"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós tagállamok külügyminisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről.
Az ezt követő megbeszélés során a Külügyek Tanácsa megvitatta egyrészt az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatás kérdését – tekintettel a háború Oroszország által előidézett folyamatos eszkalálódására –, másrészt a harmadik országokból Oroszországnak nyújtott támogatásra adott esetleges uniós válaszlépések lehetőségét.
Minden olyan lépés, amelyet nem követ válaszlépés, további eszkalációra ösztönzi Oroszországot. Reagálás hiányában fokozódik az eszkaláció. Oroszország azzal indított, hogy fegyverként használta az élelmiszereket, valamint a téli időszakban az energiát. Ezt követően iráni drónokhoz és rakétákhoz, valamint Észak-Koreából származó katonai készletekhez folyamodott. Mostanra pedig már észak-koreai katonák is állomásoznak Ukrajna határainál.
[...] Itt az ideje annak, hogy Európa többet tegyen. Eljött az ideje, hogy Európa stratégiai felelősséget vállaljon Ukrajnával kapcsolatban. [...] A történelem végső soron az alapján fog megítélni bennünket, hogy mit tettünk, amikor nehéz helyzetekkel kellett szembenéznünk.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A miniszterek ezenkívül a szankciók kijátszásának kérdésére és az Oroszországgal szembeni további korlátozó intézkedések bevezetésének lehetőségére is kitértek.
A Tanács úgy határozott, hogy kiterjeszti az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához nyújtott iráni katonai támogatás miatt hozott korlátozó intézkedések uniós keretének hatályát, mégpedig azáltal, hogy a drónalkatrészekre vonatkozó jelenlegi tilalom mellett megtiltja a rakétákhoz használt alkatrészeknek az EU-ból Iránba, illetve Irán részére történő kivitelét, átadását, szolgáltatását és eladását. A Tanács emellett korlátozó intézkedéseket fogadott el egy személlyel és négy szervezettel szemben.
A Külügyek Tanácsa megvitatta a Közel-Keleten – többek között Gázában és Libanonban – bekövetkezett legutóbbi fejleményeket, valamint a tágabb regionális helyzetet.
A főképviselő ismertette a Tanáccsal az emberi jogok és a nemzetközi jog Izrael általi tiszteletben tartását vizsgáló jogi értékelést. A külügyminiszterek ennek tükrében megvitatták a főképviselőnek az EU és Izrael közötti, a társulási megállapodás keretében folytatott politikai párbeszéd felfüggesztésére irányuló javaslatát.
A Tanács emellett a pótolhatatlannak minősülő UNRWA részére nyújtott uniós támogatás kérdésével is foglalkozott, majd véleménycserét folytatott a Hamász és támogatói, illetve a ciszjordániai erőszakos szélsőséges telepesek elleni korlátozó intézkedésekről.
Végezetül a Tanács megbeszélést folytatott arról, hogy továbbra is részt kell venni a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítésekben. Ezzel összefüggésben a miniszterek a legutóbbi ENSZ-közgyűlésen elindított, a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetségről is tárgyaltak. A szövetség november 28-án, Brüsszelben tartja majd az időközben elért eredmények áttekintéséről rendezett találkozóját. A miniszterek emellett a tanácsülés előestéjén Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök és Nasszer al-Kidwa volt palesztin külügyminiszter részvételével tartott munkavacsora eseményeire is kitértek.
Napjainkban oly nagymértékű már a mások szenvedése iránti empátia hiánya, hogy fontos megértetni az emberekkel: a béke igenis eljön majd egy napon, de egyengetni kell az útját, és törekedni kell az elérésére.
Ez sikerült már nekünk Barcelonában. Sikerült Brüsszelben. És a jövőben is sikerülni fog. Fontos, hogy annyiszor beszéljünk a békéről, ahányszor csak lehetőségünk nyílik rá.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
EU–USA kapcsolatok
Az uniós miniszterek munkaebéd keretében megvitatták az EU és az USA közötti kapcsolatok átfogó helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára és a Közel-Keletre, valamint a választások konkrét következményeire.
Donald Trump elnök lehetőséget kínál az európaiak számára. Nemcsak a feleszmélésre – azt már öt évvel ezelőtt megtettük –, hanem arra is, hogy kapacitásunkat és munkamódszereinket kiaknázva világos üzenettel lépjünk fel a nemzetközi színtéren. Növelnünk kell a biztonság és a védelem területén eszközölt beruházásainkat.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Grúzia
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Grúziában az október 26-i parlamenti választásokat követően bekövetkezett közelmúltbeli fejleményekről. Ennek során elsősorban az országban tapasztalható demokratikus visszacsúszásra és annak Grúzia európai útját érintő következményeire összpontosított.
Mindannyian ugyanazt kívánjuk Grúziának: térjen vissza az európai úthoz. Ehhez pedig erőfeszítésekre lesz szükség. Missziót fogunk küldeni Grúziába. Átbeszéljük majd a szabálytalanságokat, a választás ügyét pedig ki kell vizsgálni. A kormánynak konkrét intézkedések révén döntő változásokat kell elérnie. Grúzia határozott változások nélkül nem tud előrelépni az Európai Unióval fennálló kapcsolataiban.
A grúz nép előtt szeretném megismételni azt, amit tavalyi látogatásom során mondtam: az EU soha nem fogja magára hagyni a grúz lakosságot, és társa lesz annak az uniós értékekért folytatott küzdelme során. Továbbra is Önök mellett fogunk állni a demokrácia és az európai jövő melletti döntő jelentőségű választásukban.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Afrika szarva
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott Afrika szarváról, különös tekintettel Szomáliára és az Afrikai Unió jövőbeli szomáliai támogató és stabilizációs missziójának (AUSSOM) nyújtandó esetleges uniós támogatásra, valamint Szudánra, ahol a helyzet minden eddiginél kétségbeejtőbb, és ahol emberek százezrei vesztették életüket és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A miniszterek megállapodtak abban, hogy az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólítanak fel.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
