli ülése, 2020. október 1–2.