"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta a tagállamok külügyminisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és az ország legsürgetőbb szükségleteiről, amelyek főként a légvédelmi rendszerek és az energetikai infrastruktúra terén jelentkeznek.
Az ezt követő megbeszélés során a Külügyek Tanácsa tárgyalt a Zelenszkij elnök béketervéhez nyújtott uniós támogatásról és az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatásról. A főképviselő egyértelművé tette: stratégiai szempontból logikus, hogy a béketárgyalások előmozdítása érdekében az EU törekszik Ukrajna megerősítésére, úgy politikai, mint katonai szempontból. Emellett hangsúlyozta, hogy a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval.
A főképviselő kitért az energia- és kikötői infrastruktúrát, valamint a gabonaexportot célzó közelmúltbeli orosz támadásokra, és hangsúlyozta: nem szabad engedni Putyinnak, hogy veszélyeztesse a globális élelmezésbiztonságot, vagy hogy sikerre vigye azokat az erőfeszítéseit, amelyek célja fegyverként használni a telet.
Meg fogjuk hosszabbítani az Európai Unió (Ukrajnát támogató) katonai segítségnyújtási missziójának megbízatását a következő két évre. Bízom benne, hogy sikerül konszenzusra jutnunk a misszió megbízatásának bővítéséről.
Emellett egyezségre kell jutnunk az Európai Békekeret/Ukrajna Támogatási Alap keretében nyújtandó támogatás felszabadítására irányuló javaslataimról is. Már közel a megállapodás.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Tanács továbbá véleménycserét folytatott David O’Sullivan uniós különmegbízottal az uniós szankciók végrehajtásáról és a kijátszás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekről. A főképviselő hangsúlyozta: előrelépés történt az intézkedések kijátszásának megakadályozása terén, de további munkára van szükség ahhoz, hogy folytatni tudjuk az említett jelenség elleni küzdelmet, többek között az uniós tagállamokban is.
Ami a szankciókat illeti, a Tanács a közelmúltban új rendszert fogadott el, amellyel az Európai Unióval és tagállamaival szembeni orosz hibrid tevékenységek ellen lép fel. Emellett a mai napon hét személlyel és hét szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket fogadott el annak nyomán, hogy Irán rakétákat és drónokat szállított Oroszországba.
Nem hivatalos véleménycsere az Egyesült Királyság külügyekért, nemzetközösségi és fejlesztési ügyekért felelős miniszterével
A miniszterek nem hivatalos véleménycserét folytattak David Lammyvel, az Egyesült Királyság külügyekért, nemzetközösségi és fejlesztési ügyekért felelős miniszterével. A brexit óta ez volt az első ilyen jellegű véleménycsere, amelynek során a felek közösen értékelték a jelenlegi geopolitikai helyzetben felmerülő kulcsfontosságú kül-, biztonság- és védelmi kérdéseket.
A megbeszélés során egyértelműen megmutatkozott, hogy a két fél sok mindenben egyetért. Az Egyesült Királyság és az EU együtt élvonalbeli szerepet tölt be az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott nemzetközi válaszlépéseket illetően, valamint mindketten szorgalmazzák a tűzszünetet és a Közel-Keleten bekövetkezett súlyos eszkaláció enyhítését.
A főképviselő arra a következtetésre jutott, hogy a felek fontolóra veszik az EU és az Egyesült Királyság közötti rendszeres konzultációt olyan konkrét témákban, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziója, az indiai–csendes-óceáni térség vagy a Nyugat-Balkán.
A közel-keleti helyzet
A Külügyek Tanácsa megvitatta a közel-keleti helyzetet, és ezen belül is kiemelt figyelmet szentelt a régió egészében a helyszínen kialakult helyzetnek. A miniszterek kitértek a libanoni helyzetre, Irán Izrael elleni támadásaira, a gázai humanitárius helyzetre és a ciszjordániai fejleményekre.
Az EU nyilatkozatot adott ki Libanont illetően, amelyben elítélte az ENSZ-missziók ellen elkövetett összes támadást, és rendkívül komoly aggodalmának adott hangot az izraeli védelmi erőknek az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Libanoni Erői (UNIFIL) elleni támadásaival kapcsolatban, amelyek során több békefenntartó megsebesült. A Tanács megerősítette, hogy az ENSZ-békefenntartók elleni támadások súlyosan sértik a nemzetközi jogot, teljes mértékben elfogadhatatlanok, és azoknak haladéktalanul véget kell vetni.
A miniszterek a mai napon újólag megerősítették, hogy teljes mértékben támogatják az UNIFIL-t. Senki sem kéri, hogy az UNIFIL vonja ki erőit. Mellesleg mindenkinek tudnia kell, hogy nem az ENSZ főtitkárának kell eldöntenie, hogy az UNIFIL marad vagy távozik. Ez a döntés az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát illeti meg.
[...] Itt, a mai napon egyetlen tagállam sem támogatta az UNIFIL erőinek kivonását. Tehát, ha nem kell erőiket kivonniuk, akkor maradniuk kell, és ha maradniuk kell, akkor biztonságban kell maradniuk.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A főképviselő kitért továbbá az UNRWA-nak, az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának nyújtott uniós támogatásra, valamint a Bizottsághoz intézett azon kérésre, hogy az elkövetkező napokban haladéktalanul bocsássa az UNRWA rendelkezésére az uniós támogatás következő részletét.
Végezetül a megbeszélés során a Tanács újólag hangsúlyozta a gázai tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására és a humanitárius jog teljes körű betartására vonatkozó felhívását. A miniszterek több tagállam közelmúltbeli kérésére tekintettel érintették az EU–Izrael Társulási Tanács előkészítését is.
Aktuális ügyek
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács véleménycserét tartott:
– az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezésének folyamatáról
– a grúziai helyzetről az október 26-i parlamenti választások küszöbén
– a Moldovai Köztársaságban az október 20-i elnökválasztást és az uniós csatlakozásról szóló népszavazást megelőzően tapasztalható helyzetről. A Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el továbbá a Moldovai Köztársaságot destabilizáló tevékenységekért felelős öt személlyel és egy szervezettel szemben.
– Afrika szarváról, különös tekintettel Szudánra és Szomáliára, valamint
– a venezuelai fejleményekről a július 28-i választások nyomán.
A Tanács következtetései és egyéb határozatok
A Tanács további egy évvel, 2025. október 16-ig meghosszabbította a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni, 25 személlyel és 3 szervezettel szemben bevezetett uniós korlátozó intézkedések alkalmazását.
