"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A ciprusi elnökség számára a versenyképesebb Európa a kezdetektől fogva az elnökség napirendjének egyik fő pillére. Amint azt az uniós vezetők múlt heti találkozója is mutatta, ezt a politikai lendületet a tagállamok is magukévá tették. A megtakarítási és beruházási unió – ideértve a ma megvitatott nyugdíjcsomagot is – kulcsfontosságú eszköz a tőkeáramlások fellendítéséhez és az erős, innovatív és gazdaságilag élénk Európa megteremtéséhez.
Mákisz Keravnósz, a Ciprusi Köztársaság pénzügyminisztere
A miniszterek véleménycserét folytattak a kiegészítő nyugdíjjogosultságokról szóló csomagról, amely a megtakarítási és beruházási unió kulcsfontosságú eleme. A csomag célja, hogy hozzájáruljon a polgárok nyugdíjjövedelmének növeléséhez, ugyanakkor fokozza az EU versenyképességét is.
Konkrétabban: a csomag módosítja a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló rendeletet, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelvet.
A reform célja, hogy a kiegészítő nyugdíjak vonzóbbá és hozzáférhetőbbé váljanak az uniós polgárok számára, és ugyanakkor hozzájáruljanak a gazdaság finanszírozásához is.
A megbeszélés során a miniszterek általános támogatásukat fejezték ki az uniós kiegészítőnyugdíj-keretrendszer javítására irányuló bizottsági javaslatok iránt. Különösen kiemelték a csomagban rejlő lehetőségeket az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelmének biztosítása, valamint – az uniós beruházások fellendítését elősegítő és a tágabb értelemben vett gazdaság fenntarthatóságát támogató – hosszú távú magánmegtakarítások mozgósítása tekintetében.
A miniszterek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket, például a szociális és a munkajog területén. Hangsúlyozták továbbá, hogy a kisebb piaci szereplők esetében arányosságra van szükség, valamint pontosítást kértek a páneurópai egyéni nyugdíjtermék megkülönböztetésmentes adóügyi megítélésére vonatkozó rendelkezésnek a nemzeti keretekbe való javasolt beillesztésével kapcsolatban.
A csomaggal kapcsolatos munka most mind technikai, mind politikai szinten folytatódni fog. A ciprusi elnökség törekedni fog a közös nevező megtalálására, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a nemzeti nyugdíjrendszerek igen sokfélék az egyes tagállamokban.
A Tanács úgy határozott, hogy aktiválja a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti nemzeti mentesítési rendelkezést Ausztria számára. Az intézkedés segíteni fog Ausztriának abban, hogy az államadósság fenntarthatóságának biztosítása mellett magasabb szintre emelje nemzeti védelmi kiadásait.
A nemzeti mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy általuk nem befolyásolható rendkívüli körülményekre reagálva ideiglenesen eltérjenek a költségvetési követelményektől, egyúttal pedig biztosítja államadósságuk fenntarthatóságát. A tagállamoknak ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy megnöveljék a költségvetési hiányukat anélkül, hogy ez a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott költségvetési szabályok megsértésének minősülne.
A rendelkezés négyéves időszakra vonatkozik, és legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő rugalmasságot tesz lehetővé. A mai döntésnek köszönhetően 17-re emelkedik azon uniós tagállamok száma, amelyek igénybe vették a nemzeti mentesítési rendelkezést a nemzeti védelmi kiadásaik növelése érdekében.
A nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke
A Tanács vita nélküli napirendi pont keretében két országgal – a Turks- és Caicos-szigetekkel, valamint Vietnámmal – bővítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét.
A jegyzék olyan uniós eszköz, amely a jó adóügyi kormányzás világszerte történő előmozdítását célzó uniós erőfeszítések részét képezi. A jegyzékbe olyan országok kerülnek be, amelyek nem felelnek meg az elfogadott nemzetközi adóügyi standardoknak, vagy nem teljesítették meghatározott határidőn belül a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó vállalásaikat.
A Tanács ezzel egyidejűleg három országot – Fidzsit, Szamoát, valamint Trinidad és Tobagót – törölt a jegyzékből. Ezek az országok most már teljesítik az e folyamat keretében meghatározott valamennyi kritériumot.
A mai módosításokat követően a jegyzék 10 országot, illetve területet tartalmaz:
Amerikai Szamoa
Anguilla
Guam
Palau
Panama
Oroszország
Turks- és Caicos-szigetek
Amerikai Virgin-szigetek
Vanuatu
Vietnám
A Tanács jóváhagyta az aktuális helyzetet áttekintő szokásos dokumentumot is (II. melléklet), amely tükrözi az EU és nemzetközi partnerei között folyamatban lévő együttműködést, valamint ezen országok és területek arra irányuló vállalásait, hogy a jó adóügyi kormányzás elfogadott normáinak betartása érdekében megreformálják jogszabályaikat.
A Tanács jóváhagyta az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó 2026. évi tanácsi ajánlást.
Az ajánlás az euróövezet működése szempontjából kulcsfontosságú kérdéseket tárgyal. Arra irányul, hogy jobban integrálja az uniós gazdasági kormányzás tagállami és euróövezeti vetületeit.
Az Európai Tanács felkérést fog kapni arra, hogy márciusi ülésén hagyja jóvá az ajánlást. Ezt követően a Tanács hivatalosan is elfogadhatja majd az ajánlást.
A Tanács jóváhagyta az EU 2027. évi éves költségvetésére vonatkozó iránymutatásait, amelyek politikai útmutatással szolgálnak a Bizottság számára a jövő évi költségvetési tervezetre vonatkozó javaslat elkészítéséhez. Ez lesz az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének (MFF) utolsó éves költségvetési ciklusa.
A Tanács az iránymutatásaiban – többek között – hangsúlyozza, hogy a 2027. évi költségvetésnek reálisnak kell lennie, és összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, azt prudens módon kell megtervezni, és gondoskodni kell arról, hogy a többéves pénzügyi keret felső határain belül megfelelő mozgástér álljon rendelkezésre ahhoz, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket és az Unió előtt álló kihívásokat.
A Tanács ezenkívül elfogadta a Bizottságnak a 2024-es évre szóló általános uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló ajánlást, amelyet továbbítani kell az Európai Parlamentnek.
A Tanács végrehajtási határozatot fogadott el a Litvánia helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez benyújtott célzott módosítások jóváhagyásáról.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) az EU nagyszabású pénzügyi támogatási programja, mellyel az Unió azokra a kihívásokra reagál, amelyekkel a Covid19-világjárvány nyomán szembesül az európai gazdaság. Az eszköz a NextGenerationEU központi eleme. A NextGenerationEU ideiglenes helyreállítási eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság források bevonásával segítse a világjárvány által okozott közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítását.
Annak érdekében, hogy részesülhessenek az eszköz keretében biztosított támogatásból, a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben meghatározzák, milyen reformokat és beruházásokat szándékoznak végrehajtani 2026. augusztus végéig.
Az RRF-ből eddig mintegy 394 milliárd EUR folyósítására került sor.
