Túlzotthiány-eljárás
A túlzotthiány-eljárás célja biztosítani, hogy valamennyi tagállam alacsonyan tartsa államadósságát, vagy fenntartható szintre csökkentse a magas államadósságot.
Mi az a túlzotthiány-eljárás?
A túlzotthiány-eljárás olyan mechanizmus, amelynek célja biztosítani, hogy az uniós tagállamok visszatérjenek a költségvetési fegyelemhez, vagy fenntartsák azt.
A gazdaság- és költségvetési politikák nagyon fontosak a tagállamok számára. Ezeket a politikákat közös érdekű ügynek tekintik. A költségvetési hiány és az államadósság korlátozása érdekében a tagállamok referenciaértékeket fogadtak el, amelyeket az uniós szerződésekben rögzítettek: a hiány esetében ez 3%, az adósság esetében 60%. Ezeket az arányokat a tagállam GDP-jéhez viszonyítva számítják ki.
A referenciaértékek:
Valamennyi tagállamnak el kell kerülnie ezeknek a referenciaértékeknek a túllépését. El kell kerülniük a túlzott költségvetési hiányt, és csökkenteniük kell a túlzott adósságot.
A túlzotthiány-eljárás célja, hogy megakadályozza a túlzott költségvetési hiányt, előfordulása esetén pedig ösztönözze annak gyors korrekcióját. A túlzotthiány-eljárás szabályait a közelmúltban felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum „korrekciós ága” határozza meg.
A túlzotthiány-eljárás lépései
Az EU 2024. április 30. óta hatályos új gazdasági kormányzási kerete megváltoztatta a túlzotthiány-eljárás végrehajtásának módját.
A folyamat több fontos lépésből áll.
Ha egy tagállam túllépi a hiányra vagy az adósságra vonatkozó referenciaértékeket, vagy fennáll a kockázata annak, hogy a közeljövőben túllépi azokat, a Bizottság jelentést készít, amelyben elemzi, hogy az érintett tagállamban fennáll-e túlzott hiány.
Amennyiben valamennyi releváns tényezőt figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy egy tagállam esetében indokolt a túlzotthiány-eljárás, tájékoztatja erről a Tanácsot, és javasolja, hogy a Tanács fogadjon el határozatot arról, hogy az érintett tagállamban túlzott hiány áll fenn.
A Bizottság javaslatát követően a Tanács megvizsgálja az érintett tagállam esetleges észrevételeit, majd határozatot fogad el, amelyben átfogó értékelést ad arról, hogy fennáll-e a túlzott hiány.
Ha a Tanács arra a következtetésre jut, hogy túlzott hiány áll fenn, a Bizottság ajánlása alapján ajánlást fogad el, amelyben meghatározza a helyzet kiigazításának módját. Az ajánlás adott esetben számszerűsített költségvetési korrekciós pályát és határidőket is tartalmazhat.
Ezt követően az érintett tagállamnak hat hónapon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
Ha a határidőig nem kerül sor eredményes intézkedésre, vagy a tagállam nem tesz eleget az ajánlásnak, a Tanács szankciókat állapíthat meg, így az euróövezeti tagállamokra az előző évi GDP 0,05%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
A pénzbírságot hathavonta kell megfizetni mindaddig, amíg a Tanács meg nem állapítja, hogy az érintett tagállam eredményes intézkedéseket hozott. Ha a tagállam továbbra sem tesz eleget a követelményeknek, a Tanácsnak jogában áll szigorítani a szankciókat.
Szavazási szabályok
A tanácsi határozatokat és ajánlásokat külön szavazási szabályok alapján fogadják el.
Az érintett tagállam nem rendelkezik szavazati joggal.
A minősített többséghez a szavazásban részt vevő tagállamokat képviselő tanácsi tagok legalább 55%-ának az igen szavazata szükséges, akik egyben ezen tagállamok népességének legalább 65%-át képviselik.
Blokkoló kisebbség létrejöttéhez legalább a részt vevő tagállamok népességének több mint 35%-át képviselő tanácsi tagok és még egy tag ilyen értelmű szavazatára van szükség.
Folyamatban lévő túlzotthiány-eljárások
Hiányalapú túlzotthiány-eljárás
Ausztria
A Tanács 2025. július 8-án úgy döntött, hogy túlzotthiány-eljárást indít Ausztriával szemben. Ezt az indokolta, hogy 2024-ben Ausztria költségvetési hiánya 4,7% volt. E döntésével együtt a Tanács jóváhagyott egy Ausztriának szóló ajánlást is, amelyben felvázolta, hogy a túlzott hiány 2028-ra történő megszüntetése érdekében Ausztriának milyen nettó kiadási pályát és időrendet kellene követnie.
Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Ausztria nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 2,6%, 2026-ban és 2027-ben 2,2%, 2028-ban pedig 2,0%.
Belgium
A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Belgiummal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 4,4% volt.
A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Belgium 2027-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás értelmében Belgiumnak biztosítania kellett, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg a 2,4%-ot, 2026-ban az 1,9%-ot, 2027-ben pedig a 2,0%-ot.
A Tanács 2025. június 20-án arra irányuló módosított ajánlást fogadott el, hogy Belgium 2029-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következőképpen módosította a Belgium nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében meghatározott határértékeket: 2025-re 3,6%-ot, 2026-ra és 2027-re 2,5%-ot, 2028-ra és 2029-re pedig 2,1%-ot irányozott elő.
Bulgária
A Tanács 2026. július 10-én túlzotthiány-eljárást indított Bulgáriával szemben. Döntését az indokolta, hogy Bulgária 2026-ra előrejelzett költségvetési hiánya a GDP 4,1%-ának megfelelő mértékű, és 2027-ben várhatóan továbbra is meghaladja majd a GDP 3%-át.
Ajánlásában a Tanács úgy rendelkezik, hogy Bulgáriának ezért eredményes intézkedéseket kell tennie, és 2026. október 15-ig ismertetnie kell a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. Bulgáriának biztosítania kell továbbá azt, hogy a nettó kiadások nominális kumulatív növekedési rátája 2026-ban ne haladja meg a 4,2%-ot, 2027-ben a 7,7%-ot, 2028-ban a 11,4%-ot, 2029-ben pedig a 15%-ot.
Finnország
A Tanács 2026. január 20-án túlzotthiány-eljárást indított Finnországgal szemben. Döntését az indokolta, hogy 2024-ben az ország költségvetési hiánya 4,4% volt, 2025. évi tervezett költségvetési hiánya pedig 4,3%.
Ajánlásában a Tanács előírja, hogy Finnországnak eredményes intézkedéseket kell tennie, és 2026. április 30-ig be kell nyújtania a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.
Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Finnország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2026-ban 2,5%, 2027-ben 4,1%, 2028-ban pedig 5,9%.
Franciaország
A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Franciaországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 5,5% volt.
A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Franciaország 2029-re szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Franciaország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 0,8%, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban 1,2%, 2029-ben pedig 1,1%.
Olaszország
A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Olaszországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 7,4% volt.
A Tanács 2025. január 21-én arra irányuló ajánlást fogadott el, hogy Olaszország 2026-ra szüntesse meg a túlzott hiányt.
Az ajánlás értelmében Olaszországnak biztosítania kell, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg az 1,3%-ot, 2026-ban pedig az 1,6%-ot.
Magyarország
A Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 6,7% volt.
A Tanács február 18-án azt ajánlotta Magyarországnak, hogy 2026-ra szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás értelmében Magyarországnak biztosítania kell, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési rátája 2025-ben ne haladja meg a 4,3%-ot, 2026-ban pedig a 4,0%-ot.
Lengyelország
A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Lengyelországgal szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 5,1% volt.
A Tanács 2025. január 21-én azt ajánlotta Lengyelországnak, hogy 2028-ra szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Lengyelország nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 6,3%, 2026-ban 4,4%, 2027-ben 4,0%, 2028-ban pedig 3,5%.
Szlovákia
A Bizottság javaslata nyomán a Tanács 2024. július 26-án túlzotthiány-eljárást indított Szlovákiával szemben, mivel 2023-ban az ország költségvetési hiánya 4,9% volt.
Ajánlásában a Tanács a következő határértékeket irányozta elő Szlovákia számára nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 3,8%, 2026-ban 0,9%, 2027-ben pedig 1,6%.
Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Szlovákia nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 3,8%, 2026-ban 0,9%, 2027-ben pedig 1,6%.
Románia
A Tanács 2020. április 3-án túlzotthiány-eljárást indított Romániával szemben az országban tapasztalt túlzott hiány megszüntetése céljából.
A Tanács 2024. július 26-án megállapította, hogy a Romániával szembeni túlzotthiány-eljárás még nem zárulhat le, mivel az ország eddig nem tett eredményes intézkedéseket a hiány korrekciójára.
Mivel Romániában továbbra is magas volt a költségvetési hiány, és meghaladta a Szerződésekben meghatározott 3%-os referenciaértéket, a Tanács 2025. június 20-án új határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy Románia nem tett eredményes intézkedéseket a tanácsi ajánlások nyomán.
A Tanács 2025. július 8-án módosította a Romániával szemben folyamatban lévő túlzotthiány-eljárás keretében az országnak szóló ajánlását. Romániának tehát eredményes intézkedéseket kellett hoznia, és 2025. október 15-ig be kellett nyújtania a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030-ra véget érhessen a túlzotthiány-eljárás.
Az ajánlás a következő határértékeket határozta meg Románia nettó kiadásainak nominális növekedési rátája tekintetében: 2025-ben 2,8%, 2026-ban 2,6%, 2027-ben 4,6%, 2028-ban 4,4%, 2029-ben 4,2%, 2030-ban pedig 4,0%.
Adósságalapú túlzotthiány-eljárás
Az új szabályok értelmében valamennyi tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell készítenie. Ezeknek tartalmazniuk kell egy nettó kiadási pályát.
Mindaddig, amíg a súlyosan eladósodott országok követik a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályát, adósságukat megalapozottan csökkenő pályára állítják, és kielégítő ütemben közelítenek a Szerződésben meghatározott referenciaértékhez, nem indul esetükben túlzotthiány-eljárás. A megfelelést rendszeresen értékelik.
Költségvetési trendek
Valamennyi uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós szerződésekben meghatározott kritériumokon és referenciaértékeken alapuló költségvetési fegyelmet. Konkrétan: az államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át, az államadósságnak pedig a GDP 60%-a alatt kell maradnia.
Az alábbi ábrákon az látható, hogy a tagállamok miként teljesítenek e két küszöbérték tekintetében.
A hiány alakulása tagállamonként (2013–2024)
Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyes uniós tagállamok költségvetési hiánya miként változott az idők során a 3%-os referenciaértékhez képest.
A következő tagállamok vannak jelenleg a referenciaérték alatt: Dánia és Svédország.
A következő tagállamok egy adott időszakban a referenciaérték alatt voltak, de azóta a fölé kerültek: Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Finnország.
A következő tagállamok egy adott időszakban a referenciaérték felett voltak, de azóta az alá kerültek: Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Hollandia.
Az adósság alakulása tagállamonként (2013–2024)
Az alábbi ábrán az államadósság mértékének a 60%-os referenciaértékhez képesti alakulása látható az egyes uniós tagállamokban.
A következő tagállamok a megadott időszakban végig a referenciaérték alatt voltak: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Románia és Svédország.
A következő tagállamok a megadott időszakban végig a referenciaérték felett voltak: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország.
A következő tagállamok a megadott időszakban a referenciaérték alá kerültek: Írország, Horvátország, Málta, Hollandia és Szlovákia.
Legutóbbi frissítés: 2026. július 10.