A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály: referencia a stratégiai „nettó zéró” technológiai termékek gyártási kapacitása vonatkozásában
Az EU fokozni fogja a tiszta technológiák gyártását az Unióban.
A Tanács 2024 májusában elfogadta a „nettó zéró” iparról szóló jogszabályt.
E jogszabálynak köszönhetően gyorsabban lehet majd haladni az EU 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak és a klímasemlegességre való átállásnak a megvalósítása felé, és egyúttal:
- az uniós ipar versenyképessége is erősödik
- minőségi munkahelyek jönnek létre
- támogatást kapnak az EU energiafüggetlenségi törekvései
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály: referencia a stratégiai „nettó zéró” technológiai termékek gyártási kapacitása vonatkozásában
A „nettó zéró” iparról szóló jogszabály céljai:
- az azon kulcsfontosságú termékek gyártási kapacitásába történő beruházások előmozdítása, amelyek biztosítják az EU klímasemlegességi céljainak elérését
- egyszerűsített jogi keret létrehozása az Unióban lévő „nettó zéró” iparágak számára
- 2030-ra az Unión belüli igények 40%-ának az EU-n belül előállított tiszta technológiákkal való kielégítése
E célok azon klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez igazodnak, amelynek értelmében 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
A stratégiai „nettó zéró” technológiák listája három szempont figyelembevételén alapul:
- érett „nettó zéró” technológiák
- hozzájárulás a dekarbonizációhoz és a versenyképességhez
- ellátásbiztonsági kockázat megléte
Példák a stratégiai „nettó zéró” technológiákra
- Fotovoltaikusnapenergia-technológiák és naphőenergia-technológiák
- cél 2025-re több mint 320 GW-nyi, 2030-ra pedig 600 GW-nyi új fotovoltaikusnapenergia-kapacitás telepítése
- aminek eredményeként: Európában 60 milliárd EUR éves GDP-növekmény és 400 000 új munkahely jöhet létre
- Szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák
- a kapacitásnak a 2022. évi 204 GW-ról 2030-ra több mint 500 GW-ra kell majd nőnie
- 2030-ra az energia legalább 42,5%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia
- Elemek, illetve akkumulátorok
Begyűjtési célértékek:
-
- a hordozható elemek, illetve akkumulátorok esetében 2027-re 63%, 2030-ra pedig 73%
- a könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok esetében 2028-ra 51%, 2030-ra pedig 61%
- a lítiumra vonatkozó anyaghasznosítási célkitűzés 2027-re 50%, 2030-ra pedig 80%
- Hőszivattyúk
- 2021: hőszivattyút használó meglévő épületek = 2 millió egység
- 2025: hőszivattyút használó meglévő épületek = 3 millió egység + új épületek: 1,2 millió egység
- 2030: hőszivattyút használó meglévő épületek = 5 millió egység + új épületek: 1,5 millió egység
- az előrejelzések szerint 2030-ra a hőszivattyúknak köszönhetően legalább 21 milliárd köbméterrel csökken majd Európa épületfűtési célú gázkereslete
- Megújuló hidrogén
- a hidrogén az EU energiaszerkezetén belül mintegy 2%-os arányt képvisel
- 2050-re a hidrogén Európa energiaszerkezetén belül elérheti a 20%-os arányt; ezen belül pedig a közlekedés energiakeresletének 20–50%-át, míg az iparénak 5–20%-át teheti ki
- Biometán és biogáz
- 2021-ben a biogáz- és biometán-termelés Belgium földgázfogyasztásával megegyező energiamennyiséget, 196 TWh-t tett ki
- az EU biometán-termelésének 2030-ra el kell kérnie az évi 35 milliárd köbmétert (m3)
- Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT)
- a CLT 2030-ra várhatóan 80 millió tonna szén-dioxidra nő majd, 2040-ben pedig eléri a legalább 300 millió tonnát
- az EU területén, annak kizárólagos gazdasági övezeteiben és kontinentális talapzatán található tárolóhelyeken besajtolt szén-dioxid éves mennyiségének el kell érnie legalább az 50 millió tonna kapacitást
- A villamosenergia-hálózat technológiái
- 2024-re az uniós fogyasztók 77%-a rendelkezik majd okosmérővel a villamos energia, 44%-a pedig a gáz esetében
AZ ALÁBBIAK RÉVÉN:
- gyorsabb engedélyezési eljárások a „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek építésére, bővítésére, megváltoztatására és működtetésére vonatkozóan
- az 1 GW-nál kisebb éves kapacitású projektek esetében 12 hónap
- a nagyobb projektek esetében 18 hónap
- támogatás „egyablakos ügyintézési rendszer” keretében
- egyszerűsített jogi keret az Unióban lévő „nettó zéró” iparágak számára
- az innováció ösztönzése: a korai szakaszban történő innováció támogatása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz támogatni az innovációt ún. „nettó zéró” szabályozói tesztkörnyezetek létrehozásával
- a piacokhoz való hozzáférés a fogyasztói kereslet élénkítése és közbeszerzés révén
- „Nettó Zéró” Európa Platform: koordinációs mechanizmus a rendelettel kapcsolatos kérdéseket érintő megbeszélések, információcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása céljából
- készségfejlesztés (készségfejlesztő akadémiák): az európai „nettó zéró” ipar számára szükséges szakképzett munkaerő fejlesztése és minőségi munkahelyek teremtése
Globális piac
A „nettó zéró” technológiák globális piacának értéke 2030-ra mintegy évi 600 milliárd EUR lesz
Forrás: Európai Bizottság, Edelman Global Advisory, Carbon Gap
Legutóbbi frissítés: 2024. február 6.