"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, 2023. június 12–13.
Főbb eredmények
Egészségügyi kérdések – június 13.
Antimikrobiális rezisztencia
A Tanács ajánlást fogadott el azzal a céllal, hogy globális egészségszemléletet alkalmazva mind az emberi egészség, mind az állategészségügy és a környezet területén fokozza az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló uniós intézkedéseket.
A Tanács az ajánlásában ösztönzi az antimikrobiális szerek, így például az antibiotikumok körültekintő alkalmazását az emberi egészség és az állategészségügy területén, ami segíthet megakadályozni, hogy a fertőzéseket okozó mikroorganizmusok rezisztenssé váljanak a gyógyszerekkel szemben.
Az ajánlás konkrét célokat rögzít az antimikrobiális szerek használatának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozóan, továbbá olyan intézkedéseket javasol, mint az antimikrobiális szerek fogyasztásának nyomon követésére irányuló nemzeti cselekvési tervek megerősítése, valamint az egészségügyi szakemberek és a lakosság körében a tudatosság növelése.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a halálos fenyegetést, amelyet a gyógyszerrezisztens mikroorganizmusok jelentenek az emberi egészségre nézve. Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem a svéd elnökség egyik fő prioritása, és a ma elfogadott ajánlás eszközöket biztosít az uniós országok számára az antimikrobiális szerek felhasználásának nyomon követéséhez és csökkentéséhez.
Jakob Forssmed svéd szociális és egészségügyi miniszter
Az egészségügyi miniszterek megállapodásra jutottak az Európai Gyógyszerügynökség részére fizetendő díjak szerkezetének korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről szóló rendeletre vonatkozó tanácsi általános megközelítésről.
A javasolt rendelet egyrészt azt hivatott biztosítani, hogy az Ügynökség által felszámított díjak költségalapúak legyenek, másrészt pedig a jelenleg összetett jogi keret egyszerűsítésére irányul.
Ahhoz, hogy az Ügynökség el tudja látni a gyógyszerek értékelésével és felügyeletével kapcsolatos feladatait, szilárd pénzügyi alapra van szüksége. Ezenfelül fenntartható módon meg kell fizetni az illetékes nemzeti hatóságok alapvető hozzájárulásait is.
A Tanács megbízta az elnökséget, hogy a miniszterek által elfogadott általános megközelítés alapján megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A miniszterek áttekintették, hol tart a munka az európai egészségügyi adattér létrehozásáról szóló rendelettel kapcsolatban.
A javasolt rendelet célja egy olyan egészségügyi adatmegosztási keret létrehozása, amely megkönnyíti a betegek adatainak biztonságos cseréjét, és ezzel párhuzamosan lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok ellenőrzést gyakoroljanak egészségügyi adataik felett.
A svéd elnökség által az elért eredményekről készített jelentés alapján a Tanács áttekintette, hol tart a munka az emberi felhasználásra szánt, emberi eredetű anyagokra vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló rendeletjavaslatot illetően.
A javasolt rendelet célja, hogy naprakésszé tegye és kiterjessze a vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy magas szintű minőségi és biztonsági előírásokat határozzon meg az emberi eredetű anyagokra vonatkozóan.
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a delegációkat arról, hol tartanak a világjárványok megelőzéséről, valamint az azokra való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi megállapodásra, valamint a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok kiegészítő módosításaira irányuló tárgyalások.
A Bizottság ezenkívül tájékoztatást nyújtott a mentális egészségről szóló, nemrégiben közzétett közleményéről is. Az elnökség tájékoztatta az ülés résztvevőit az elnöksége alatt szervezett konferenciákról. Ezenkívül a francia delegáció tájékoztatót tartott „A Covid19-világjárvány áldozatai európai emléknapjának” bevezetését illetően, a spanyol elnökség pedig ismertette az egészségügy területére vonatkozó munkaprogramját. A belga, a holland, az ír, a luxemburgi és az osztrák delegáció tájékoztatást nyújtott arról, hogyan lehet az igényekre összpontosító megközelítést alkalmazni a gyógyszeripari innováció terén.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem öt indoka (Infografika)
Foglalkoztatás és szociálpolitika – június 12.
A platformalapú munkát végzők jogai
A miniszterek megállapodtak a platformalapú munkát végzők munkakörülményeinek javítását célzó irányelvjavaslatra vonatkozó tanácsi általános megközelítésről, amelynek alapján meg lehet kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A platformalapú munkavégzésről szóló irányelvnek két fontos célja van. Először is, helyesen kell megállapítani az EU-ban digitális platformokon keresztül munkát végzőkfoglalkozási viszonyát, hogy élhessenek az uniós jog szerint őket megillető munkaügyi és szociális jogokkal, lévén, hogy néhányukat helytelenül önfoglalkoztatónak sorolják be.
Másodszor, az irányelv növelni kívánja az átláthatóságot az algoritmusoknak a digitális munkaplatformok általi használatát illetően, azáltal, hogy biztosítja a munkavállalókat érintő fontos döntések emberi felügyeletét és a munkavállalók személyes adatainak védelmét.
A Tanács általános megközelítése értelmében azokról a platformalapú munkát végzőkről, akik a hét kritérium közül legalább háromnak megfelelnek, jogszerűen vélelmezhető, hogy munkavállalók. Ilyen kritérium például az, ha korlátozások, illetve szabályok vannak érvényben a dolgozó fizetésére, illetve megjelenésére vagy magatartására vonatkozóan, vagy ha a dolgozó nehezen utasíthat vissza munkát.
Azokban az esetekben, amikor e jogi vélelem alkalmazandó, a digitális platformnak kell majd bizonyítania, hogy nem áll fenn a nemzeti jog és gyakorlat értelmében vett munkaviszony.
A haknigazdaság számos előnyt hozott az életünkbe, mindez azonban nem történhet a munkavállalói jogok kárára. A tanácsi megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt a munkavállalók védelme és az őket foglalkoztató platform jogbiztonsága között.
Paulina Brandberg, Svédország nemek közötti egyenlőségért felelős és foglalkoztatási minisztere
Reflektorfényben az EU-ban digitális platformon keresztül dolgozó munkavállalók (Infografika)
Az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó előírások
A tagállamok foglalkoztatási és szociális miniszterei elfogadták a Tanács általános megközelítését azzal a két irányelvvel kapcsolatban, amelyek célja megerősíteni az egyenlőséggel foglalkozó szervek függetlenségét és működését az EU-ban.
Az új szabályok számos döntően fontos területen közös, az EU egészére kiterjedő minimumkövetelményeket határoznak meg az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára, beleértve a megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló megerősített hatásköröket, a garantált függetlenséget, valamint a megkülönböztetés eseteinek kivizsgálásával és a vitarendezéssel kapcsolatos hatáskörök bővítését.
Határértékek az ólomra és a diizocianátra vonatkozóan
A Tanács jóváhagyta általános megközelítését arra a módosító irányelvre vonatkozóan, amely új határértékeket állapít meg az ólomnak, szervetlen vegyületeinek és a diizocianátoknak való munkahelyi kitettséget illetően.
Az ólomnak és a diizocianátoknak való hosszabb kitettség jelentős hatással lehet a munkavállalók egészségére. Közismert tény, hogy a kitettség károsítja az idegrendszert, a belső szerveket, így például a szívet és a veséket, valamint a reprodukciós funkciókat. A diizocianátok olyan vegyi anyagok csoportját alkotják, amelyeket széles körben használnak az ipari tevékenységek során, és amelyek asztmát és más légzőszervi betegségeket okoznak.
Az irányelv módosításával a jogalkotó célja az, hogy jelentősen lejjebb vigye az ólomra vonatkozó jelenlegi határértékeket, valamint most első alkalommal határértékeket vezessen be a diizocianátok tekintetében.
A miniszterek először nyugtázták a svéd elnökség által az elért eredményekről készített jelentést, majd irányadó vitát tartottak a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvjavaslatról.
A miniszterek áttekintették a megkülönböztetés már létező és újonnan kialakuló mintáit mind a tagállamaikban, mind pedig az EU egészében. Megosztották továbbá véleményüket arról, hogy milyen lépéseket kell tenni az egyenlő bánásmódról szóló irányelvvel kapcsolatos tárgyalások útjában álló akadályok feloldása érdekében, és konkrét megoldásokat javasoltak a három fő lezáratlan kérdés, azaz a jogbiztonság, a szubszidiaritás és a végrehajtási költségek tekintetében.
A miniszterek irányadó vitát tartottak az európai szemeszterről, amely a gazdasági-, a költségvetési, a foglalkoztatási és a szociálpolitikák éves szintű koordinációjának és nyomon követésének uniós kerete. A megbeszélés középpontjában a 2023. évi európai szemeszter tavaszi csomagja, valamint a szociális konvergencia keretrendszerének az európai szemeszterbe való lehetséges beépítése állt.
A fentieken túl az EPSO Tanács jóváhagyta mind az országspecifikus ajánlások foglalkoztatás- és szociálpolitikai vonatkozásait, mind pedig a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) 2023. évi országspecifikus ajánlásokról szóló véleményét, valamint a 2022. évi ajánlások végrehajtására vonatkozó értékeléseiket.
A mai irányadó vita eredményei beépülnek majd az Európai Tanács június 29–30-i ülésén az állam-, illetve kormányfők által folytatott megbeszélésekbe.
A miniszterek ajánlást fogadtak el az EU-n belüli szociális párbeszéd megerősítéséről. Ajánlásában a Tanács számos olyan módot határoz meg, amellyel a tagállamok nemzeti szinten megerősíthetik a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat, többek között azáltal, hogy bevonják a szociális partnereket a szakpolitikák kialakításába, népszerűsítik a szociális párbeszéd előnyeit, valamint megerősítik a munkavállalói és munkáltatói szervezetek kapacitásait.
A nemek közötti egyenlőség dimenziójának általános érvényesítése
A Tanács következtetéseket fogadott el a nemek közötti egyenlőség dimenziójának a szakpolitikákban, programokban és költségvetésekben való általános érvényesítéséről. A következtetések a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) jelentésén alapulnak, és szorgalmazzák a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb érvényesítését az intézményi mechanizmusok, különösen a szakpolitikák, a programok és a költségvetések összefüggésében.
Következtetéseiben a Tanács számos olyan módot határoz meg, amellyel a tagállamok fokozhatják a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, ideértve a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiák elfogadását, a nemek szerint lebontott statisztikai adatok gyűjtésének előmozdítását, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló intézkedések megfelelő finanszírozásának biztosítását.
A svéd elnökség két aktuális jogalkotási javaslatról nyújtott tájékoztatást: ezek közül az egyik a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelv, a másik pedig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek felülvizsgálata.
Az elnök beszámolt továbbá a Svédország által az elnöksége ideje alatt szervezett konferenciákról is.
A soron következő spanyol elnökség ismertette a munkaprogramját.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt a halálos fenyegetést, amelyet a gyógyszerrezisztens mikroorganizmusok jelentenek az emberi egészségre nézve. Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem a svéd elnökség egyik fő prioritása, és a ma elfogadott ajánlás eszközöket biztosít az uniós országok számára az antimikrobiális szerek felhasználásának nyomon követéséhez és csökkentéséhez.
A haknigazdaság számos előnyt hozott az életünkbe, mindez azonban nem történhet a munkavállalói jogok kárára. A tanácsi megközelítés megfelelő egyensúlyt teremt a munkavállalók védelme és az őket foglalkoztató platform jogbiztonsága között.
