EU–NATO együttműködés

Miért fontos az EU–NATO partnerség?

Az EU–NATO stratégiai partnerség alapkövét a közös értékek, a közös kihívásokkal való megbirkózás iránti eltökéltség, valamint az euroatlanti térség békéjének, szabadságának és jólétének előmozdítása és megóvása iránti egyértelmű elkötelezettség jelenti.

Az EU és a NATO közötti kapcsolatok a 2000-es évek elején intézményesültek, az 1990-es évek során tett lépésekre épülve annak érdekében, hogy Európa nagyobb felelősséget vállaljon védelmi kérdésekben.

Az EU és a NATO közötti együttműködés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság fokozása szempontjából. Továbbra is a NATO jelenti a kollektív védelem alapját tagjai számára, ugyanakkor elengedhetetlen a NATO-t kiegészítő, erősebb és ütőképesebb európai védelem.

Az EU és a NATO közötti partnerség döntő fontosságú az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának fenntartása szempontjából, a növekvő kihívások és fenyegetések miatt most még inkább, mint korábban bármikor.

Az EU és a NATO együttesen több mint 1 milliárd embert és a világ legnagyobb gazdaságainak egy részét képviseli, jelentős politikai és katonai befolyást gyakorolva a globális színtéren.

A 27 uniós tagállamból 23 NATO-tag is.

NATO-tag uniós országok

Szöveges változat

A NATO-nak és az EU-nak 23 közös tagja van: Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Az EU–NATO együttműködés területei

Az EU–NATO együttműködés számos konkrét stratégiai területet ölel fel:

Küzdelem a hibrid fenyegetések ellen

Együttműködés a hibrid fenyegetésekkel és a terrorfenyegetettséggel kapcsolatos közös helyzetismeret kialakítása, valamint a jövőbeli válságokkal szembeni reziliencia növelése érdekében.

Védelmi képességek

Együttes fellépések az EU és a NATO képességfejlesztési folyamatai koherenciájának fokozása és a katonai mobilitás javítása érdekében.

Kapacitásépítés

A partnerek segítése a kapacitásépítésben és rezilienciájuk megerősítésében, többek között a Nyugat-Balkánon, valamint a keleti és déli szomszédságban.

Operatív együttműködés

Az operatív bevetésekre vonatkozó információcsere és az operatív együttműködés javítását célzó közös erőfeszítések, mindenekelőtt a tengeri színtéren.

Védelmi ipar és kutatás

Információk és bevált gyakorlatok cseréje az iparral és a kutatással kapcsolatos kérdésekben, valamint a vonatkozó kezdeményezések végrehajtásának koordinálása.

Politikai párbeszéd

Az EU–NATO politikai párbeszéd továbbra is nélkülözhetetlen eszköze a kölcsönös megértés erősítésének, a bizalomépítésnek és a kölcsönös átláthatóság biztosításának.

Kiberbiztonság és -védelem

Információk és bevált gyakorlatok cseréje, a partnerek kiberkapacitás-építéséhez nyújtott támogatás koordinálása, valamint a kibergyakorlatokkal és -képzéssel kapcsolatos koordináció.

Koordinált gyakorlatok

Párhuzamos és koordinált gyakorlatok, melyek célja, hogy mindkét szervezet rezilienciáját és felkészültségét növeljék a válsághelyzetekkel szemben.

EU–NATO együttműködés a gyakorlatban

2016 és 2017 között a Tanács és a NATO 74, konkrét fellépésre vonatkozó közös javaslatot hagyott jóvá olyan területeken, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a katonai mobilitás, a kiberbiztonság, a védelmi képességek, a védelmi ipar és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem.

E kezdeményezések között szerepelnek például az alábbiak:

egy sor olyan strukturált párbeszéd, amelyek középpontjában a reziliencia, a katonai mobilitás, az űrpolitika, a kiberkérdések, az éghajlat és a védelem, valamint a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák állnak
valós idejű információcsere, jelentések és elemzés az ellenséges információs tevékenységekkel és a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (FIMI) kapcsolatban
konzultációk a védelmi ipar átfogóbb kérdéseiről, valamint az ágazati szerepvállalással és a védelmi ipar támogatásával kapcsolatos konkrét témákról
rendszeres eszmecserék és kölcsönös tájékoztatók, nyomon követve Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját

A Tanács 2017 óta minden évben nyugtázta a közös javaslatok végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentést.

Válasz a jelenlegi kihívásokra

Az EU és a NATO közötti együttműködés jelentősen bővült az elmúlt években, építve három együttes nyilatkozatra (2023, 2018 és 2016), valamint az EU stratégiai iránytűjére és a NATO 2022-ben elfogadott stratégiai koncepciójára.

Az EU–NATO együttműködésről szóló, 2023. január 10-én elfogadott harmadik és legújabb együttes nyilatkozat felvázolja az aktuális kihívásokat és azt, hogy az együttműködés hogyan fogja kezelni azokat.

A nyilatkozatban az EU és a NATO kijelenti, hogy egységesen elítélik Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, valamint támogatják Ukrajna szuverenitását, területi integritását és az önvédelemhez való jogát.

Mivel az előttünk álló biztonsági fenyegetések és kihívások hatóköre és nagyságrendje folyamatosan változik, partnerségünket a hosszú múltra visszatekintő együttműködésünk alapján magasabb szintre emeljük. Együttes nyilatkozat az EU–NATO együttműködésről, 2023. január 10.

A nyilatkozatban a felek az arra vonatkozó közös elképzeléseiket rögzítették, hogy az EU és a NATO hogyan fog együttesen fellépni a közös biztonsági fenyegetésekkel szemben. Az EU és a NATO kiterjesztik és elmélyítik együttműködésüket például a következő területeken:

a növekvő geostratégiai versengés
reziliencia és a kritikus infrastruktúrák védelme
a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák
űrpolitika
az éghajlatváltozásból eredő biztonsági következmények
külföldi információmanipuláció és beavatkozás

További információk

Az uniós védelem számokban

A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű

Állandó strukturált együttműködés (PESCO)