"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.

További információkért és beállításainak módosítása céljából keresse fel a sütihasználati elveket ismertető oldalunkat.

български español čeština dansk Deutsch eesti Ελληνικά English français Gaeilge hrvatski italiano latviešu lietuvių magyar Malti Nederlands polski português română slovenčina slovenščina suomi svenska
Skip to content

Túlzotthiány-eljárás

A túlzotthiány-eljárás célja biztosítani, hogy valamennyi tagállam alacsonyan tartsa államadósságát, vagy fenntartható szintre csökkentse a magas államadósságot.

Mi az a túlzotthiány-eljárás?

A túlzotthiány-eljárás olyan mechanizmus, amelynek célja biztosítani, hogy az uniós tagállamok visszatérjenek a költségvetési fegyelemhez, vagy fenntartsák azt.

A gazdaság- és költségvetési politikák nagyon fontosak a tagállamok számára. Ezeket a politikákat közös érdekű ügynek tekintik. A költségvetési hiány és az államadósság korlátozása érdekében a tagállamok referenciaértékeket fogadtak el, amelyeket az uniós szerződésekben rögzítettek: a hiány esetében ez 3%, az adósság esetében 60%. Ezeket az arányokat a tagállam GDP-jéhez viszonyítva számítják ki.

A referenciaértékek:

Valamennyi tagállamnak el kell kerülnie ezeknek a referenciaértékeknek a túllépését. El kell kerülniük a túlzott költségvetési hiányt, és csökkenteniük kell a túlzott adósságot.

A túlzotthiány-eljárás célja, hogy megakadályozza a túlzott költségvetési hiányt, előfordulása esetén pedig ösztönözze annak gyors korrekcióját. A túlzotthiány-eljárás szabályait a közelmúltban felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum „korrekciós ága” határozza meg.

A túlzotthiány-eljárás lépései

Az EU 2024. április 30. óta hatályos új gazdasági kormányzási kerete megváltoztatta a túlzotthiány-eljárás végrehajtásának módját.

A folyamat több fontos lépésből áll.

Ha egy tagállam túllépi a hiányra vagy az adósságra vonatkozó referenciaértékeket, vagy fennáll a kockázata annak, hogy a közeljövőben túllépi azokat, a Bizottság jelentést készít, amelyben elemzi, hogy az érintett tagállamban fennáll-e túlzott hiány.

Amennyiben valamennyi releváns tényezőt figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy egy tagállam esetében indokolt a túlzotthiány-eljárás, tájékoztatja erről a Tanácsot, és javasolja, hogy a Tanács fogadjon el határozatot arról, hogy az érintett tagállamban túlzott hiány áll fenn.

A Bizottság javaslatát követően a Tanács megvizsgálja az érintett tagállam esetleges észrevételeit, majd határozatot fogad el, amelyben átfogó értékelést ad arról, hogy fennáll-e a túlzott hiány.

Ha a Tanács arra a következtetésre jut, hogy túlzott hiány áll fenn, a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza a helyzet kiigazításának módját. Az ajánlás adott esetben számszerűsített költségvetési korrekciós pályát és határidőket is tartalmazhat.

Ezt követően az érintett tagállamnak hat hónapon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

Ha a határidőig nem kerül sor eredményes intézkedésre, vagy a tagállam nem tesz eleget az ajánlásnak, a Tanács szankciókat állapíthat meg, így az euróövezeti tagállamokra az előző évi GDP 0,05%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki.

A pénzbírságot hathavonta kell megfizetni mindaddig, amíg a Tanács meg nem állapítja, hogy az érintett tagállam eredményes intézkedéseket hozott. Ha a tagállam továbbra sem tesz eleget a követelményeknek, a Tanácsnak jogában áll szigorítani a szankciókat.

Szavazási szabályok

A tanácsi határozatokat és ajánlásokat külön szavazási szabályok alapján fogadják el.

Az érintett tagállam nem rendelkezik szavazati joggal.

A minősített többséghez a szavazásban részt vevő tagállamokat képviselő tanácsi tagok legalább 55%-ának az igen szavazata szükséges, akik egyben ezen tagállamok népességének legalább 65%-át képviselik.



Blokkoló kisebbség létrejöttéhez legalább a részt vevő tagállamok népességének több mint 35%-át képviselő tanácsi tagok és még egy tag ilyen értelmű szavazatára van szükség.

Folyamatban lévő túlzotthiány-eljárások

Hiányalapú túlzotthiány-eljárás

Ausztria

A Tanács 2025. július 8-án úgy döntött, hogy túlzotthiány-eljárást indít Ausztriával szemben. Ezt az indokolta, hogy 2024-ben Ausztria költségvetési hiánya 4,7% volt. E döntésével együtt a Tanács jóváhagyott egy Ausztriának szóló ajánlást is, amelyben felvázolta, hogy a túlzott hiány 2028-ra történő megszüntetése érdekében Ausztriának milyen nettó kiadási pályát és időrendet kellene követnie.

Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Ausztria nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 2,6%, 2026-ban és 2027-ben 2,2%, 2028-ban pedig 2,0%.

Belgium

A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Belgiummal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 4,4% volt.

A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Belgium 2027-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás értelmében Belgiumnak biztosítania kellett, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg a 2,4%-ot, 2026-ban az 1,9%-ot, 2027-ben pedig a 2,0%-ot.

A Tanács 2025. június 20-án arra irányuló módosított ajánlást fogadott el, hogy Belgium 2029-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következőképpen módosította a Belgium nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében meghatározott határértékeket: 2025-re 3,6%-ot, 2026-ra és 2027-re 2,5%-ot, 2028-ra és 2029-re pedig 2,1%-ot irányozott elő.

Bulgária

A Tanács 2026. július 10-én túlzotthiány-eljárást indított Bulgáriával szemben. Döntését az indokolta, hogy Bulgária 2026-ra előrejelzett költségvetési hiánya a GDP 4,1%-ának megfelelő mértékű, és 2027-ben várhatóan továbbra is meghaladja majd a GDP 3%-át.

Ajánlásában a Tanács úgy rendelkezik, hogy Bulgáriának ezért eredményes intézkedéseket kell tennie, és 2026. október 15-ig ismertetnie kell a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Bulgáriának biztosítania kell továbbá azt, hogy a nettó kiadások nominális kumulatív növekedési rátája 2026-ban ne haladja meg a 4,2%-ot, 2027-ben a 7,7%-ot, 2028-ban a 11,4%-ot, 2029-ben pedig a 15%-ot.

Finnország

A Tanács 2026. január 20-án túlzotthiány-eljárást indított Finnországgal szemben. Döntését az indokolta, hogy 2024-ben az ország költségvetési hiánya 4,4% volt, 2025. évi tervezett költségvetési hiánya pedig 4,3%.

Ajánlásában a Tanács előírja, hogy Finnországnak eredményes intézkedéseket kell tennie, és 2026. április 30-ig be kell nyújtania a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Finnország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2026-ban 2,5%, 2027-ben 4,1%, 2028-ban pedig 5,9%.

Franciaország

A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Franciaországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 5,5% volt.

A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Franciaország 2029-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Franciaország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 0,8%, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban 1,2%, 2029-ben pedig 1,1%.

Olaszország

A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Olaszországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 7,4% volt.

A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Olaszország 2026-ra szüntesse meg a túlzott hiányt.

Az ajánlás értelmében Olaszországnak biztosítania kell, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg az 1,3%-ot, 2026-ban pedig az 1,6%-ot.

Magyarország

A Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 6,7% volt.

A Tanács február 18-án azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2026-ra szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás értelmében Magyarországnak biztosítania kell, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg a 4,3%-ot, 2026-ban pedig a 4,0%-ot.

Lengyelország

A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Lengyelországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 5,1% volt.

A Tanács 2025. január 21-én azt ajánlotta Lengyelországnak, hogy 2028-ra szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Lengyelország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 6,3%, 2026-ban 4,4%, 2027-ben 4,0%, 2028-ban pedig 3,5%.

Szlovákia

A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Szlovákiával szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 4,9% volt.

Ajánlásában a Tanács a következő határértékeket irányozta elő Szlovákia számára nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 3,8%, 2026-ban 0,9%, 2027-ben pedig 1,6%.

Románia

A Tanács 2020. április 3-án túlzotthiány-eljárást indított Romániával szemben az országban tapasztalt túlzott hiány megszüntetése céljából.

A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a Romániával szembeni túlzotthiány-eljárás még nem zárulhat le, mivel az ország eddig nem tett eredményes intézkedéseket a hiány korrekciójára.

Mivel Romániában továbbra is magas volt a költségvetési hiány, és meghaladta a Szerződésekben meghatározott 3%-os referenciaértéket, a Tanács 2025. június 20-án új határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Románia nem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlások nyomán.

A Tanács 2025. július 8-án módosította a Romániával szemben folyamatban lévő túlzotthiány-eljárás keretében az országnak szóló ajánlását. Romániának tehát eredményes intézkedéseket kellett hoznia, és 2025. október 15-ig be kellett nyújtania a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030-ra véget érhessen a túlzotthiány-eljárás.

Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Románia nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 2,8%, 2026-ban 2,6%, 2027-ben 4,6%, 2028-ban 4,4%, 2029-ben 4,2%, 2030-ban pedig 4,0%.

Adósságalapú túlzotthiány-eljárás

Az új szabályok értelmében valamennyi tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell készítenie. Ezeknek tartalmazniuk kell egy nettó kiadási pályát.

Mindaddig, amíg a súlyosan eladósodott országok követik a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát, adósságukat megalapozottan csökkenő pályára állítják, és kielégítő ütemben közelítenek a Szerződésben meghatározott referenciaértékhez, nem indul esetükben túlzotthiány-eljárás. A megfelelést rendszeresen értékelik.

Legutóbbi frissítés: 2026. július 10.