Timeline - Human rights

A Tanács úgy határozott, hogy két évvel, azaz 2028. február 29-ig meghosszabbítja Kajsa Ollongrennek, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének a megbízatását. Kajsa Ollongrent első alkalommal 2025 júniusában nevezték ki.

• Az EU különleges képviselői: a Tanács meghosszabbította az EU emberi jogi különleges képviselőjének, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjének a megbízatását (sajtóközlemény, 2026. február 11.)

A Tanács kinevezte Kajsa Ollongren-t az EU emberi jogi különleges képviselőjévé.

Az új különleges képviselő folytatni fogja elődjei munkáját, hogy hozzájáruljon az EU emberi jogi politikájának, valamint a nemzetközi humanitárius jog betartásának előmozdításával és a nemzetközi büntetőbíráskodás uniós támogatásával kapcsolatos uniós álláspontoknak a végrehajtásához.

• Emberi jogok: az EU új különleges képviselővé nevezett ki egy korábbi holland minisztert (sajtóközlemény, 2025. június 23.)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2025-ben képviselendő uniós prioritásokról.

A következtetésekben hangsúlyozta: ahhoz, hogy a jogszabályok és a normák nagyobb erővel bírjanak, mint a konfliktusok, mindenkinek el kell köteleznie magát a multilateralizmus és a nemzetközi rend mellett, amelyek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll. E cél elérése érdekében az EU továbbra is együtt fog működni a világ valamennyi régiójával, és fokozni fogja az együttműködést a hasonlóan gondolkodó országokkal.

• A Tanács jóváhagyta az ENSZ emberi jogi fórumain 2025-ben képviselendő uniós prioritásokat (sajtóközlemény, 2025. január 27.)

Az EU-t mély aggodalommal tölti el, hogy egyre többször sérülnek a gyermekek jogai a fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódóan, amit tovább súlyosbít a háborúk terjedése, ideértve Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, valamint azt, hogy Oroszország jogellenesen elhurcol és áttelepít ukrán gyerekeket.

Az aktualizált EU-iránymutatás célja, hogy az EU globális szinten fokozottabban tudjon hozzájárulni a gyermekek jogainak tiszteletben tartásához, védelméhez és érvényesítéséhez a fegyveres konfliktusokban és más olyan helyzetekben, amikor terrorista szervezetek vagy szervezett bűnözői csoportok fegyveres erőszakot alkalmaznak.

• A gyermekek és a fegyveres konfliktusok: a Tanács aktualizálta az EU-iránymutatást és következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2024. június 24.)

Az EU 2027-ig meghosszabbította az eredetileg a 2020–2024-es időszakra elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervét. A cselekvési terv útmutatással szolgál azokhoz az uniós szakpolitikákhoz és intézkedésekhez, amelyek világszerte előmozdítják az emberi jogokat és a demokráciát.

A cselekvési tervben foglaltak ismét égetően aktuálissá váltak, a terv meghosszabbítása pedig újólag megerősíti, hogy külkapcsolataiban az EU elkötelezetten kiáll az emberi jogok és a demokrácia védelme és előmozdítása mellett, és ennek érdekében egyesíti erőit a tagállamokkal, a civil társadalommal, az emberijog-védőkkel, a demokráciát támogató szereplőkkel és a nemzetközi szervezetekkel.

• A Tanács következtetései az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervről (2024. május 27.)

A Tanács Eamon Gilmore utódjaként Olof Skoogot nevezte ki az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjévé. Olof Skoog folytatni fogja elődjei munkáját, hogy hozzájáruljon az EU emberi jogi politikájának végrehajtásához, a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításával kapcsolatos uniós álláspontokhoz, és a nemzetközi büntetőbíráskodás uniós támogatásához.

Emellett a harmadik országok kormányaival, nemzetközi és regionális szervezetekkel, valamint civil társadalmi szervezetekkel és egyéb releváns szereplőkkel folytatott emberi jogi párbeszédek révén segíteni fogja az európai befolyás erősítését.

A különleges képviselő szorosan együtt fog működni az Európai Külügyi Szolgálattal és az uniós intézményekkel annak érdekében, hogy biztosítsa az EU emberi jogi politikájának hatékonyságát és láthatóságát a külső fellépésekben.

• Emberi jogok: az EU új különleges képviselőt nevezett ki (sajtóközlemény, 2024. február 26.)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2024-ben képviselendő uniós prioritásokról.

A következtetésekben a Tanács újólag megerősítette az EU elkötelezettségét az emberi jogok, a multilateralizmus és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer mellett a jelenlegi, nehézségekkel teli nemzetközi környezetben, amelyet fegyveres konfliktusok, tekintélyelvűség, dezinformáció, valamint a nemek közötti egyenlőséggel szemben kifejtett ellenállás jellemeznek.

• Az ENSZ emberi jogi fórumai: a Tanács jóváhagyta az uniós prioritásokat (sajtóközlemény, 2024. január 22.)

2023-ban ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulóját.

Az EU:

• újólag megerősíti, hogy egyértelműen elkötelezett valamennyi emberi jog tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése, továbbá egyetemességének védelme mellett
• egységesen és határozottan támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi rendszerét, és külső tevékenységének egyik prioritásaként továbbra is aktívan érvényesíti, védelmezi és előmozdítja majd valamennyi emberi jogot

• A Tanács következtetései az ENSZ emberi jogi fórumain 2023-ban képviselendő uniós prioritásokról (sajtóközlemény, 2023. február 20.)

A Tanács megállapította, hogy napjainkban sok újságíró és más médiaszakember nem tud mindenhol olyan szabadon és függetlenül dolgozni, ahogyan arra szükség lenne.

Az Európa Tanács jelentése szerint az újságírók biztonságát és a sajtószabadságot érintő súlyos fenyegetésekről érkezett bejelentések száma Európában 2016 óta csaknem megkétszereződött (2021-ben 282 ilyen bejelentés érkezett).

Az újságírók és más médiaszakemberek gazdasági helyzete is romlik, több tényező, például a következők miatt:

• a digitális átalakulás
• médiaorgánumok megszűnése
• a világjárvány következményei

• A Tanács további intézkedéseket sürget az újságírók és a médiaszakemberek védelme érdekében (sajtóközlemény, 2022. június 21.)

A Tanács felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a gyermekek védelmét a szükséghelyzetekben, többek között az alábbiak révén:

• befogadási eljárások kialakítása (a gyermek szükségleteihez igazított szállás és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés)
• segítségnyújtás a kísérő nélküli gyermekek számára (törvényes gyám vagy megfelelő képviselet)
• a gyermekkereskedelem elleni küzdelmet célzó szakpolitikák megerősítése (az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására szolgáló stratégiák, valamint figyelemfelhívás a kockázatokra)
• annak biztosítása, hogy a szükséghelyzeteket ne használják ki a gyermekek gyámság alá vételére (fegyveres konfliktusok idején nem kerülhet sor örökbefogadásra)

• A Tanács következtetéseket fogadott el a gyermekek jogairól (sajtóközlemény, 2022. március 4.)

A Tanács e következtetésekben sajnálatának ad hangot az EU tagállamaiban tapasztalható rasszista és antiszemita incidensek számának riasztó növekedése miatt.

Felkéri a tagállamokat, hogy 2022 végéig dolgozzanak ki cselekvési terveket és stratégiákat a rasszizmus elleni 2020. évi uniós cselekvési terv, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemre vonatkozó 2021. évi uniós stratégia végrehajtása céljából.

• A Tanács következtetéseket fogadott el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről (sajtóközlemény, 2022. március 4.)

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2022-ben képviselendő uniós prioritásokról. Ezekben újólag megerősíti: az EU elkötelezett amellett, hogy tiszteletben tartsa, védje és érvényesítse:

• az emberi jogokat
• a demokráciát
• a jogállamiságot

Mindezt következetesen és koherens módon teszi, külső tevékenységének valamennyi területén, és támogatja az ENSZ emberi jogi rendszerét mint külső tevékenységének sarokkövét.

Az EU mindemellett foglalkozni fog a közelmúltban az emberi jogokra nézve felmerült kockázatokkal, így többek között:

• a hibrid fenyegetésekkel
• a technológiai fejleményekkel
• az éghajlatváltozással
• a Covid19-világjárvány tartós következményeivel

• Emberi jogok: az EU következtetéseket fogadott el az ENSZ emberi jogi fórumain 2022-ben képviselendő uniós prioritásokról (sajtóközlemény, 2022. január 24.)

E cselekvési tervvel a Tanács újólag megerősíti az EU szilárd elkötelezettségét amellett, hogy mindenki javára előmozdítsa az egyetemes értékeket.

A cselekvési tervre azért volt szükség, mert a komoly haladás ellenére kedvezőtlen fejlemények is történtek az emberi jogok egyetemessége és oszthatatlansága terén. A Covid19-világjárvány és annak társadalmi-gazdasági következményei elmélyülő negatív hatást gyakoroltak:

• az emberi jogokra
• a demokráciára
• a jogállamiságra

A válság mindemellett tovább mélyítette a már korábban is meglévő egyenlőtlenségeket és növelte a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre nehezedő nyomást.

Az EU és tagállamai az összes rendelkezésükre álló eszközt alkalmazni fogják külső tevékenységeik minden területén annak érdekében, hogy hangsúlyozzák és megerősítsék az EU globális vezető szerepét az emberi jogok és a demokrácia területén, valamint az uniós cselekvési terv végrehajtása során.

• A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020 és 2024 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervről (sajtóközlemény, 2020. november 19.)

A Tanács határozatot és rendeletet fogadott el egy globális emberi jogi szankciórendszer létrehozásáról.

Uniós szinten így rendelkezésre áll egy olyan keret, amely lehetővé teszi, hogy az EU az elkövetés helyétől függetlenül célzottan fellépjen azokkal szemben, akik felelősek a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, azokban részt vesznek vagy azokkal kapcsolatba hozhatók, legyenek akár

• személyek
• szervezetek
• vagy szervek

A korlátozó intézkedések a személyekre alkalmazandó utazási tilalomról, valamint a pénzeszközök befagyasztásáról rendelkeznek; ez utóbbi személyekre és szervezetekre egyaránt alkalmazható.

Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak sem közvetlen, sem közvetett módon pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére.

• Az EU globális emberi jogi szankciórendszert fogadott el (sajtóközlemény, 2020. december 7.)