Az emberi jogok védelme és előmozdítása
Az emberi jogok központi jelentőséggel bírnak az EU külső tevékenységében. Az Európai Unió elkötelezett az emberi jogok világszerte történő védelme és előmozdítása iránt.
Az EU emberi jogok iránti elkötelezettsége
Az uniós szerződések
Az emberi jogok tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapértéke, és az uniós külkapcsolatokban is rendkívül fontos szempont.
Az EU az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – tiszteletben tartásának értékein alapul.
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke
Az uniós szerződések kimondják, hogy az EU nemzetközi szintű fellépését ugyanazok az elvek vezérlik, amelyek az Uniót életre hívták; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.
Alapjogi Charta
Az uniós jog végrehajtásakor az uniós intézményeknek és szerveknek, valamint az uniós tagállamoknak kötelező az Alapjogi Chartában foglaltak szerint eljárniuk. Az EU külkapcsolataiban is tiszteletben kell tartaniuk a Chartát.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az emberi jogok európai egyezménye
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948. december 10-én fogadták el. Ez a dokumentum nyitotta meg az utat az emberi jogokra vonatkozóan ma rendelkezésünkre álló nemzetközi joganyag kidolgozása előtt. A nyilatkozat fontos hivatkozási alapot jelentett azok számára, akik megszövegezték az emberi jogok európai egyezményét. Az egyezmény aláírására 1950. november 4-én nyílt meg a lehetőség, hatálybalépésére pedig 1953. szeptember 3-án került sor.
Az emberi jogok európai egyezményét mind a 27 uniós tagállam aláírta. Az egyezményhez való csatlakozás az uniós szerződésekből eredő kötelezettség az EU számára.
Emberi jogi politika
Az EU arra törekszik, hogy az emberi jogokat minden külső tevékenységébe beépítse, a kereskedelem-, a migrációs és a környezetvédelmi politikát is ideértve. Az általa aláírt megállapodások mindegyikének összhangban kell állnia az emberi jogokkal.
Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv
Az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében világszerte végzett munkája során az EU számára az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv szolgál iránymutatásul, amelyet 2020 novemberében fogadott el a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan. Az EU 2024. május 27-én úgy határozott, hogy 2027-ig meghosszabbítja a cselekvési terv hatályát.
A terv öt cselekvési irányvonalat jelöl ki:
- védelemben kell részesíteni az egyéneket, és elő kell segíteni önrendelkezésüket
- reziliens, inkluzív és demokratikus társadalmakat kell kiépíteni
- elő kell mozdítani az emberi jogokat és a demokráciát érvényre juttató globális rendszer létrejöttét
- az új technológiákat illetően ki kell aknázni a lehetőségeket és kezelni kell a kihívásokat
- közös munkával kell eredményeket felmutatni
- A Tanács következtetései az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervről (2024. május 27.)
- Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2027)
Az emberi jogokról és a demokráciáról szóló éves jelentések
Az emberi jogokról és a demokráciáról szóló éves jelentés átfogó áttekintést ad az uniós erőfeszítésekről és eredményekről. Azt is áttekinti, milyen kihívásokkal szembesül az EU, miközben annak előmozdításán fáradozik, hogy világszerte tiszteletben tartsák az emberi jogokat, érvényre juttassák a demokratikus elveket, és minden egyén méltóságát és szabadságát megvédelmezzék.
Az EU emberi jogi különleges képviselője
Az EU emberi jogi különleges képviselőjének az a feladata, hogy fokozza az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát, láthatóságát és következetességét az Unió külső tevékenységében, továbbá hogy pozitív narratívát alakítson ki az emberi jogokkal kapcsolatban.
Azon túl, hogy együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével, a képviselő:
- betölti az elnöki tisztet a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédek során
- a politikai együttműködés elmélyítésére törekszik az érintett partnerekkel
- felhívja a figyelmet a sürgős válaszlépést igénylő emberi jogi jogsértésekre
- előmozdítja a nemzetközi humanitárius jognak való megfelelést
- munkájával támogatja a nemzetközi büntetőbíráskodást
Jelenleg Kajsa Ollongren az emberi jogokért felelős különleges képviselő.
Az EU emberi jogi iránymutatásai
Az EU több emberi jogi iránymutatást is elfogadott, amelyekben útmutatásokat fogalmaz meg az uniós döntéshozók, az uniós tagállamok és a világszerte működő uniós küldöttségek számára azt illetően, hogyan kell átültetni az uniós prioritásokat a gyakorlatba.
Az iránymutatások kitérnek a kínzással és rossz bánásmóddal, a halálbüntetéssel, valamint a nők és lányok elleni erőszakkal szembeni küzdelemre, továbbá a vallás és meggyőződés szabadságára, a gyermekek jogaira, az LMBTI-személyek emberi jogai maradéktalan gyakorlásának védelmezésére és az online és offline véleménynyilvánítás szabadságára.
- Kínzás és bántalmazás
- Halálbüntetés
- A vallás és meggyőződés szabadsága
- A gyermekek jogai
- A fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek
- A megkülönböztetés tilalma
- Az LMBTI-személyek védelme
- Nők elleni erőszak
- A véleménynyilvánítás szabadsága
- Nemzetközi jog
- Emberijog-védők
- Biztonságos ivóvíz
További információk:
Az uniós emberi jogi politika végrehajtása
Az Európai Uniónak eszközök széles skálája áll a rendelkezésére ahhoz, hogy megvalósítsa emberi jogi politikáját. Ezek közé tartoznak az emberi jogi párbeszédek, a nyilatkozatok, illetve a multilaterális fórumokon, projektekben és programokban való részvétel egyéb formái, valamint az uniós választási megfigyelő missziók.
Emberi jogi párbeszédek
Az EU rendszeres jelleggel párbeszédet folytat nem uniós országokkal és országok regionális csoportosulásaival az emberi jogokról. A párbeszédre minden esetben az emberi jogi párbeszédekre vonatkozó európai uniós iránymutatásoknak megfelelően kerül sor, amelyeket a Tanács 2001-ben fogadott el, és legutóbb 2021-ben aktualizált.
A Tanács kiértékeli az adott országban fennálló emberi jogi helyzetet, és következtetések elfogadása útján határoz arról, helyénvaló-e párbeszédet indítani.
Az évek során az EU hozzávetőleg 60 országgal és regionális csoportosulással indított párbeszédet az emberi jogok témájában. A párbeszéd platformot biztosít az emberi jogi aggályok felvetéséhez, a bevált módszerek megosztásához és a két-, illetve többoldalú együttműködés megerősítéséhez.
Részvétel multilaterális fórumokon
A Tanács feladata, hogy meghatározza az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós stratégiai prioritásokat. E célból évente egyszer következtetéseket fogad el, melyekben felvázolja, hogy az EU milyen főbb cselekvési irányvonalakat kövessen – többek között az Emberi Jogi Tanácsban.
A 2025 januárjában elfogadott következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta: ahhoz, hogy a jogszabályok és a normák nagyobb erővel bírjanak, mint a konfliktusok, mindenkinek el kell köteleznie magát a multilateralizmus és a nemzetközi rend mellett, amelyek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll. E cél elérése érdekében az EU továbbra is együtt fog működni a világ valamennyi régiójával, és fokozni fogja az együttműködést a hasonlóan gondolkodó országokkal.
Emellett nagy hangsúlyt helyez majd az elszámoltathatóságra is, és fokozni fogja a nemek közötti egyenlőségre irányuló erőfeszítéseket. Az EU folytatni fogja az arra irányuló munkáját, hogy világszerte felszámolja és megelőzze az emberi jogok további megsértését, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával és a közel-keleti, különösen a gázai helyzettel összefüggésben.
- Az ENSZ emberi jogi fórumai: a Tanács jóváhagyta az uniós prioritásokat (sajtóközlemény, 2025. január 27.)
- Együttműködés az EU és az ENSZ között
Az „Emberi jogok és demokrácia” tematikus program
Az „Emberi jogok és demokrácia” tematikus program egyike a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – az EU külső tevékenységi forrásaira vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló uniós program – alá tartozó programoknak. Költségvetése 1,5 milliárd EUR.
A program cselekvési függetlenséget biztosít, mivel közvetlen együttműködést irányoz elő az emberijog-védőkkel és a helyi civil társadalmi szervezetekkel, anélkül, hogy ehhez a nemzeti hatóságok jóváhagyására lenne szükség.
Ezen túlmenően globális hatókörrel rendelkezik, világszerte működik – nemzeti, regionális és nemzetközi szinten –, és az Európai Unió határain kívül bárhol felhasználható az emberi jogok támogatására.
Választási megfigyelő missziók
Az uniós választási megfigyelő missziók alapvető elemét képezik azoknak az európai uniós intézkedéseknek, amelyek célja, hogy világszerte előmozdítsák a demokráciát, az emberi jogokat és a civil társadalom részvételét.
A választási megfigyelő missziók arra irányulnak, hogy:
- növeljék a választásokba vetett közbizalmat
- ösztönözzék a polgárok részvételét
- megakadályozzák a csalást
- megalapozottan, pártatlanul és tényszerűen értékeljék a választási folyamatot
Azt a célt is szolgálják, hogy hosszú távon:
- javítsák az általános választási keretrendszert és a választási környezetet
- megerősítsék az állami intézmények függetlenségét és elszámoltathatóságát
- a jó kormányzás támogatása révén fokozzák a partnerországok rezilienciáját
- enyhítsék a választásokkal kapcsolatos potenciális konfliktusokat
2000 óta az EU több mint 180 választási megfigyelő missziót telepített több mint 65 országba.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által lefedett régiók kivételével az Európai Unió világszerte telepít választási megfigyelő missziókat. Az uniós tagállamokban az EBESZ kíséri figyelemmel a választási folyamatokat.
- Választási megfigyelő missziók (Európai Külügyi Szolgálat)
- Választási megfigyelés (Európai Bizottság)
Az emberi jogokkal kapcsolatos szankciók
A világszerte elkövetett emberi jogi visszaélésekre és jogsértésekre válaszul az EU szankciókat szabhat ki személyekkel és szervezetekkel szemben.
Lásd még
Emberi jogok
Alapvető jogok az EU-ban
Az emberi jogok megsértése miatt bevezetett szankciók
Legutóbbi frissítés: 2026. május 28.