A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű
A stratégiai iránytű iránymutatást és közös jövőképet nyújt az EU biztonság- és védelempolitikájának 2030-ig történő megerősítéséhez.
Mi a stratégiai iránytű?
A Tanács 2022. március 22-én hagyta jóvá a stratégiai iránytűt – mindössze néhány héttel azután, hogy Oroszország teljes inváziót indított Ukrajna ellen.
A stratégiai iránytű tulajdonképpen egy cselekvési terv, amely közös stratégiai jövőképet és konkrét célkitűzéseket határoz meg az EU biztonság- és védelempolitikájának 2030-ig történő megerősítése érdekében. Olyan fenyegetésekre és kihívásokra hivatott választ adni, mint a geopolitikai verseny, a gazdasági rivalizálás, a technológiai fejlődés, a dezinformáció és a klímaválság.
Sokoldalú megközelítés keretében integrálja a diplomáciát, a humanitárius segítségnyújtást, a fejlesztési együttműködést, az éghajlat-politikai fellépést, az emberi jogok védelmét, a gazdasági támogatást és a kereskedelempolitikát.
A biztonság- és védelempolitika valamennyi aspektusára kiterjedő stratégiai iránytű a cselekvést, a védelmet, a beruházást és a partnerséget szolgáló négy pilléren nyugszik.
Cselekedjünk: helyszíni jelenlét és szerepvállalás
Az EU növelni kívánja polgári és katonai eszközeinek kapacitását, hogy partnerei igényeihez igazítva, gyorsabban fel tudjon lépni, valamint világszerte megerősítse az EU válságkezelésben betöltött kulcsszerepét.
Ruházzunk be: költsünk többet, költsünk hatékonyabban
Az EU felkészültté kívánja tenni védelmét: célja, hogy integrált, innovatív, versenyképes és reziliens európai védelmi technológiai és ipari bázissal és erősebb európai védelmi iparral rendelkezzen.
Védjük meg: a fenyegetések előre jelzésére való képesség a polgárok védelme érdekében
Az EU célja, hogy reziliensebbé váljon, és ezáltal garantálni tudja a vitatott stratégiai színterekhez való szabad, biztonságos és védett hozzáférést, meg tudja védeni az uniós polgárokat, és világszerte támogatni tudja partnereit.
Lépjünk partnerségre: az erő és a reziliencia egyik fő forrása
Az EU a kölcsönös előnyök és a fokozott együttműködés biztosítása érdekében kiterjeszti és elmélyíti a partnereivel világszerte fennálló, testreszabott módon kialakított kétoldalú, regionális és többoldalú partnerségeket.
Előrelépés a számok tükrében
A stratégiai iránytű 2022-es jóváhagyása óta az EU-nak jelentős előrehaladást sikerült elérnie mind a négy pillér tekintetében:
Cselekedjünk!
- működésbe lép az uniós gyorstelepítésű kapacitás, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan reagáljon a válságokra és fenyegetésekre (2025)
- elindul a Vörös-tenger és az Öböl-menti térség biztonságát fokozó új tengeri művelet, az EUNAVFOR ASPIDES (2024)
- elindul az EU örményországi missziója (2023)
- elindul az EU moldovai partnerségi missziója (2023)
- elindul a Guineai-öböl nyugat-afrikai országait támogató biztonsági és védelmi kezdeményezés, amely testreszabott polgári és katonai szakértelemmel nyújt segítséget az érintett országoknak (2023)
- elindul az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (2022)
Ruházzunk be!
- a ReArm Europe terv / Készenlét 2030 előterjesztése (2025)
- az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) elfogadása és a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása (2025)
- folyamatban lévő tárgyalások az európai védelmi ipari programmal kapcsolatosan (2025)
- a tagállamok védelmi kiadásai elérték a 326 milliárd EUR-t, amelyből 102 milliárd EUR irányult védelmi beruházásokra (2024)
- az uniós költségvetésen belül 300 millió EUR a közös védelmi beszerzések támogatására, valamint 500 millió EUR a lőszergyártás fellendítésére (2023)
Védjük meg!
- a felkészültségi unióról szóló stratégia előterjesztése (2025)
- hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok felállítása a tagállamoknak és a partnereknek történő segítségnyújtás érdekében (2024)
- a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztár kidolgozása a demokratikus folyamatokat fenyegető veszélyek kezelése érdekében (2024)
- a kiberrezilienciáról szóló jogszabály és a kiberszolidaritásról szóló jogszabály elfogadása (2024)
- intézkedések elfogadása az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosításáról (NIS 2), valamint a kritikus szervezetek rezilienciájáról (2023)
- az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiának és az uniós kibervédelmi politikának, valamint az EU felülvizsgált tengeri védelmi stratégiájának az elfogadása (2023)
Lépjünk partnerségre!
- biztonsági és védelmi partnerségek aláírása nem uniós országokkal (2024–2025)
- együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezetével az EU–ENSZ együttműködés közös prioritásainak megvalósítása céljából (2022–2024)
- a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum megrendezése, amelyen nemzetközi partnerek, az uniós tagállamok védelmi miniszterei és más érdekelt felek vettek részt (2023–2024)
- a harmadik EU–NATO együttes nyilatkozat aláírása (2023)
- együttműködés regionális partnerekkel, így például az Afrikai Unióval, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével és az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal
- intenzívebb párbeszéd és együttműködés a kulcsfontosságú kétoldalú partnerekkel
További információk
Uniós védelmi készültség
Az uniós védelem számokban
Állandó strukturált együttműködés (PESCO)
Legutóbbi frissítés: 2025. augusztus 28.