"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2025. december 5.
Főbb eredmények
Európai versenyképesség a digitális évtizedben
A Tanács mai ülésén őszinte véleménycserét folytattunk arról, hogy a kibertámadások milyen lehetséges hatást gyakorolhatnak a polgárok mindennapi életére, és hogy miként tudnánk reziliensebbé válni e támadásokkal szemben. Az ehhez hasonló véleménycserék elengedhetetlenek a közös rezilienciánk szempontjából. Ezenkívül az ilyen válságok enyhítése során a tagállamok által szerzett tapasztalatokat is jobban figyelembe kell vennünk.
Torsten Schack Pedersen, Dánia rezilienciáért és felkészültségért felelős minisztere
A miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el „Európai versenyképesség a digitális évtizedben” címmel. A következtetések öt fő elem köré épülnek:
az európai versenyképesség megerősítése a digitális évtized – mint a szuverén digitális transzformáció stratégiai iránytűje – révén
a digitalizáció, az adatok és a mesterséges intelligencia mint a versenyképesség fő mozgatórugói
hatékony, egyszerűsített és koordinált szabályozási keret
az innováció ösztönzése és a digitális technológiák elterjedésének előmozdítása
a digitális szuverenitás nyitott módon történő megerősítése
A Tanács a következtetésekben megerősítette, hogy továbbra is alapvető stratégiai célkitűzés az EU globális versenyképességének az alapvető jogok és az uniós értékek védelme melletti megerősítése. Ez elő fogja mozdítani az innovációt, a termelékenységet, a jólétet, a fenntartható növekedést és a gazdasági biztonságot. Az EU digitális szuverenitásának megerősítését koherens, eredményes és merész, ugyanakkor kockázatalapú és nyitott megközelítést követve kell végezni.
A következtetésekben a Tanács hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg nem halad megfelelő ütemben ahhoz, hogy teljesítse a digitális évtizedre kitűzött, 2030-ra elérendő célértékeket, és ezért minden szinten felgyorsított fellépést sürget. Kijelentette továbbá, hogy a digitális eszközök fejlesztése és kiigazítása elengedhetetlen, ahogy a digitális készségek és tehetségek megerősítése is. A Tanács hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az új technológiák fejlesztéséhez, kezeléséhez, védelméhez és megértéséhez szükséges kapacitásokat.
Egy egyszerű, egyértelmű és kiszámítható szabályozási keret kulcsfontosságú az innováció és a versenyképesség előmozdításához. A Tanács a szövegben hangsúlyozta továbbá, hogy a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások létfontosságú szerepet töltenek be Európa digitális versenyképességének megvalósítása tekintetében. Ezért valamennyi ágazatban a digitális technológiák fokozottabb fejlesztésére, tesztelésére, felfuttatására és elterjesztésére szólított fel.
Üdvözölte továbbá a készülő bizottsági javaslatokat, többek között a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló uniós rendeletet, amelynek célja javítani az adatközpontokhoz és a felhőkapacitáshoz való hozzáférést. Végezetül a Tanács a következtetésekben felkérte a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a digitális évtized jelenlegi célértékei megfelelőek-e, és szükség esetén javasoljon a technológiasemlegességen alapuló konkrét, realisztikus és felhasználó-központú aktualizált értékeket.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Egyszerűsítés és digitalizáció: a vállalkozások terheinek csökkentése a digitális területen
A miniszterek véleménycserét tartottak az egyszerűsítés és a digitalizáció kérdéséről. Ez a megbeszélés egy sor, a digitális területre vonatkozó kezdeményezést követ, amelyek az adminisztratív terhek csökkentését célzó digitális eszközök egyszerűsítésére és védelmére irányulnak. Ilyen például a nemrégiben közzétett digitális csomag, amelynek része a digitális omnibusz csomag, az európai üzleti tárcára vonatkozó javaslat vagy az adatuniót szolgáló európai stratégia.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a digitális területet érintő egyszerűsítés során a vállalkozásokra, a kkv-kre és a hatóságokra nehezedő szabályozási terhek csökkentésére kell összpontosítani. A tagállamok üdvözölték a digitális omnibusz csomagra irányuló javaslatot, mivel azt kulcsfontosságú eszköznek tartják a szabályozás észszerűsítése, az adminisztratív költségek csökkentése és a jogalkotási keret harmonizálása szempontjából.
A Tanács jelezte, hogy a hatályos jogszabályok végrehajtásának egyszerűsítését kell kitűzni célul, különösen ami az induló innovatív vállalkozásokat illeti, mivel számukra nehézséget okozhatnak a komplex szabályok. Nem szabad ugyanakkor hátrább lépni az alapvető védelem tekintetében, például ami az adatvédelmet vagy az alapvető jogok tiszteletben tartását jelenti.
A miniszterek azt is leszögezték, hogy az egyszerűsítés nem vezethet deregularációhoz. A kapcsolódó témák között említették a jogbiztonság garantálását, az egységes szabályozás hiányának megszüntetését és a jelentéstételben jelentkező indokolatlan átfedések kezelését. A Tanács hangsúlyozta, hogy a szabályozási környezetet kiszámíthatóbbá és következetesebbé kell tenni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a versenyképességet, és fel lehessen lendíteni az innovációt.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletnek az online platformok és az e-kereskedelem tekintetében való végrehajtása
A miniszterek megbeszélést tartottak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály online platformokon és e-kereskedelemben történő végrehajtásáról.
Az elmúlt években az online platformok és a határokon átnyúló e-kereskedelem gyors terjedése jelentősen átalakította az egységes piac működését. A fogyasztók – és köztük a kiskorú fogyasztók – mára vásárlásaik fontos részét bonyolítják online piactereken, és a vásárolt termékek egyre nagyobb részét értékesítik EU-n kívüli eladók.
Az online piacterek számos lehetőséget rejtenek magukban, de kihívásokat is jelentenek a szabályozási keret és annak érvényesítése szempontjából. Tagállami hatóságok a közelmúltban több ilyen platformon találtak gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat, „A” kategóriájú fegyvereket és vényköteles gyógyszereket.
Tekintettel az e-kereskedelem határokon átnyúló jellegére, valamint arra, hogy a jogellenes tartalmak és a nem biztonságos termékek gyorsan terjednek az EU-n belül, összehangolt uniós válaszra van szükség.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály már ír elő bizonyos kötelezettségeket az ilyen online óriásplatformok számára, így például kockázatértékeléseket kell végezniük vagy ellenőrizniük kell az eladókat. Ezek a friss példák azonban arra utalnak, hogy e kötelezettségek érvényesítése továbbra sem kellően eredményes.
A miniszterek hangsúlyozták: biztosítani kell, hogy minden online piactér megfeleljen az uniós szabályoknak, és különösen a termékbiztonsággal, a fogyasztóvédelemmel és a tiltott áruk értékesítésével kapcsolatos szabályoknak.
A Tanács arra is rámutatott, hogy a hatályos szabályokat maradéktalanul végre kell hajtani, mégpedig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szilárd alapjára építve. A miniszterek az online piacterek jelentette kihívások kezelésének kulcsfontosságú lépéseként tekintenek a hatóságok közötti fokozottabb koordinációra és a tagállamok közötti együttműködésre.
Végezetül a tagállamok jelezték, hogy a végrehajtásnak a fogyasztók védelme és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében következetesnek és kockázatalapúnak kell lennie. A tagállamok olyan, robusztusabb végrehajtási mechanizmusokat is szorgalmaztak, amelyek során minden érintett érdekelt fél között erősebb koordináció valósul meg.
A kibertámadások és ezek hatása a polgárok mindennapi életére
A miniszterek munkaebédjükön a következő témával foglalkoztak: „Amikor a kiberfenyegetések valósággá válnak – a kibertámadásokkal szembeni reziliencia megerősítése”. Ennek keretében véleményt cseréltek arról, hogy miként lehet úgy beépíteni a kiberbiztonságot a digitális átállás további szakaszaiba, hogy az Unió versenyképessége is támogatást kapjon. Azt is körüljárták, hogy miként lehet szélesebb körű rezilienciát kiépíteni a kibertámadásokkal szemben, és foglalkoztak az e támadások által a polgárok mindennapi életére gyakorolt hatásokkal is.
Egyéb
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek az alábbi témákkal foglalkoztak:
Elnökségi tájékoztatók (a kiberbiztonsági tartalékból Moldova számára nyújtandó támogatásra vonatkozó napirend kivételével mindet nyilvános ülésen tárgyalták):
Európai üzleti tárcák
Határozatok Ukrajnának és Moldovának a belföldi díjszabás szerinti barangoláshoz (RLAH) való csatlakozásáról és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos aktuális helyzetről
A távközlési miniszterek nem hivatalos ülésén folytatott megbeszélések eredményei
A Tanács végrehajtási határozata az uniós kiberbiztonsági tartalékból Moldova számára nyújtandó támogatás engedélyezéséről
A kiberbiztonsági tervre vonatkozó első gyakorlat
A Bizottság tájékoztatója a digitális területre vonatkozó nemzetközi kezdeményezésekről (nyilvános ülés)
Litvánia tájékoztatója a globális navigációs műholdrendszereket (GNSS) érintő elektronikai zavarásról (jamming) és a jelek hamisításáról (spoofing) (nyilvános ülés)
Portugália tájékoztatója az egységes digitális szabályozó hatóság finanszírozásáról
Ausztria tájékoztatója az európai digitális szuverenitásról szóló nyilatkozatról
Németország és Franciaország beszámolója az európai digitális szuverenitásról szóló csúcstalálkozóról
A Bizottság tájékoztatója arról, hogyan lehet kihasználni a távközlési technológiákat és infrastruktúrákat a drónok észlelésére irányuló kapacitások fokozása érdekében (nem nyilvános ülés)
A soron következő ciprusi elnökség munkaprogramjának bemutatása (nem nyilvános ülés)
