"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács az űradatok jobb felhasználására szólít fel a válságkezelés javítása érdekében
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a műholdas adatok felhasználásáról. E következtetésekben a Tanács:
hangsúlyozza a Föld-megfigyelési és más űradatok fontosságát a reziliencia és a válságra való felkészültség szempontjából
kiemeli a fokozott együttműködés és az összes rendelkezésre álló műholdas adat – állami, magán és kereskedelmi – felhasználásának szükségességét az éghajlatváltozás, a katasztrófák és az európai és globális biztonságot befolyásoló válságok jobb kezelése érdekében
felszólít a mesterséges intelligencia és más technológiák használatára a jobb adatfeldolgozás érdekében
biztonsági intézkedéseket ajánl a lehetséges fenyegetések (például kiberfenyegetések) ellen
A Tanács következtetéseket fogadott el az űrpolitikának Európa versenyképességéhez való hozzájárulásáról
A Tanács következtetéseket fogadott el „Európa versenyképességének az űrpolitika révén történő megerősítéséről”.
A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy a világűr szerepe egyre fontosabb számos, az EU előtt álló társadalmi-gazdasági kihívás és szakpolitika összefüggésében, így a zöld megállapodás, a digitális átmenet és az EU általános versenyképessége tekintetében.
Ezen túlmenően:
kiemeli, hogy fokozni kell az űradatok felhasználását
az űrágazat erőteljesebb fejlesztésére szólít fel mind az állami, mind a magánberuházások biztosítása és növelése révén
hangsúlyozza, hogy a világűr létfontosságú szerepet játszik a kritikus infrastruktúrák védelme szempontjából
sürgeti az európai űrágazat és a globális együttműködési partnerségek bővítését
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az első uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról
A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU hosszú idő óta elkötelezett a nemzetközi jog és az ENSZ keretében meghatározott értékek és irányadó elvek iránt, és megerősítette, hogy az uniós tagállamok készek folytatni az űrtevékenységek teljes spektrumát lefedő normák, szabályok és elvek kidolgozására irányuló munkát.
A Tanács az űrforgalom-irányítás európai megközelítését szorgalmazza
A Tanács következtetéseket fogadott el a világűr méltányos és fenntartható hasznosításáról egy olyan időszakban, amikor az űrpályák az űrobjektumok növekvő mennyisége miatt egyre túlterheltebbé válnak.
A következtetésekben a Tanács:
mérséklő intézkedésekre szólít fel a meglévő űrszemét nyomon követése és kezelése érdekében
a kapacitások megerősítését javasolja, például az Európai Unió űrmegfigyelési és nyomonkövetési szolgáltatásának az EU Űrprogramügynökségével együttműködésben történő hozzájárulása révén, hogy ezzel is előmozdítsa az űrforgalom-irányítás uniós megközelítésének megvalósítását.
elismeri, hogy a világűr globális közjó, amelynek minden állam számára szabadon feltárhatónak és hasznosíthatónak kell lennie
A Tanács elfogadta a világűrbe telepített biztonságos konnektivitási rendszer kiépítését célzó programot
A miniszterek rendeletet fogadtak el a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási programról. A program meghatározza az Európai Unió által az „IRIS²” (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite, a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a biztonságot szolgáló műholdas infrastruktúra) elnevezésű uniós műhold-konstelláció kiépítése során követendő célokat. Az IRIS² 2027-re lehetővé teszi majd az ultragyors és rendkívül biztonságos kommunikációs szolgáltatások nyújtását.
A világűrbe telepített biztonságos konnektivitási rendszer segítségével erősödni fog az EU rezilienciája és szuverenitása, mivel a kormányok felhasználhatják azt a következőkhöz:
a kritikus infrastruktúrák védelme
megfigyelés
a külső fellépések támogatása
válságkezelés
A program hozzájárul továbbá az EU digitális átállásához, és megerősíti az uniós műholdas kommunikációs rendszerek versenyképességét.
A miniszterek következtetéseket fogadtak el az űrforgalom-irányításról és a Kopernikusz programról
A miniszterek következtetéseket fogadtak el az űrforgalom-irányítás uniós megközelítéséről, hangsúlyozva az uniós űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése terén meglévő uniós kapacitások megerősítésének, valamint a jogalkotás és a szabványosítás koordinálásának a fontosságát. Ezeknek köszönhetően az Unió erőteljesebb hangon szólalhat meg a nemzetközi színtéren az űrforgalom-irányítás témájában.
Az űrforgalom-irányítás uniós megközelítése csökkenteni fogja az ütközések kockázatát és biztosítja, hogy a világűr továbbra is biztonságos és fenntartható maradjon.
A Tanács emellett következtetéseket fogadott el „A Kopernikusz jövője 2035-ig” címmel annak érdekében, hogy segítsen a program jövőjének előkészítésében. E dokumentumban a Tanács 2035-ig felrajzolja a Kopernikusz program jövőképét, valamint politikai iránymutatást fogalmaz meg számára a következő három pillérre építve: a zöld megállapodás, a digitális átállás és a biztonság, amelyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa reziliensebbé váljon.
A Tanács következtetéseket fogadott el a polgárok szolgálatában álló űrágazatról
A Tanács következtetéseket fogadott el a polgárok szolgálatában álló űrágazatról, amelyekben hangsúlyozza: fontos, hogy az űrágazatban valamennyi tagállamból részt vegyenek érdekelt felek, valamint hogy az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti kapcsolatok erősödjenek.
Az űrágazat az egyik leggyorsabban növekvő technológiai ágazat az EU-ban, azonban az európai űrágazat kapacitásai egyenlőtlenül oszlanak el. A következtetésekben a Tanács kiemeli, hogy fel kell venni az induló innovatív vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat a részt vevő érdekelt felek közé, mivel segíthetik az olyan globális kihívások kezelését, mint az éghajlatváltozás és a biztonsági problémák.
New Space a polgárok szolgálatában – A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket fogadott el a New Space ágazatra vonatkozó európai megközelítés szükségességéről, amely lendületet adhat egy innovatív és versenyképes uniós űrágazat kiépüléséhez. A polgárok szolgálatában álló New Space ágazat elősegítheti az EU-ban a zöld és digitális átállást és megerősítheti Európa rezilienciáját, ugyanakkor a polgárok igényeire is reagál.
Űrpolitika az európai part menti területeken élő polgárok szolgálatában – A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket fogadott el arról, hogy teljes mértékben ki kell aknázni az EU Kopernikusz, Galileo és EGNOS űrprogramjában rejlő potenciált az éghajlatváltozás hatékonyabb mérséklése és az európai part menti területeken élő polgárok életminőségének javítása érdekében.
Uniós űrprogram: a Tanács elfogadta első olvasatbeli álláspontját
A Tanács elfogadta első olvasatbeli álláspontját az Unió 14,8 milliárd EUR összértékű űrprogramjának a 2021–2027-es időszakra való létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan.
A társjogalkotók között tavaly decemberben létrejött politikai megállapodásnak megfelelően az Európai Parlament várhatóan 2021 áprilisában első olvasatban jóváhagyja a Tanács álláspontját. A hivatalos elfogadást követően a rendelet alkalmazása visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kezdődik.
„Az űrtevékenység kulcsfontosságú az európai stratégiai autonómia szempontjából”
Charles Michel elnök nyitóbeszédben köszöntötte a 2021. január 12–13-án megrendezett 13. Európai Űrkonferencia résztvevőit. A „Space embracing a changing world: green, digital, resilience & security” címmel megrendezett konferencia témája az volt, hogy az űrtevékenység milyen fontos szerepet tölt be a zöld és digitális átállás, a reziliencia és a biztonság alakításában. Az elnök beszédében kiemelte: az űrágazat fontos szerepet tölt be a zöld és digitális átállást, valamint Európa nagyobb stratégiai autonómiájának biztosítását célzó átfogó uniós stratégiában.
Európa már most is fontos szereplő a világűrben. Ha erősebbé és magabiztosabbá kívánunk válni a globális színtéren, erősítenünk kell űrtevékenységünket is. [...] Űrágazatunk fejlesztése segíteni fog stratégiai autonómiánk megerősítésében, ami véleményem szerint generációnk első számú célja.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
2020
December 16.
Uniós űrprogram: a Tanács elnöksége politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a 2021–2027-es időszakra szóló, következő uniós űrprogram létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról.
A program számára (folyó áron) 14,8 milliárd EUR (2018-as árakon számítva 13,2 milliárd EUR) pénzügyi keretösszeget különítettek el a következő lebontásban:
Galileo és EGNOS: 9 milliárd EUR
Kopernikusz: 5,4 milliárd EUR
világűr-megfigyelés (SSA) és állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM): 442 millió EUR
A szöveget 2020. december 18-án, pénteken vizsgálat/politikai jóváhagyás céljából benyújtják a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának. A Tanács és az Európai Parlament politikai jóváhagyását követően ez a szöveg képezi majd a rendeletjavaslat második olvasatban történő majdani elfogadásának alapját.
A miniszterek megbeszélést folytattak Európának a globális űrgazdaságban betöltött szerepéről
Az űrpolitikáért felelős miniszterek videokonferencia keretében nem hivatalos véleménycserét folytattak Európának a globális űrgazdaságban betöltött szerepéről. Megvitatták, hogy az EU miként tudná fokozni űrágazatának versenyképességét, és hogyan játszhatna nagyobb szerepet a nemzetközi szabályozási rendszerek alakításában.
A miniszterek – a 2020. november 11-én elfogadott következtetések alapján – előkészítették az Űrtanács tizedik ülését is, amelyre ugyanazon a napon, szintén videokonferencia keretében került sor.
Végezetül nyugtázták a soron következő portugál elnökség (2021 első félévére szóló) űrpolitikai munkaprogramját.
A Tanács erőteljesebb uniós űrpolitikát szorgalmaz
A Tanács következtetéseket fogadott el a globális űrgazdaság alapelveinek meghatározásában való európai részvételről az EU és az Európai Űrügynökség közötti Űrtanács tizedik ülésére készülve, melyre 2020. november 20-án kerül majd sor.
A következtetésekben a Tanács fontos iránymutatást nyújt a jövőbeli európai űrpolitika számára.
A Tanács nyugtázza, hogy egy rendkívül versenyképes európai űripar és ellátási lánc látszik kiépülni, amely lehetővé teszi, hogy Európa is kivegye a részét az űrgazdaság globális növekedéséből és ahhoz hozzá is járuljon. Az összes szereplőt felszólítja: törekedjenek annak biztosítására, hogy az űrágazatban egyenlő globális versenyfeltételek jöjjenek létre és érvényesüljön a nyitott gazdaság elve.
A Tanács kiemeli, hogy Európának technológiailag függetlenné kell válnia, valamint emlékeztet annak fontosságára, hogy Európa továbbra is biztonságos, autonóm, megbízható, költséghatékony és megfizethető hozzáféréssel rendelkezzen a világűrhöz. Külön kitér az űrforgalom-irányítás és az űrrel kapcsolatos kiberbiztonság kérdésére.
E célkitűzések elérése céljából a Tanács hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak, az Európai Űrügynökségnek és tagállamaiknak összehangoltan kell eljárniuk az európai űrpolitika megerősítése érdekében.
Űrpolitika a fenntartható gazdaságért: a Tanács következtetéseket fogadott el
A Tanács következtetéseket fogadott el az űrpolitikának a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről, két fő témára összpontosítva:
a világűr a hosszú távú, fenntartható növekedés szolgálatában
oktatás és készségek az űrpolitika szolgálatában
A Tanács hangsúlyozta, hogy a jövő nemzedékek igényeinek kielégítése és az európai versenyképesség biztosítása érdekében elő kell mozdítani a fenntartható európai űrágazat kialakítását.
A Tanács továbbá felkérte az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt és az iparral, a kutatószervezetekkel és a tudomány képviselőivel összefogásban azonosítsa a jövőben jelentkező szakember- és készséghiányokat és fontolja meg a lehetséges megoldások kidolgozását és célzott kezdeményezések elindítását.
A miniszterek megvitatják az űrágazatnak az Unió talpra állításában betöltendő szerepét
A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy miként lehetne fokozni az űrkutatási alkalmazások gazdasági, környezeti és társadalmi előnyeit. A miniszterek ezenkívül megvitatták, hogy az űradatok, -szolgáltatások és -technológiák hogyan járulhatnak hozzá az EU fenntartható fejlődéséhez, valamint a Covid19-válságból való kilábaláshoz.
Az űrtechnológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak azáltal, hogy megoldásokat kínálnak, és segítik társadalmainkat a jelenlegi és az esetleges későbbi válságok leküzdésében. Értékes eszközként szolgálnak azon erőfeszítéseinkhez, amelyek társadalmaink ellenállóképesebb és fenntarthatóbb fejlődésének az előmozdítására irányulnak. Ezért megfelelő finanszírozást és emberi erőforrásokat fogunk biztosítani az űrágazat számára annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse szuverenitását a világűrben.
Blaženka Divjak, horvát tudományügyi és oktatási miniszter
Űrtechnológiai megoldások a fenntartható Északi-sarkvidékért: a Tanács következtetéseket fogadott el
A Tanács következtetéseket fogadott el az űrbe telepített szolgáltatásoknak a fenntartható Északi-sarkvidék szempontjából betöltött szerepről.
Az uniós miniszterek arra ösztönözték az Európai Bizottságot és az Európai GNSS Ügynökséget, hogy aktívan működjenek együtt az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetével (EUMETSAT).
Az EU jelenleg alakítja ki a 2021–2027-es időszakra szóló űrpolitikai programját. Az állandó képviselők megerősítették azt a közös értelmezést, amelyet a Tanács elnöksége és az Európai Parlament alakított ki az EU űrprogramjáról szóló rendelettervezetről.
Az új rendelettel a jogalkotók célja, hogy:
biztosítsák a világűrből nyert adatok és az azokra épülő szolgáltatások jó minőségét, valamint naprakész és biztonságos voltát
az említett adatok felhasználása és szolgáltatások igénybevétele révén Unió-szerte fellendítsék a növekedést és a munkahelyteremtést
növeljék az EU biztonságát és stratégiai autonómiáját
megszilárdítsák az EU vezető szerepét az űrágazatban
Az uniós űrprogram pénzügyi és további vonatkozásairól a következő többéves pénzügyi keretről, azaz az EU hosszú távú költségvetéséről folytatott tárgyalások során döntenek majd.
A Tanács megállapodott az EU űrprogramjára vonatkozó álláspontjáról
Az állandó képviselők megállapodtak az EU jövőbeli űrprogramjáról szóló rendelettervezetre vonatkozó tanácsi álláspontról. Ezzel megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel.
A jogalkotó egyik legfőbb célja az új rendelettel az, hogy a világűrből nyert adatok és az azokra épülő szolgáltatásokjó minőségűek, naprakészek és biztonságosak legyenek.
A miniszterek megvitatták az európai űrpolitika jövőjét, különös tekintettel a digitális egységes piacra.
A digitális gazdaság fényében az űrkutatás fokozottan jelentős szerepet játszik. Egy olyan láthatatlan infrastruktúráról van szó, amelyet adatok és információk szerzésére és terjesztésére használnak. Ez együtt jár az üzleti modellek új formáinak megjelenésével.
Emil Karanyikolov, Bulgária gazdasági minisztere
A Tanács előmozdítja az uniós űrprogramok végrehajtását
A Tanács megvitatta az uniós űrprogramokkal kapcsolatos további lépéseket, és következtetéseket fogadott el a Kopernikusz program félidős értékeléséről.
A miniszterek megállapították, hogy a Galileo és a Kopernikusz kiemelt program már most is hozzájárul az európai polgárok jóllétéhez és az uniós gazdaság növekedéséhez. Hozzátették, hogy az űradatok fontos lehetőségeket rejtenek magukban a foglalkoztatási lehetőségek javítása szempontjából.
A Tanács vitát tartott az európai űrstratégia végrehajtásáról, és következtetéseket fogadott el, amelyek elősegítik majd a stratégia végrehajtását.
A miniszterek kiemelték, hogy az EU Galileo és Kopernikusz űrprogramjai jó példái annak, hogy az európai integráció milyen előnyökkel és pozitívumokkal járhat nemcsak az uniós polgárok, hanem az egész világ számára.
A Tanács üdvözölte az új európai űrstratégiát, amelyet az Európai Bizottság 2016. október 26-án javasolt.
A miniszterek nyilvános vitát tartottak a stratégiában foglalt azon intézkedésekről, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak az európai polgárok és társaságok számára, és jelentős kedvező hatást gyakorolnak az uniós versenyképességre.
EU: középpontban a világűrből nyert adatok kínálta előnyök
A Tanács megvitatta, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés célját szem előtt tartva miként javíthatjuk az európai űrprogramok keretében szerzett űradatok felhasználását.
A megbeszélés eredményei hozzájárulást nyújtanak majd a 2016 őszén nyilvánosságra hozandó „Űrstratégia Európa számára” elnevezésű bizottsági kezdeményezéshez.
A miniszterek kiemelték, hogy a világűrből nyert adatok, valamint az azokra épülő alkalmazások és -szolgáltatások – a digitális gazdaság gyors fejlődésével ötvözve – hatalmas előnyöket kínálhatnak:
Európa már most is fontos szereplő a világűrben. Ha erősebbé és magabiztosabbá kívánunk válni a globális színtéren, erősítenünk kell űrtevékenységünket is. [...] Űrágazatunk fejlesztése segíteni fog stratégiai autonómiánk megerősítésében, ami véleményem szerint generációnk első számú célja.
Az űrtechnológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak azáltal, hogy megoldásokat kínálnak, és segítik társadalmainkat a jelenlegi és az esetleges későbbi válságok leküzdésében. Értékes eszközként szolgálnak azon erőfeszítéseinkhez, amelyek társadalmaink ellenállóképesebb és fenntarthatóbb fejlődésének az előmozdítására irányulnak. Ezért megfelelő finanszírozást és emberi erőforrásokat fogunk biztosítani az űrágazat számára annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse szuverenitását a világűrben.