Skip to content

Együttműködés az EU és az ENSZ között

Az EU elkötelezett a multilateralizmus mellett, amelynek egy erős és hatékony ENSZ képezi a sarokkövét. Az EU Tanácsa évente elfogadja az ENSZ-ben és az ENSZ Közgyűlésében képviselendő uniós prioritásokat.

Az EU és az ENSZ

Az EU és az ENSZ elkötelezettek egy olyan multilaterális rendszer fenntartása mellett, amely mindenki javát szolgálva alakítja a nemzetközi kapcsolatokat. Ez az elkötelezettség abból a meggyőződésből ered, hogy a nemzetközi közösségnek – ahhoz, hogy reagálni tudjon a globális válságokra, kihívásokra és fenyegetésekre – egyetemes szabályokon és értékeken alapuló, hatékony multilaterális rendszerre van szüksége.

Az évek során az EU szoros kapcsolatot épített ki az ENSZ-szel. Az EU részt vesz az ENSZ Közgyűlésének éves ülésszakain, és az ENSZ-hez akkreditált küldöttségekkel rendelkezik Genfben, New Yorkban, Párizsban, Rómában és Bécsben.

Az EU és az ENSZ számos különböző területen és kérdésben folytat együttműködést. Ezek közé tartoznak az emberi jogok, a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, a digitális kérdések, a békeépítés, a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a humanitárius segítségnyújtás, a korrupcióval és a bűnözéssel szembeni küzdelem, a globális egészségügyi biztonság előmozdítása, a migrációs áramlások kezelése, valamint a munkaügyi kérdések.

António Guterres, az ENSZ főtitkára 2023 márciusában részt vett az Európai Tanács ülésén. E csúcstalálkozó alkalmával úgy az európai vezetők, mint a főtitkár hangsúlyozták, hogy az EU és az ENSZ közötti együttműködés döntő szerepet tölt be a legfontosabb globális kihívások kezelésében.

A Tanács ülésén a tagok ismételten megerősítették, hogy teljes mértékben elkötelezettek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az abban foglalt alapelvek iránt. Ez rendkívül fontos, kiváltképp napjainkban, amikor Oroszország az Ukrajna elleni agressziós háborújában – melyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése határozottan és ismételten elítélt – folyamatosan megsérti ezeket az alapelveket. António Guterres az Európai Tanács 2024. márciusi ülésén is részt vett.

Az EU és az ENSZ zászlaja, előttük békét jelképező olajág.

Az ENSZ számára biztosított uniós pénzügyi támogatás

Az EU és tagállamai együttesen a legnagyobb pénzügyi hozzájárulást nyújtják az ENSZ rendszereihez.

Az uniós tagállamok közösen finanszírozzák az ENSZ rendes költségvetésének egynegyedét, az EU és tagállamai pedig együttesen az ENSZ ügynökségeihez, alapjaihoz és programjaihoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások egyharmadát biztosítják.

2013 és 2024 között az EU összesen több mint 33 milliárd EUR-t különített el ENSZ-ügynökségek, -alapok és -programok számára, ennek 18%-át az Élelmezési Világprogram (WFP), 13%-át az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP), 14%-át az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), 10%-át az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR), 45%-át pedig más ügynökségek, alapok és programok számára.

2023-ban az ENSZ rendszerébe hozzávetőlegesen ekkora összegben érkeztek hozzájárulások:

2024-ben az EU az eddigi legmagasabb összegű, mintegy 3,9 milliárd euróra rugó önkéntes hozzájárulást nyújtotta az ENSZ-nek.

Részvétel az ENSZ különböző szerveiben

Az ENSZ Közgyűlése

Az ENSZ Közgyűlése az ENSZ fő tanácskozó, döntéshozó és képviseleti szerve. Az ENSZ mind a 193 tagállama tagja a Közgyűlésnek, és abban egyenlő szavazati joggal bírnak. Az EU megerősített megfigyelői státusszal rendelkezik.

Ez lehetővé teszi, hogy csatlakozzon a vitákhoz, előterjesztéseket nyújtson be, részt vegyen a tárgyalásokban, valamint minden szeptemberben az általános vitában is. Az EU különleges státusza nem biztosít számára szavazati jogot. Ugyanakkor az EU koordinációs szerepet tölt be a 27 tagállama között, így azok egységes álláspontot tudnak képviselni.

Ennek megfelelően az Európai Tanács elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság, továbbá az Európai Uniónak az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett működő, New York-i képviselete az ENSZ Közgyűlésében előterjesztheti az EU és tagállamai álláspontját.

Emellett az EU-nak jogában áll egy alkalommal reagálni az uniós állásponttal kapcsolatos felszólalásokra, valamint szóban javaslatokat terjeszthet elő, és módosításokat javasolhat. Ez a lehetőség semelyik másik megfigyelő számára nem áll rendelkezésre.

Amikor az EU 2011-ben megerősített megfigyelői státuszt kapott, megállapodás született arról, hogy az Unió nevében az Európai Tanács elnöke szólal fel a Közgyűlésen.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a nemzetközi béke és biztonság szavatolására hivatott legfőbb globális szerv. Öt állandó és tíz nem állandó tagja van, utóbbiakat a Közgyűlés kétéves időtartamra választja meg.

Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely állandó hellyel rendelkezik a Biztonsági Tanácsban. Az uniós jog arra kötelezi a Biztonsági Tanács uniós tagjait, hogy egységesen fellépve mozdítsák elő és védjék az Unió álláspontját és érdekeit.

Uniós prioritások az ENSZ-ben

A Tanács minden évben következtetéseket fogad el az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritásokról.

A Közgyűlésben képviselendő prioritások

Az ENSZ-közgyűlés 80. ülésszakán (2025. szeptember – 2026. szeptember) képviselendő prioritásokról szóló, 2025 júniusában elfogadott következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti a nemzetközi jogon – többek között az ENSZ Alapokmányán – alapuló multilateralizmus iránti elkötelezettségét, és elismeri a béke és a biztonság, az emberi jogok és a fenntartható fejlődés közötti szerves kapcsolatot.

Az EU vállalja, hogy továbbra is kiszámítható, megbízható és hiteles partner marad, amely elkötelezett amellett, hogy globális megoldásokat találjon a közös kihívásokra, többek között a jövőt szolgáló paktum végrehajtása révén.

Az EU készen áll arra, hogy együttműködjön partnereivel, és előmozdítsa az ENSZ reformját, amelyet az ENSZ főtitkára indított el az „ENSZ80-kezdeményezéssel”.

Az EU-t aggodalommal töltik el a nemzetközi békét és biztonságot érintő fokozódó és sokrétű fenyegetések, ezért továbbra is elkötelezett aziránt, hogy világszerte megőrizze és helyreállítsa az igazságos és tartós békét és a stabilitást.

Az EU folytatja az összes emberi jog tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesítésének megerősítésére irányuló munkáját.

Az EU-nak az ENSZ szintjén való fellépését a következő évben az alábbi átfogó prioritások fogják irányítani:

  • a nemzetközi jogon alapuló multilaterális rendszernek és az emberi jogok egyetemességének a támogatása
  • az ENSZ-rendszer fellendítését célzó átfogó reformok előmozdítása, valamint a hatékony partnerségek kialakítására való törekvés
  • az ENSZ béke- és biztonsági architektúrájának megerősítése
  • a fenntartható fejlődés előmozdítása a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel összhangban
  • bolygónk hármas válságának kezelése

Az emberi jogi fórumokon képviselendő prioritások

Az ENSZ emberi jogi fórumain 2026-ban képviselendő uniós prioritásokról szóló következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy az EU rendíthetetlenül elkötelezett az emberi jogok – mindenütt és mindenki számára történő – egyetemes tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése mellett.

A Tanács kiemelte, hogy a nemzetközi jogot – az ENSZ Alapokmányát is beleértve – minden körülmények között tiszteletben kell tartani, továbbá hogy a többoldalú fórumokon az EU minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy fellépjen az emberi jogok érvényesülésének visszaszorításával szemben.

Az EU prioritásai:

  • Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, valamint az Oroszországban és Belaruszban elkövetett emberi jogi jogsértések
  • az emberi jogok megsértése a megszállt palesztin területeken és Iránban
  • a békés és inkluzív demokratikus átmenet Venezuelában
  • az Afganisztánra vonatkozó elszámoltathatósági mechanizmus

Az EU emellett a büntetlenség megszüntetésére és az elszámoltathatóság biztosítására, valamint a civil társadalmi térre is kiemelt figyelmet fog fordítani.

A Tanács kiemelte, hogy a béke, a biztonság, az emberi jogok, a jólét és a fenntartható fejlődés mindenki számára történő biztosításának legjobb eszközeit a hatékony és inkluzív – az Egyesült Nemzetek Szervezete köré szerveződő – multilaterális intézmények jelentik.

Az EU és az ENSZ közötti együttműködés területei

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2015-ben elfogadott menetrendje információkkal szolgál az EU belső és külső szakpolitikai döntéshozatalának jelentős részéhez. Több fontos uniós kezdeményezéshez – például az európai zöld megállapodáshoz és a „Global Gateway” kezdeményezéshez – az ENSZ menetrendjében szereplő 17 fenntartható fejlődési cél nyújt iránymutatást.

A hivatalos fejlesztési támogatás döntő szerepet játszik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend megvalósításában, és az EU és tagállamai elkötelezettek amellett, hogy az EU megőrizze pozícióját mint e támogatás globálisan legjelentősebb nyújtója.

Béketámogató műveletek és válságkezelés

Az EU és az ENSZ partnerként vesznek részt a szabályokon alapuló világrend, valamint a sürgető globális kihívásokra adott többoldalú megoldások előmozdításában. A kölcsönös előnyökön, kölcsönösségen és közös felelősségvállaláson alapuló szoros együttműködés erősíti az EU és az ENSZ – gyakran egymással párhuzamosan, ugyanabban az országban végrehajtott – missziói és műveletei közötti koherenciát, és fokozza azok eredményességét.

2003-ban az EU és az ENSZ együttes nyilatkozatot adott ki a válságkezelés terén megvalósuló EU–ENSZ együttműködésről. A két szervezet azóta még szorosabbra fűzte a béketámogató műveletek és a válságkezelés terén meglévő stratégiai partnerségét. A Tanács 2025. október 20-án következtetéseket hagyott jóvá az EU és az ENSZ közötti, a békére és biztonságra irányuló stratégiai partnerség továbbfejlesztéséről.

Emberi jogok

Az EU és az ENSZ azzal, hogy támogatják az emberijog-védők munkáját, küzdenek a megkülönböztetés ellen, és megerősítik a demokratikus intézményeket, együttműködnek az emberi jogok globális előmozdítása és védelme érdekében.

Az EU az ENSZ emberi jogi rendszerének rendíthetetlen támogatója, és elkötelezett amellett, hogy érvényt szerezzen az emberi jogok egyetemlegességének és oszthatatlanságának.

Humanitárius segítségnyújtás

Az EU szorosan együttműködik az ENSZ-szel a sürgősségi segélyek célba juttatása, a megrongálódott infrastruktúra helyreállítása, valamint az ember okozta katasztrófák vagy természeti katasztrófák – így például fegyveres konfliktusok, illetve aszályok, árvizek, földrengések és hurrikánok – által sújtott, veszélyeztetett népességcsoportok támogatása terén.

Az EU eddig több mint 110 országba szállított humanitárius segélyt, amely minden évben emberek millióihoz jut el. Az EU és tagállamai a világ legjelentősebb adományozói a humanitárius segítségnyújtás terén.

Éghajlatváltozás és környezetvédelem

Az EU és az ENSZ szorosan együttműködnek az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével szembeni küzdelem terén. Együttműködést folytatnak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, a földdel és az óceánokkal való fenntartható gazdálkodással, valamint a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia végrehajtásával kapcsolatban is.

A Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítása során az EU nagy hangsúlyt fektet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és az európai zöld megállapodás összehangolására is.

Globális egészség és kormányzás

Az EU és az ENSZ több egészségügyi kérdésben is együttműködnek, és arra törekszenek, hogy megoldást találjanak a globális egészségügyi kihívásokra, előmozdítsák a népegészségügyet, és javítsák a globális egészségügyi biztonságot. E célkitűzések mindegyike része az EU globális egészségügyi stratégiájának.

Az EU és tagállamai nyújtják a legtöbb finanszírozást az ENSZ egészségügyi ügynökségének, a WHO-nak.

További információk:

Témák

Legutóbbi frissítés: 2026. január 30.