"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, 2023. március 13–14.
A főbb eredmények
Foglalkoztatás és szociálpolitika, március 13.
Az Ukrajna elleni orosz agresszív háború egy éve
Az Ukrajna elleni orosz agresszív háború emberek millióit kényszerítette az európai határok átlépésére. Közel 4 millió ukrán folyamodott átmeneti védelemért az EU-ban. Az átmeneti védelmi mechanizmus keretében regisztrált személyek automatikusan jogosultak munkát vállalni, valamint igénybe venni a következőket: lakhatás, szociális és orvosi ellátás, a gyermekek oktatása.
Mivel a háború már második éve tart, az EU-ban menedéket kereső emberek közül sokan próbálnak új életet kezdeni az őket befogadó országban. A munkába állás fontos lépés az integráció felé, de a nyelvi akadályok, a készségek elismerése és a gyermekgondozási lehetőségek szűkössége miatt egyben nagy kihívást jelent.
A miniszterek véleménycserét tartottak az EU foglalkoztatási és szociális helyzetéről, külön foglalkozva a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkezett személyek munkaerőpiaci helyzetével.
Számos miniszter kiemelte, hogy Oroszország agresszív háborújának az európai munkaerőpiacokra gyakorolt hatása meglehetősen visszafogott volt, és hogy a munkáltatók számára legfeljebb a munkaerő-, illetve a szakemberhiány jelent problémát. Ami a háború elől menekülő ukránok integrációját illeti, számos miniszter elismerően nyilatkozott a munkavállalási kedvükről, és ezzel egyidejűleg méltatta az uniós vállalkozásokat, civil társadalmat és polgárokat is azon erőfeszítéseikért, amelyeket a jelenleg az EU-ban élő ukránok támogatása érdekében tesznek.
Arra a ténymegállapításra reagálva, hogy sok ukrán a tényleges képzettségi szintjétől elmaradó munkát talált, hangsúlyozták a nyelvi akadályok leküzdésének és a képesítések gyorsabb elismerésének a fontosságát. A miniszterek a szociális politikákat és a szociális ellátásokat jelölték meg szükséges eszközként a háború európaiakra gyakorolt hatásának enyhítéséhez, hiszen a háború miatt sokakat sújt az infláció és a magas energiaárak.
Az ukrán nép sokat szenved Oroszország kegyetlen agresszív háborújától. Az EU, az uniós polgárok és a tagállamok példa nélküli lépéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék az ukránokat munkát találni, valamint gyermekgondozást és szociális támogatást igénybe venni.
Johan Pehrson foglalkoztatási és integrációs miniszter
A miniszterek véleménycserét tartottak a 2023. évi európai szemeszterről, valamint elfogadták a közös foglalkoztatási jelentést, és jóváhagyták a 2023. évi éves fenntartható növekedési jelentésről és a közös foglalkoztatási jelentésről szóló tanácsi következtetéseket. Mind a növekedési jelentés, mind pedig a foglalkoztatási jelentés az európai szemeszter őszi csomagjának részét képezi.
A miniszterek véleménycserét folytattak arról a tanácsi határozati javaslatról, amely felhatalmazná a tagállamokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Erőszak és Zaklatás Elleni 2019. évi (190. sz.) Egyezményének megerősítésére. Az egyezmény az első olyan nemzetközi jogi eszköz, amely konkrét, világszerte alkalmazandó előírásokat határoz meg a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás kezelésére vonatkozóan.
Egyéb
A Bizottság tájékoztatást nyújtott a készségek európai éve keretében zajló tevékenységekről, valamint az ólomra, annak szervetlen vegyületeire és a diizocianátokra (amelyek szerves vegyületek) vonatkozó határértékekkel kapcsolatos irányelvtervezetről.
A Bizottság ismertette továbbá a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló jelentését, valamint az uniós szociális védelem és jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentését.
Ezenkívül az elnökség és a Bizottság beszámolt a közelgő Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozóval (2023. március 22.) kapcsolatos fejleményekről.
Lodewijk Asscher, Nicolas Schmit biztos Ukrajnáért felelős különleges bizottsági tanácsadója ismertette a missziója alapján készített ajánlásait, a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) elnökei pedig bemutatták a 2023. évi munkaprogramjukat.
Végezetül, a portugál delegáció tájékoztatást adott a tervezett Portói Szociális Fórumról, amely a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozóra épülő esemény.
Egészségügy, március 14.
Az Európai Unió globális egészségügyi stratégiája
A miniszterek véleménycserét tartottak az EU globális egészségügyi stratégiájáról, amelyet a Bizottság 2022. november 30-án terjesztett elő. A stratégia a globális egészségügyetaz EU külpolitikájának alapvető pilléreként helyezi előtérbe, és mint ilyet, kritikus geopolitikai területként azonosítja.
Több miniszter is elismerte, hogy a stratégia fontos eleme a jelenlegi és jövőbeli globális egészségügyi kihívásokra – például a Covid19-re, az antimikrobiális rezisztenciára, valamint az ukrajnai háború által okozott egészségügyi és humanitárius válságra – adott uniós válasznak.
Az egészségügyi kihívások, például a világjárványok nem ismernek határokat. Így az Európától távol bekövetkező események hatással lehet polgáraink egészségére. Ezért természetes, hogy az egészségügyet az EU külpolitikájának kulcsfontosságú elemévé tesszük. Az egészségügyi rendszerek világszerte történő megerősítése mindannyiunk javát szolgálja, és egy olyan világban, ahol kölcsönösen függünk egymástól, létfontosságú, hogy gyorsan fellépjünk az egészségügyi veszélyekkel szemben, bárhol is forduljanak elő.
Acko Ankarberg Johansson, egészségügyi miniszter
Rendelet az EMA részére fizetendő szolgáltatási és ügyintézési díjakról
A miniszterek irányadó vitát tartottak az Európai Gyógyszerügynökség részére fizetendő szolgáltatási és ügyintézési díjakról szóló jogszabálytervezetről, amelyet a Bizottság 2022. december 13-án terjesztett elő. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a díjak jobban tükrözzék az EMA munkájával járó költségeket, és hogy az EMA költségvetését fenntarthatóbb alapokra helyezzék.
A vita során a miniszterek üdvözölték a javaslatot, és hangsúlyozták annak fontosságát az EMA stabil finanszírozásának biztosítása szempontjából. Számos delegáció kiemelte azt is, hogy a tagállami szervek kritikus szerepet töltenek be a gyógyszerek engedélyezési eljárásában. A díjszabási rendszerben ezért tükröződnie kell annak a feladatnak, amelyet e hatóságok az európai szabályozási hálózaton belül ellátnak. A tagállamok támogatták a javaslatban foglalt egyes díjak kiigazítását, és azt is szorgalmazták, hogy a díjmegállapítási rendszer vegye figyelembe a jelenlegi fejleményeket (például az inflációt). A miniszterek többsége felvetette továbbá, hogy az EMA igazgatótanácsának és a tagállamoknak nagyobb szerepet kellene játszaniuk a díjak jövőbeli kiigazításában.
A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletek végrehajtásáról, az elnökség pedig a Bizottsággal együtt tájékoztatta a delegációkat a világjárványok megelőzéséről, valamint az azokra való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi megállapodásra irányuló tárgyalásokról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A cseh delegáció – a ciprusi, a görög, a holland, a litván, a magyar, a máltai, az olasz, az osztrák, a portugál és a szlovén delegáció támogatásával – rámutatott az uniós piacon tapasztalható gyógyszerhiányra, a holland delegáció pedig hangsúlyozta a Covid19 utáni szindróma („hosszú Covid”) tekintetében folytatandó koordináció és együttműködés fontosságát, és felkérte a tagállamokat, hogy működjenek közre a Covid19 utáni szindrómával foglalkozó tervezett uniós szakértői hálózatban.
A Tanács vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
Az ukrán nép sokat szenved Oroszország kegyetlen agresszív háborújától. Az EU, az uniós polgárok és a tagállamok példa nélküli lépéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék az ukránokat munkát találni, valamint gyermekgondozást és szociális támogatást igénybe venni.
Az egészségügyi kihívások, például a világjárványok nem ismernek határokat. Így az Európától távol bekövetkező események hatással lehet polgáraink egészségére. Ezért természetes, hogy az egészségügyet az EU külpolitikájának kulcsfontosságú elemévé tesszük. Az egészségügyi rendszerek világszerte történő megerősítése mindannyiunk javát szolgálja, és egy olyan világban, ahol kölcsönösen függünk egymástól, létfontosságú, hogy gyorsan fellépjünk az egészségügyi veszélyekkel szemben, bárhol is forduljanak elő.