A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a Next Generation EU fő finanszírozási forrása. Olyan ideiglenes eszköz, amely vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket biztosít az uniós tagállamok reformjainak és beruházásainak támogatására.
Mi is az a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz?
A Next Generation EU keretében teendő erőfeszítés nagy részére – a teljes összeg közel 90%-ára – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén kerül sor.
Az eszköz tulajdonképpen egy nagyszabású pénzügyi támogatási program, amelyen keresztül a tagállamok segítséget kapnak a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezeléséhez.
Ez az ideiglenes eszköz – amely a róla szóló tanácsi rendelet 2021. február 11-i elfogadását követően jött létre – nemcsak a helyreállítást segíti, hanem azt is biztosítja, hogy a tagállami gazdaságok lépéseket tegyenek a zöld átállás és a digitális transzformáció felé, ezáltal pedig elősegíti a jövőbeli fenntarthatóságot és rezilienciát.
A források folyósításának módja (folyó árakon)
Folyó árakon a Next Generation EU keretösszege mintegy 807 milliárd EUR. Ebből 723,8 milliárd EUR-t tesz ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes összege, amely a következő formában kerül kifizetésre: 385,8 milliárd EUR hitelként, 338 milliárd EUR pedig vissza nem térítendő támogatásként.
Ebből 723,8 milliárd EUR-t tesz ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes összege, amely a következő formában kerül kifizetésre:
- hitelek: 385,8 milliárd EUR
- vissza nem térítendő támogatások: 338 milliárd EUR
Az RRF-ből eddig mintegy 457.5 milliárd EUR folyósítására került sor.
A miniszterek 2024. április 12-én következtetéseket hagytak jóvá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékeléséről. E következtetéseiben a Tanács elismerte az eszköz pozitív hozzájárulását a zöld és a digitális átálláshoz és más uniós prioritásokhoz.
- Európai helyreállítási terv
- Uniós helyreállítási csomag: a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet (sajtóközlemény, 2021. február 11.)
- Helyreállítási Alap: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékeléséről (sajtóközlemény, 2024. április 12.)
Hogyan jutnak hozzá az uniós országok a helyreállítási forrásokhoz?
2021 és 2022 során a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket nyújtottak be, amelyekben 2026-ig bezárólag meghatározták reform- és beruházási programjaikat. Elvárás volt irányukban, hogy olyan koherens projektcsomagokat vázoljanak fel, amelyek hat szakpolitikai területet ölelnek fel:
A nemzeti tervek hat szakpolitikai területe
zöld átállás
digitális átállás
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés
társadalmi és területi kohézió
egészségügy és reziliencia
a következő generációra – többek között az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák
A Bizottság 2022. június 30-án aktualizálta az egyes tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz tartozó maximális pénzügyi hozzájárulást, összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével. A terveket szükség szerint felülvizsgálják és kiigazítják majd a végleges forráselosztás figyelembevétele érdekében.
A Bizottság többek között a következő kritériumok alapján értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket:
- összhangban állnak-e az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival
- javítják-e a növekedési potenciált, serkentik-e a munkahelyteremtést és növelik-e a gazdasági és társadalmi rezilienciát az adott tagállamban
- milyen összegűek a tényleges hozzájárulásaik a zöld és digitális átálláshoz (a nemzeti tervekben a költségvetés legalább 37%-át az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, további legalább 20%-át pedig digitális intézkedésekre kell allokálni)
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését ezt követően a Tanács – a Bizottság javaslata alapján – egy hónapon belül, minősített többséggel jóváhagyta.
A kifizetési kérelmek kedvező elbírálásának előfeltétele a vonatkozó mérföldkövek és célokkielégítő teljesítése.
Mivel valamennyi tagállam megerősítette a saját forrásokról szóló határozatot, az EU megkezdhette a források rendelkezésre bocsátását a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.
Amint a kifizetések megkezdődnek, a tagállamok az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést nyújtanak be az elért eredményekről.
Miként járul hozzá a helyreállítási terv az energiaválság kezeléséhez?
A Bizottság 2022-ben előterjesztette a REPowerEU tervet, amelynek célja, hogy segítsen megbirkózni az Oroszország Ukrajna elleni inváziója által a globális energiapiacon okozott zavarokkal. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzájárul ennek az új tervnek a végrehajtásához, amely arra irányul, hogy az infrastruktúra finanszírozása és az energetikai reformok támogatása révén átalakítsa az EU energiarendszerét és fokozatosan megszüntesse annak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
A tagállamok ennek érdekében a meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket a REPowerEU-ra vonatkozó külön fejezetekkel egészítik ki. A már a REPowerEU-fejezeteket is magukban foglaló aktualizált helyreállítási és rezilienciaépítési tervek Bizottság általi értékelése jelenleg zajlik, a fent ismertetetthez hasonló eljárás keretében.
Legutóbbi frissítés: 2026. november 5.