A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet: fordulópont az EU számára
A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó uniós szabályok hozzájárulnak az európai gazdaság számára nélkülözhetetlen anyagok biztosításához, a stratégiai iparágak támogatásához, valamint a kitermelésre, feldolgozásra, újrafeldolgozásra és az ellátási források diverzifikálására irányuló uniós kapacitások megerősítéséhez.
A kritikus fontosságú nyersanyagok jelentősége
Az EU nem nemesfémek, akkumulátor-alapanyagok, ritkaföldfémek és egyéb anyagok iránti kereslete várhatóan jelentősen növekedni fog, mivel azokat széles körben alkalmazzák számos bővülő iparágban, például a tisztaenergia-rendszerek fejlesztésében, valamint a csipekbe, az űriparba, továbbá a védelmi és más csúcstechnológiai ágazatokba történő növekvő beruházások keretében.
Az EU kiigazította stratégiai irányvonalát, hogy biztosítsa a kritikus fontosságúnak tekintett nyersanyagokhoz való hozzáférést.
2024. május 23-án hatályba lépett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet. A jogszabály célja, hogy szisztematikusan kezelje a nem uniós országokból származó behozataltól való függőséget, megerősítse Európa ipari rezilienciáját, és csökkentse annak kockázatát, hogy a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban ellátási zavarok lépnek fel.
Amit a kritikus fontosságú nyersanyagokról tudni érdemes
A függőség csökkentése és az ellátás biztosítása
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet célja, hogy csökkentse az EU függőségét a stratégiai fontosságú nyersanyagok harmadik országbeli beszállítóitól. E célból a rendelet a 17 meghatározott stratégiai fontosságú nyersanyag mindegyikére vonatkozóan meghatároz négy, 2030-ig teljesítendő, nem kötelező erejű referenciaértéket.
Az EU éves fogyasztásának legalább 10%-aUnión belüli kitermelésből származzon.
Az EU éves fogyasztásának legalább 40%-aUnión belüli feldolgozásból származzon.
Az EU éves fogyasztásának legalább 25%-aújrafeldolgozásból származzon.
Egyetlen harmadik ország se szállítson egy adott stratégiai fontosságú nyersanyag 65%-át meghaladó mennyiséget.
Az ellátási lánc kialakítása
A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó új projektek megvalósítása időbe telik. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet – a késedelmek elkerülése érdekében – egyrészt ambiciózus határidőket határoz meg a közigazgatások számára, másrészt pedig felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat. Az adminisztratív eljárások felgyorsítása érdekében emellett elsőbbséget kell biztosítani a stratégiai projekteknek.
Stratégiai projektek
A stratégiai projektek a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet egyik központi eszközét adják. E projektek esetében olyan, a bányászat, a feldolgozás és az újrafeldolgozás területén megvalósuló beruházásokról van szó, amelyeket a Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően az ellátásbiztonság szempontjából prioritásként jelöl meg.
A tagállamokban az ilyen státuszt kapott projektek számára a következő előnyöket kell biztosítani:
- gyorsabb engedélyezés
- könnyebb finanszírozáshoz jutás
- erősebb politikai támogatás
Bár a kritikus fontosságú nyersanyagok többsége többsége külföldről, főként Kínából származik, egyes kritikus fontosságú nyersanyagokat az Unióban termelnek ki. Ezen uniós nyersanyagbázis kibővítése – a külföldi projektekre vonatkozó nemzetközi stratégiai partnerségek kialakítása mellett – a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet legfőbb célja.
A 2025-ben lezárult, első forduló 60 projekt kiválasztását eredményezte: ezek közül 47 projekt az Unióban, azon belül is 13 tagállamban, 13 projekt pedig partnerországokban valósul meg. E projektek együttesen a 17 stratégiai fontosságú nyersanyag közül 14-re terjednek ki.
Gyorsabb engedélyezés
Korábban az engedélyezés jelentette az egyik legjelentősebb szűk keresztmetszetet a nyersanyagokra vonatkozó európai projektek fejlesztése terén.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet kötelező határidőket vezet be az engedélyezési döntésekre vonatkozóan, emellett pedig az összes tagállamot kötelezi arra, hogy hozzon létre egyablakos ügyintézési pontot a projektgazdák számára, egyértelműbb és gyorsabb utat biztosítva a nemzeti eljárások rendszerében.
Nemzetközi partnerségek: a beszállítói bázis bővítése
Az ellátás diverzifikálása azt jelenti, hogy az országok szélesebb körével kell megbízható kapcsolatokat kiépíteni annak érdekében, hogy egyetlen beszállító kiesése se okozhasson az európai ipart akadályozó ellátási zavart.
Az EU nyersanyagokra vonatkozó stratégiai partnerségei – a fejlesztések különböző szakaszait érintő – formális megállapodásokat és partnerségeket foglalnak magukban.
Az EU 2026 elejéig a következő 16 országgal alakított ki stratégiai partnerséget: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Kanada, Chile, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Grönland, Kazahsztán, Namíbia, Norvégia, Ruanda, Szerbia, Dél-Afrika, Ukrajna, Üzbegisztán és Zambia.
Az EU 2025 novemberében a tiszta gazdaságot szolgáló kereskedelmi és beruházási partnerséget írt alá Dél-Afrikával, amely partnerség részét képezi egy, a kritikus fontosságú ásványok és fémek értékláncaira vonatkozó egyetértési megállapodás. (Az értéklánc az érc kitermelésétől a késztermék előállításáig tartó teljes folyamatra kiterjed, ideértve a bányászatot, a feldolgozást, a gyártást, a szállítást és az újrafeldolgozást.)
Az uniós ellátást biztosító további intézkedések
A Tanács 2026. március 4-én elfogadta a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet javasolt módosításaira vonatkozó álláspontját. E javasolt módosítások célja megerősíteni az EU ellátásbiztonságát és fokozni a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegét, válaszul az ezen erőforrásokhoz való hozzáférést akadályozó, növekvő geopolitikai nyomásra.
A Bizottság 2025 decemberében előterjesztett RESourceEU cselekvési tervére épülő, javasolt változtatások célja az újrafeldolgozási kapacitás növelése és a kritikus fontosságú nyersanyagok másodlagos piacának megerősítése, különös tekintettel az állandó mágnesekre, amelyek olyan stratégiai ágazatokban kerülnek felhasználásra, mint a gépjárműipar, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar.
A tanácsi álláspont emellett:
- előírja a Bizottság számára, hogy értesítse a tagállamokat és a vállalatok igazgatótanácsait a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos ellátási kockázatok felmerülése esetén
- pontosítja a Bizottságnak az ellátási kockázatok csökkentését célzó intézkedések javaslására irányuló hatáskörét
- az állandó mágnesekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeknek való megfelelés vonatkozásában lehetővé teszi a termékútlevelek használatát
A Tanács és a Parlament tárgyalásokat folytat majd a jogszabályok végleges szövegéről.
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 13.