"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az új banki és pénzforgalmi technológiák átformálják a pénzügyi szolgáltatási ágazatot. Az EU – az innováció fellendítése révén – versenyképes pénzügyi ágazatot hoz létre, ugyanakkor olyan szabályokat állapít meg, amelyek biztosítják a pénzügyi stabilitást és a fogyasztóvédelmet.
Mik azok a digitális pénzügyi szolgáltatások?
A digitális pénzügyi szolgáltatások a digitális technológiáknak – különösen a digitális főkönyvi technológiának és az eszközök tokenizációjának – a pénzügyi tevékenységekre való alkalmazását jelentik.
A fogyasztók és a vállalkozások egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a digitális pénzügyi szolgáltatásokra, és ezt a tendenciát a Covid19-világjárvány is felgyorsította. A digitális innováció átalakítja a pénzügyi ágazatot, a mobil bankolástól kezdve az e-kereskedelmen és az érintéses fizetésen keresztül egészen a vagyonkezelésig és a kriptovalutákig.
Ez az átalakulás új lehetőségeket teremt a vállalatok számára a fejlődésre és az innovációra, ezáltal segíti a növekedést és új munkahelyeket teremt. Ugyanakkor kockázatokkal is jár, különösen a kiberbiztonság, a tiltott tevékenységek finanszírozása, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás tekintetében.
Az EU arra törekszik, hogy kiaknázza a digitális pénzügyi szolgáltatások előnyeit, ugyanakkor kezelje az azokkal járó kockázatokat is. Célja, hogy versenyképes és innovatív pénzügyi ágazatot hozzon létre, gondoskodjon a fogyasztók védelméről, és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az ágazatban erős európai piaci szereplők töltsék be a vezető szerepet.
A digitális pénzügyi szolgáltatások a strukturális átalakulás katalizátorai lehetnek a tőkebevonás, -allokáció, -elszámolás és -felügyelet tekintetében. Csökkenthetik a távolságot a megtakarítók és az innovátorok, a kisvállalkozások és a mély tőkealapok, valamint a nemzeti piacok és a valódi európai egységes piac között. Ez hatékonyabb tőkeallokációhoz és a pénzügyi rendszer költségeinek csökkenéséhez – azaz összességében a reálgazdaság jobb finanszírozásához – vezethet.
Kirjákosz Pjerakákisznak, az eurócsoport elnökének levele António Costához, az euróövezeti csúcstalálkozó elnökéhez, 2026. március 11.
Mi az a megosztott főkönyvi technológia és az eszközök tokenizációja?
A megosztott főkönyv tágan meghatározva nem más, mint egy decentralizált és konszenzusos alapon megosztott adatbázis, amelyen keresztül az egyes ügyletek validálására sor kerül. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos pénzügyi piaci architektúra helyébe – amely a tranzakciók és az eszközök tulajdonjogának nyilvántartására szolgáló egységes nyilvántartásra épül – számítógépes „csomópontok” hálózata lép.
A megosztott főkönyvi technológiára (DLT) építve teret nyer a pénzügyi eszközök „tokenizációja”, ami azt jelenti, hogy az eszközöket olyan kódblokkok formájában bocsátják ki, tárolják és forgalmazzák, amelyek tartalmazzák az eszköz valamennyi jellemzőjét és az eszközzel végrehajtott tranzakciókra vonatkozó algoritmusokat/szabályokat. Ez az eljárás először a kriptoeszközök esetében jelent meg, de egyre növekvő mértékben alkalmazzák a „hagyományos” pénzügyi eszközök, így például kötvények, befektetési alapok, részvények és áruk esetében is.
Digitális euró
A digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődésével párhuzamosan az EU arra törekszik, hogy bevezesse a digitális eurót, azaz a digitális formában megjelenő központi banki fizetőeszközt, amelyet az Európai Központi Bank – a hagyományos készpénz mellett – lakossági felhasználásra bocsát ki.
A digitális euró nem lépne a bankjegyek és érmék helyébe, hanem kiegészítené azokat. A polgárok és a vállalkozások választhatnák ezt a fizetési módot is, miközben fennmaradna a készpénzzel való fizetés lehetősége is.
A digitális euró támogatná az EU digitális pénzügyi rendszerét azáltal, hogy újabb, innovatív és biztonságos fizetőeszközként szolgál.
Ugyanakkor hozzájárulna Európa stratégiai autonómiájához is, mivel csökkentené a nem európai fizetési megoldásoktól való függést, és megerősítené az uniós pénzforgalmi rendszer rezilienciáját.
Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank a nagykereskedelmi digitális euró bevezetésén is dolgozik annak biztosítása érdekében, hogy például a bankközi vagy a devizaügyleteket központi banki fizetőeszközben lehessen véglegesíteni. Ez erősíteni fogja mind az EU pénzügyi piacait, mind pedig az euró nemzetközi szerepét.
A kriptoeszközök piacairól szóló rendelettel az EU most először alakított ki átfogó szabályozási keretet a kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozóan.
E szabályozási keret hatálya alá tartoznak az úgynevezett „értékbázis nélküli” kriptoeszközök kibocsátói, az úgynevezett „stabil kriptopénzek” kibocsátói, továbbá a kriptoeszközöket forgalmazó kereskedési helyszínek és a kriptoeszközöket kezelő pénztárcák. Az értékbázis nélküli kriptoeszköz olyan kriptoeszközt jelent, amelynek a piaci értéke nem valamely mögötte álló pénzügyieszköz-tartalékhoz rögzített; e kategóriába tartozik a kriptoeszközök nagy többsége, így például a bitcoin.
Az új szabályok célja:
hatékonyabb védelmet biztosítani a fogyasztóknak és a befektetőknek
jobban szabályozni a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatokat
ösztönözni az innovációt, valamint megerősíteni az EU-nak a digitális politika standardalkotójaként betöltött szerepét
A kriptoeszköz-szolgáltatók számára azzal az előnnyel jár az új szabályozási keret, hogy egyértelmű és harmonizált előírások vannak érvényben, és csak egy engedélyre lesz szükségük ahhoz, hogy az Unió egészében működhessenek. Mindazonáltal szigorú követelményeket kell majd betartaniuk a fogyasztók pénztárcájának védelme érdekében, és felelősségre lehet majd őket vonni abban az esetben, ha elveszítik a befektetők kriptoeszközeit. Az Európai Bankhatóság nyilvánosan elérhető nyilvántartást vezet majd az előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatókról.
A kriptoeszköz-szolgáltatóknak pedig információkat kell nyújtaniuk az eszközök környezeti és éghajlati lábnyomára vonatkozóan.
A kriptoeszközök piacairól szóló rendelet 2023 júniusában lépett hatályba, és 2024 decembere óta teljeskörűen alkalmazandó. A Tanács 2023 májusában hivatalosan elfogadta a szabályokat.
A kriptoeszközök digitális érték- vagy jogmegjelenítők. A kriptoeszközök képezik a megosztott főkönyvi technológia egyik fő pénzügyi alkalmazási területét.
Mik azok a „stabil kriptopénzek”?
Eltérően az „értékbázis nélküli” kriptoeszközöktől, például a bitcointól – melyek értéke elkerülhetetlenül ki van téve a piaci ingadozásoknak – a „stabil kriptopénzek” olyan kriptovaluták, amelyek értékét elviekben hozzákötik valamilyen külső referenciához, például egy hagyományos pénznem értékéhez. A stabil kriptopénzek kibocsátói jellemzően állampapírokból, egyéb magas likviditású eszközökből és készpénzből álló tartalékot hoznak létre, amely fedezetet nyújt a stabil kriptopénz értékére és a tartalék értékéhez köti azt.
A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet
Mivel a pénzügyi ágazat egyre jobban függ a digitális folyamatoktól és a szoftverektől, egyre súlyosabb kockázatok merülnek fel az információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek zavaraival és az azokat érő fenyegetésekkel összefüggésben.
A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA-rendelet) biztosítani fogja, hogy az európai pénzügyi ágazat képes legyen megbirkózni súlyos működési zavarokkal. A DORA-rendelet egységes követelményeket határoz meg a pénzügyi ágazatban működő vállalkozások és szervezetek, valamint az olyan kritikus jelentőségű harmadik felek hálózati és információs rendszereinek biztonságát illetően, amelyek az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) kapcsolódó szolgáltatásokat – például felhőplatformokat vagy adatelemzési szolgáltatásokat – nyújtanak e vállalkozások és szervezetek számára. Minden vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy az IKT-hez kapcsolódó zavaroknak és fenyegetéseknek ellen tudjon állni, ezekre reagálni tudjon, és az okozott károkat helyre tudja állítani.
A Tanács és a Parlament tárgyalói 2022 májusában ideiglenes megállapodásra jutottak a DORA-rendeletről. A Tanács 2022 novemberében hivatalosan elfogadta a szabályokat.
A digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiájának részeként az EU azon is dolgozik, hogy felszámolja a megosztott főkönyvi technológia (DLT) pénzügyi piacokon való használatával kapcsolatos akadályokat.
Az Európai Bizottság által 2025 decemberében javasolt piaci integrációs és felügyeleti csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek támogatják a DLT szélesebb körű használatát és javítják a pénzügyi piacok működését az EU egészében.
A csomag célja – a DLT jelenlegi kísérleti rendszerével kapcsolatos tapasztalatokra építve – elősegíteni azt, hogy a pénzügyi piaci szereplők használni tudják a megosztott főkönyvi technológiát a pénzügyi eszközök kereskedésére és elszámolására, és ezáltal az üzleti tevékenységük bővítésére.
Célja továbbá az uniós tőkepiacok integrációjának és hatékonyságának javítása azáltal, hogy a meglévő szabályokat hozzáigazítja az új technológiákhoz, megőrizve ugyanakkor a pénzügyi stabilitás és a befektetővédelem biztosítékait.
